Minél bennebb, annál drágább. Kolozsváron még mindig az első szempont, hogy a lakás minél közelebb legyen a belvároshoz
Fotó: Pixabay
Az idei év sem szolgál jó hírekkel mindazoknak, akik lakást szeretnének vásárolni: nemhogy nem indulnak csökkenésnek a már régóta az egeket verdeső árak, hanem akár 20 százalékos drágulás is jöhet ingatlanpiaci szakemberek szerint. Nem jelent kivételt az erdélyi városok ingatlanpiaca sem.
Akár 20 százalékkal is drágulhatnak idén a lakások – kongatják a vészharangot ingatlanpiaci szakemberek. Az amúgy is csillagászatinak számító árak további növekedésének oka, hogy hiába szaporodnak gombamód az új tömbházak, lakónegyedek, a kereslet még mindig felülmúlja a kínálatot. Egyrészt a romániai lakosok többsége mindenképp saját ingatlanban akar élni, és csak átmenetinek tekinti az albérletet, így akár 30 éves futamidejű jelzáloghitelt is bevállal, csakhogy ő legyen a tulajdonosa a lakásának. Másrészt – főként a nagyobb egyetemi központokban – nagyon sokan vásárolnak ingatlanokat befektetési célokkal, vagyis megveszik, majd kiadják a lakást, lakásokat.
A legfrissebb statisztikák szerint a kincses városban a lakások négyzetméterenkénti átlagára az idei év elejére megközelítette az 1700 eurót. A fővárosban és a Béga-parti városban az árszint 1400 euró/négyzetméter körül alakul.
Kolozsváron idén is áremelkedésre számíthatunk – erősítette meg a Krónika érdeklődésére Bónis Endre, a kincses városi Reform ingatlanközvetítő iroda vezetője. Mint kérdésünkre megfogalmazta, amíg valaki nem kiált válságot, addig folyamatosan emelkednek az árak, mivel sokkal nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Ezt a helyzetet használják ki az eladók, és folyamatosan „lövik fel” az árakat, most már Kolozsváron 1700-2500 eurót is elkérnek egy lakás négyzetméteréért.
– részletezte az ingatlanközvetítő. Meglátása szerint amíg van, aki megadja a kért árat, azok szárnyalni fognak.
Bónis Endre rámutatott, Kolozsváron 110 ezer euróért háromszobás lakást lehet vásárolni, ám a környező településeken, például Apahidán, Szászfenesen vagy Kisbácsban ugyanennyi pénzért már új építésű, különálló házat lehet venni. Ebből arra lehetne következtetni, hogy inkább a külön telekkel rendelkező házak a keresettebbek, mégis még mindig az első szempont, hogy a lakás minél közelebb legyen a belvároshoz, hiszen a közlekedés nehézkes, és sokan arra számítanak, hogy a helyzet tovább romlik, tehát szívesebben maradnak a városban.
A piac állapotát tükrözi, hogy közel a belvároshoz terveznek egy tömbházat, még a telekviszony sincs rendezve, de a terv elkészült, és a fejlesztő már köti az előszerződéseket. A lakásokat akkor kell kifizetni, mikor meglesz az építkezési engedély.
hiszen minden fejlesztő a legnagyobb beépíthetőségre törekszik, van példa arra, hogy a kész ingatlant nem veszi át a polgármesteri hivatal, ilyen esetben már nehézkes a telekelés. Másrészt, ha mégis beüt a válság, akkor kevés befektető tudja befejezni az építkezést, hiszen ha visszaesnek az árak, a magas telekár mellett nem tudja kigazdálkodni az összeget, amiben megegyezett az építővel. A vásárlók mégis bevállalják a kockázatokat.
A szakember ugyanakkor arra is ráirányította a figyelmünket, hogy egyre kevesebb vállalkozó engedheti meg magának, hogy ingatlanfejlesztéssel foglalkozzon Kolozsváron.
Épült, de nem elég. Csíkszeredában is nagyobb a kereslet, mint a kínálat
Fotó: Gábos Albin
A következő két esztendőben tovább növekednek az ingatlanárak a Székelyföldön is, ám azután drasztikus változásra, a piac összeomlására lehet számítani – értékelt megkeresésünkre Szabó Lehel, a csíkszeredai Well ingatlanügynökség vezetője. Kifejtette, idén nem számítanak lassulásra vagy stagnálásra, hiszen a székelyföldi városokban is még mindig jóval nagyobb a kereslet, mint a kínálat. Szabó Lehel reálisnak tartja a 20 százalékos árnövekedésről szóló előrejelzést, hiszen már tavaly is mintegy 15 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak.
– szögezte le az ingatlanközvetítő.
A szakember azt tanácsolja, hogy akinek eladó lakása van, itt az ideje, hogy pénzzé tegye, hiszen most nagyon jók az árak, viszont aki vásárolni akar, főként lakhatásra, annak nem árt kivárni.
Elmondása szerint amúgy a székelyföldi városokban elsősorban az egy-két szobás tömbházlakások iránt hatalmas a kereslet, a vásárlók nagy része ezt a kategóriájú lakást engedheti meg magának, a kisebb családok a középrétegből kerülnek ki. Ezeknek a lakásoknak az ára 30-50 ezer euró között van. Csíkszeredában például egy központi fekvésű, jól felszerelt kétszobás lakásért 50 ezer eurót is elkérnek, a szintén kétszobás, de külvárosi, gyengébben felszerelt ingatlan átlagosan 30-33 ezer euróért cserél gazdát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás