
Fotó: MTI
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Petru Sorin Bușe közlekedési miniszter találkozóján megegyezés született arról, hogy 2018-tól újabb autópálya-összeköttetés jön létre Magyarország és Románia között, ezúttal az M4-es és az A3-as autópályák összekötésével.
2016. augusztus 26., 17:502016. augusztus 26., 17:50
2016. augusztus 26., 20:492016. augusztus 26., 20:49
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kiemelték: a két miniszter a Dubrovniki Fórum alkalmával folytatott kétoldalú megbeszélést. Mint írták, a megállapodás értelmében a határátkelőt a magyar fél építi, ennek technikai előkészületei meg is kezdődtek.
A magyarországi M4-es sztráda nagy része még csak tervezési szakaszban van. Az autópálya Budapestet köti majd össze az országhatárral, a Hajdú-Bihar megyei Kisteleki térségében. A romániai A3-as sztráda a határ menti Borsnál kezdődik, helyenként építés alatt álló észak-erdélyi szakasza pedig Brassóig vezet majd, végső „állomása” pedig Bukarest.
A két miniszter egyetértett továbbá abban, hogy „ésszerűtlen és megmagyarázhatatlan az a helyzet”, hogy jelenleg tíz határon átívelő utat nem használhatnak a határ mentén élők, ezért a magyar kormány javaslatot tett a román kormánynak arra, hogy Románia schengeni tagságának elnyeréséig egyszerűsített határellenőrzés mellett lehessen átkelni ezeken az utakon – áll a magyar tárca közleményében.
A Dubrovniki Fórum nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 óta a tagja. Az idei konferencia mottója Európa megerősítése, különös tekintettel a kontinens északi és déli térségei közötti együttműködésre. A nemzetközi konferencián Magyarország, Szlovénia, Litvánia és Bulgária köztársasági elnöke is részt vett, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria és Észtország miniszteri szinten képviseltette magát.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
szóljon hozzá!