
A tisztán elektromos autók piaci részaránya elérte 10 százalékot az EU-ban
Fotó: Erdély Bálint Előd
Az elektromos és hibrid autók folytatták hódító útjukat az európai piacon az első negyedévben, és az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) által csütörtökön közzétett adatsorok szerint Romániában nőtt a legnagyobb mértékben az elektromos autók eladása Európában.
2022. május 05., 13:482022. május 05., 13:48
Az Agerpres által idézett statisztika szerint első negyedévben az elektromos autók értékesítése az Európai Unióban (EU) 53,4 százalékkal 224 145 egységre nőtt. Számos európai piacon három számjegyű százalékos növekedést regisztráltak, de a legnagyobb arányú növekedés (408%) Romániában következett be, ahol az első három hónapban 2108 elektromos autót adtak el, míg a tavalyi év azonos időszakában 415-öt értékesítettek.
Miután meghódították a kontinens fő autópiacait, mint például Németországot és Franciaországot, az elektromos autók értékesítése Spanyolországban, Romániában és Lengyelországban is robbanásszerű növekedésnek indult. Egyedül Olaszországban csökkent az elektromos autók eladása, ahol új vásárlási kedvezmények bevezetése van előkészületben.
Ezzel párhuzamosan 2022 januárja és márciusa között a dízelüzemű személygépkocsik forgalomba helyezése 33,2 százalékkal 378 000 darabra csökkent, a piaci részesedés pedig 5,3 százalékponttal 16,8 százalékra esett vissza.

Hamarosan fehér alapon zöld betűs rendszámtáblát kapnak a nulla szén-dioxid-kibocsátású gépjárművek, miután megjelent a Hivatalos Közlönyben a vonatkozó miniszteri rendelet.
A plug-in hibridek eladásai szintén csökkentek az első negyedévben az Európai Unióban: 199 107 ilyen személygépkocsit helyeztek forgalomba, ami 5,3 százalékos csökkenést jelent a tavalyi év azonos időszakához mérten. Mindezek ellenére 8,9 százalékra nőtt a kategória piaci részesedése a benzin- és dízelüzemű autók értékesítésének erőteljesebb csökkenése miatt.
Másrészt a mild hibridek eladása az előző évhez képest 5,3 százalékkal 563 000 járműre nőtt, így ezek a járművek már a teljes autópiac negyedét uralják, szemben a 2021 eleji 20 százalékkal.
az első negyedévben 808 000 egységet értékesítettek, ami 36 százalékos piaci részesedést jelent. Éves viszonylatban azonban a benzinüzemű autók eladása 22,6 százalékkal csökkent, a piaci részesedés pedig 40,8 százalékról 36 százalékra esett vissza.
Az ACEA adatai szerint a benzin- és dízelmotorral hajtott személygépkocsik továbbra is uralják az uniós autópiacot, együttes piaci részesedésük 52,8 százalék.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
szóljon hozzá!