Sikkasztás és pénzmosás gyanújával tartottak szerdán összesen tizenhárom házkutatást a Carpatica Asig Rt. székhelyein, illetve nem hivatalos információk szerint Ilie Carabulea üzletember otthonában a szervezettbűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztály (DIICOT) ügyészei.
2016. március 02., 20:002016. március 02., 20:00
A Mediafax hírügynökségnek nevük elhallgatását kérő igazságszolgáltatási források elmondták, 2014 végen és 2015 elején – miután a Carpatica Asig anyagi helyzete megromlott, és nem teljesítette a fizetőképességi elvárásokat – Oprea Carabulea, Daniel Micu, Georgeta Crideanu, Ana Popa és Angela Toncescu szervezett bűnözői csoportot hozott létre olyan bűncselekmények elkövetése céljával, amelyek révén meg akarták védeni a Carpatica Asig pénzügyi érdekeit.
Meg akarták előzni például, hogy felfüggesszék a romániai biztosítási piacon megszerzett működési engedélyüket. Az ügyészek azt gyanítják, hogy mindazok, akik a társaságon belül vezetői tisztséget töltöttek be, halogatták a leltár eredményeinek feljegyzését, hogy kijátszszák a Pénzügyi Felügyeletnek (ASF) a romániai biztosítási piacra vonatkozó szabályait.
A News.ro hírügynökség eközben úgy értesült: Ilie Carabulea a saját fiát vehette rá arra, hogy létrehozza az említett csoportosulást. Több egybehangzó forrás azt állítja, a DIICOT ügyészei szerint fennáll az alapos gyanú, hogy a bűncselekmények elkövetésében érintett a biztosítótársaság informatikai osztálya is, amely megmásíthatta a vállalat pénzügyi helyzetét, fiktív tételeket könyvelve el, megváltoztatva a káralapot jelentő összegeket, vagy éppen nullásokat vágva le bizonyos summák végéről. Az előzetes bejelentések alapján összesen huszonhét személyt állítottak elő kihallgatásra a DIICOT nagyszebeni székhelyére.
Az ügy egyébként nem új keletű. 2014 januárjában az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) őrizetbe vette Ilie Carabulea nagyszebeni üzletembert, a Carpatica biztosítótársaság egyik tulajdonosát, Marian Mîrzacot, a biztosító volt vezérigazgatóját és Radu Mustăţeát, aki korábban szintén tagja volt a Carpatica vezetőtanácsának. Mîrzac jelenleg a pénzügyi szervezetek felügyeletének (ASF) munkatársa, míg Mustăţea a romániai gépjármű-biztosítókat felügyelő iroda igazgatója.
A korrupcióellenes hatóság megállapította, hogy Carabulea, Mîrzac és Mustăţea – más személyekkel együtt – 2013-ban több ízben is törvénytelenül járt el annak érdekében, hogy a biztosítótársaságok működését felügyelő ASF a tapasztalt kihágások ellenére kedvező jelentést készítsen a Carpatica tevékenységéről. Ilie Carabulea később több személyt is megvesztegetett azért, hogy Mîrzac vezető tisztséget kapjon az ASF-nél, miután pedig ez megtörtént, ez utóbbi számos alkalommal csúszópénzt adott, illetve fogadott el annak érdekében, hogy megakadályozza a Carpatica működési engedélyének felfüggesztését. A biztosító védelméért cserébe Mîrzac egy Audi A8-as típusú gépkocsit és közel kilencezer euró készpénzt kapott.
A nyomozásból annak idején az is kiderült, hogy az illegális együttműködés nyomán a két intézmény titkos információkat közölt egymással, így a Carpatica hamis adatok alapján továbbra is a piacvezető biztosítótársaságok között volt. A törvénytelen eljárásban az ASF és a Carpatica más vezető beosztású munkatársai is részt vettek, a DNA összesen 11 személyt hallgatott ki, ugyanakkor bűnvádi eljárást indított többek között Laura Chiţoiu, az ASF egyik irodavezetője ellen.
Átveheti a Nextebank a Carpatica Kereskedelmi Bankot
Jóváhagyta a Versenytanács a tranzakciót, így a Nextebank felügyelete alá kerül a Carpatica Kereskedelmi Bank (BCC). A testület szerint nem merülnek fel gondok a piaci verseny tekintetében – tájékoztatott szerdán a BCC. A Nextebank február végén jelentette be, hogy megkapta a jóváhagyást a Pénzügyi Felügyelettől (ASF) a Carpatica Kereskedelmi Bank átvételéhez, így azt a 45,2 százalékos részvénypakettet, ami nem a BCC tulajdonában van, papíronkénti 0,105 lejes áron vásárolja meg, ennyit adott egyébként januárban az Ilie Carabulea és másik négy részvényes által birtokolt részvényekért is.
Mint beszámoltunk, Ilie Carabulea üzletember és a Carpatica Kereskedelmi Bank további négy részvényese január végén jelentette be összehangoltan, eladják BCC-kötvényeik 20 százalékát a Nextebanknak, amely egy jövőbeni tőzsdei jegyzést követően hamarosan többségi részvényessé válik. Az értékpapírokat egyébként a BCC vezetősége azt követően ajánlotta fel a Nextebanknak, hogy az amerikai JC Flowers alap úgy döntött, nem jegyezteti be magánbefektetés keretében.
Az év elején közölt adatok szerint a Carpatica Kereskedelmi Bank a tavalyi év során felére csökkentette nettó veszteségét, 169,5 millió lejről 85,43 millióra, aktívái pedig 4,7 százalékkal, mintegy 3,1 milliárd lejre csökkentek. 2014 végén a szebeni bank 3,25 milliárd lejnyi aktívákkal rendelkezett, nettó vesztesége pedig elérte a 169,5 millió lejt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!