Fotó: MTI
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Petru Sorin Bușe közlekedési miniszter találkozóján megegyezés született arról, hogy 2018-tól újabb autópálya-összeköttetés jön létre Magyarország és Románia között, ezúttal az M4-es és az A3-as autópályák összekötésével.
2016. augusztus 26., 17:502016. augusztus 26., 17:50
2016. augusztus 26., 20:492016. augusztus 26., 20:49
A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kiemelték: a két miniszter a Dubrovniki Fórum alkalmával folytatott kétoldalú megbeszélést. Mint írták, a megállapodás értelmében a határátkelőt a magyar fél építi, ennek technikai előkészületei meg is kezdődtek.
A magyarországi M4-es sztráda nagy része még csak tervezési szakaszban van. Az autópálya Budapestet köti majd össze az országhatárral, a Hajdú-Bihar megyei Kisteleki térségében. A romániai A3-as sztráda a határ menti Borsnál kezdődik, helyenként építés alatt álló észak-erdélyi szakasza pedig Brassóig vezet majd, végső „állomása” pedig Bukarest.
A két miniszter egyetértett továbbá abban, hogy „ésszerűtlen és megmagyarázhatatlan az a helyzet”, hogy jelenleg tíz határon átívelő utat nem használhatnak a határ mentén élők, ezért a magyar kormány javaslatot tett a román kormánynak arra, hogy Románia schengeni tagságának elnyeréséig egyszerűsített határellenőrzés mellett lehessen átkelni ezeken az utakon – áll a magyar tárca közleményében.
A Dubrovniki Fórum nemzetközi konferenciát először 2006-ban rendezték meg állam- és kormányfők részvételével. A házigazda Horvátország akkoriban kezdte meg csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval, amelynek 2013 óta a tagja. Az idei konferencia mottója Európa megerősítése, különös tekintettel a kontinens északi és déli térségei közötti együttműködésre. A nemzetközi konferencián Magyarország, Szlovénia, Litvánia és Bulgária köztársasági elnöke is részt vett, Csehország, Szlovákia, Románia, Ausztria és Észtország miniszteri szinten képviseltette magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!