Minél bennebb, annál drágább. Kolozsváron még mindig az első szempont, hogy a lakás minél közelebb legyen a belvároshoz
Fotó: Pixabay
Az idei év sem szolgál jó hírekkel mindazoknak, akik lakást szeretnének vásárolni: nemhogy nem indulnak csökkenésnek a már régóta az egeket verdeső árak, hanem akár 20 százalékos drágulás is jöhet ingatlanpiaci szakemberek szerint. Nem jelent kivételt az erdélyi városok ingatlanpiaca sem.
Akár 20 százalékkal is drágulhatnak idén a lakások – kongatják a vészharangot ingatlanpiaci szakemberek. Az amúgy is csillagászatinak számító árak további növekedésének oka, hogy hiába szaporodnak gombamód az új tömbházak, lakónegyedek, a kereslet még mindig felülmúlja a kínálatot. Egyrészt a romániai lakosok többsége mindenképp saját ingatlanban akar élni, és csak átmenetinek tekinti az albérletet, így akár 30 éves futamidejű jelzáloghitelt is bevállal, csakhogy ő legyen a tulajdonosa a lakásának. Másrészt – főként a nagyobb egyetemi központokban – nagyon sokan vásárolnak ingatlanokat befektetési célokkal, vagyis megveszik, majd kiadják a lakást, lakásokat.
A legfrissebb statisztikák szerint a kincses városban a lakások négyzetméterenkénti átlagára az idei év elejére megközelítette az 1700 eurót. A fővárosban és a Béga-parti városban az árszint 1400 euró/négyzetméter körül alakul.
Kolozsváron idén is áremelkedésre számíthatunk – erősítette meg a Krónika érdeklődésére Bónis Endre, a kincses városi Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Mint kérdésünkre megfogalmazta, amíg valaki nem kiált válságot, addig folyamatosan emelkednek az árak, mivel sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ezt a helyzetet használják ki az eladók, és folyamatosan „lövik fel” az árakat, most már Kolozsváron 1700-2500 eurót is elkérnek egy lakás négyzetméteréért.
– részletezte az ingatlanközvetítő. Meglátása szerint amíg van, aki megadja a kért árat, azok szárnyalni fognak.
Bónis Endre rámutatott, Kolozsváron 110 ezer euróért háromszobás lakást lehet vásárolni, ám a környező településeken, például Apahidán, Szászfenesen vagy Kisbácsban ugyanennyi pénzért már új építésű, különálló házat lehet venni. Ebből arra lehetne következtetni, hogy inkább a külön telekkel rendelkező házak a keresettebbek, mégis még mindig az első szempont, hogy a lakás minél közelebb legyen a belvároshoz, hiszen a közlekedés nehézkes, és sokan arra számítanak, hogy a helyzet tovább romlik, tehát szívesebben maradnak a városban.
A piac állapotát tükrözi, hogy közel a belvároshoz terveznek egy tömbházat, még a telekviszony sincs rendezve, de a terv elkészült, és a fejlesztő már köti az előszerződéseket. A lakásokat akkor kell kifizetni, mikor meglesz az építkezési engedély.
hiszen minden fejlesztő a legnagyobb beépíthetőségre törekszik, van példa arra, hogy a kész ingatlant nem veszi át a polgármesteri hivatal, ilyen esetben már nehézkes a telekelés. Másrészt, ha mégis beüt a válság, akkor kevés befektető tudja befejezni az építkezést, hiszen ha visszaesnek az árak, a magas telekár mellett nem tudja kigazdálkodni az összeget, amiben megegyezett az építővel. A vásárlók mégis bevállalják a kockázatokat.
A szakember ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy egyre kevesebb vállalkozó engedheti meg magának, hogy ingatlanfejlesztéssel foglalkozzon Kolozsváron.
Épült, de nem elég. Csíkszeredában is nagyobb a kereslet, mint a kínálat
Fotó: Gábos Albin
A következő két esztendőben tovább növekednek az ingatlanárak a Székelyföldön is, ám azután drasztikus változásra, a piac összeomlására lehet számítani – értékelt megkeresésünkre Szabó Lehel, a csíkszeredai Well ingatlanügynökség vezetője. Kifejtette, idén nem számítanak lassulásra vagy stagnálásra, hiszen a székelyföldi városokban is még mindig jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Szabó Lehel reálisnak tartja a 20 százalékos árnövekedésről szóló előrejelzést, hiszen már tavaly is mintegy 15 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak.
– szögezte le az ingatlanközvetítő.
A szakember azt tanácsolja, hogy akinek eladó lakása van, itt az ideje, hogy pénzzé tegye, hiszen most nagyon jók az árak, viszont aki vásárolni akar, főként lakhatásra, annak nem árt kivárni.
Elmondása szerint amúgy a székelyföldi városokban elsősorban az egy-két szobás tömbházlakások iránt hatalmas a kereslet, a vásárlók nagy része ezt a kategóriájú lakást engedheti meg magának, a kisebb családok a középrétegből kerülnek ki. Ezeknek a lakásoknak az ára 30-50 ezer euró között van. Csíkszeredában például egy központi fekvésű, jól felszerelt kétszobás lakásért 50 ezer eurót is elkérnek, a szintén kétszobás, de külvárosi, gyengébben felszerelt ingatlan átlagosan 30-33 ezer euróért cserél gazdát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás