Összefogtak az erdélyi magyar vállalkozónők: a februárban útjára indult kezdeményezésből egyre többet lát a nagyközönség is

A napokban ugyanakkor elindult egy szintén Női vállalkozók Erdélyben elnevezésű Facebook-oldal is, amely összesíti az eddigi bemutatkozókat. A Kolozsvári Magyar Napokon pedig kiléptek a virtuális környezetből, a vásáron jelen levő vállalkozónők standjainál már megjelent az újonnan kialakított brand is.

A lökést adó kudarc

Az erdélyi női vállalkozókat összehozó csoport ötlete tulajdonképpen egy kudarcból fakad, a szükséglet hívta életre – idézte fel a kezdeteket a Krónika megkeresésére a Facebook-felület három adminisztrátora, Czirjék Kati, Ballok Ildikó és Foszner-Korodi Ildikó. Rengeteg időt és pénzt belefektettek egy, általuk faluprogramként emlegetett projektbe, amelynek az lett volna a célja, hogy az otthonról végzett munkalehetőséget kiterjesszék a vidéken élőkre is, megerősítve a nőket anyagi szempontból.

– fogalmazta meg a két, tulajdonképpen egy tőről fakadó projekt lényegét Ballok Ildikó.

A Női vállalkozók Erdélyben csoport február óta működik. Czirjék Kati szerint pedig arra senki nem számított, hogy ennyi vállalkozó, kézműves vagy vezető pozícióban levő nő van Erdélyben. Ennél jobban már csak az lepett meg mindenkit, hogy mekkora szükség volt egy ilyen fórumra, és milyen nagylelkűen adja bele mindenki a legjavát a közösségbe.

Az első tagokat még személyesen hívta meg Ballok Ildikó. „Aztán nagyon gyorsan fordult a kerék, és mi már semmit nem tettünk annak érdekében, hogy újabb emberek kerüljenek be a csoportba. Jöttek és hozták az ismerősöket, és ez mai napig így van. Folyamatosan növekedik a közösség” – osztotta meg a tapasztaltakat lapunkkal Czirjék Kati.

Kilépés az árnyékból

A csoportban intenzív a kommunikáció, a vállalkozó lányok, hölgyek egy része talán soha nem látta egymást, de rég nem látott barátként üdvözöl mindenki mindenkit, és akkora a bizalmi faktor, hogy szinte végtelen azon területeknek a tárháza, amelyben bátorkodnak egymástól segítséget kérni, legyen szó egy fordítóról, a közbeszerzések útvesztőiről, vagy akár a „Ki vinne el egy csomagot?” típusú kérésekig.

Nemrég született meg ugyanakkor a gondolat, hogy egységes ernyő alatt kilépjenek vállalkozásaikkal a nyilvánosság elé.

„Az #erdélyivállalkozónő az egyik közösségi tag, a Wrapmama tulajdonosa, Sylvester Réka érdeme. Ő jött a javaslattal, és aki jó ötletnek tartotta, az csatlakozott. A cél valóban a helyi termelők és kereskedők megismertetése. Rengeteg kis- és közepes vállalkozás van Erdélyben, amelyek nem látszanak, pedig kiváló minőséget termelnek, néha jóval a multik árai alatt. De a nagy reklámzajban és a nagy cégek árnyékában nehéz láthatóvá válni. Arra gondoltunk, hogy ez a fajta információszórás midnenkinek jól fog. Egyrészt ott van a személyes garanciavállalás, hogy én ismerem, és elmondom neked, hogy vele jól jársz. Másrészt megismerhetjük, hogy miként születhetnek vállalkozások. Hiszem, hogy hosszú távon motiváló lehet az, hogy hetente két olyan vállalkozást is láthatunk, amit egy-egy nő alapított vagy vezet. Tudatosul, hogy ez nem ritkaság, nem lehetetlen, sőt (szinte) normális”– fogalmaz Czirjék Kati.

Ballok Ildikó megfogalmazásában a cél, hogy a tagokat aktivitásra inspirálják, ennek legfontosabb eleme a bemutatkozás. „Cél volt ugyanakkor hogy csapatként kezdjen összeállni a közösseg, hiszen akkor mar mozgalom is kialakulhat. A Sylvester Réka által elindított szál az, ami beindította a bemutatkozások megosztását” – vallja.

De miért csak nők?

Magától adódik ugyanakkor a kérdés, hogy miért csak nők a csoport tagjai.

– fogalmazta meg kérdésünkre Czirjék Kati.

Elmondása szerint ugyanis az üzleti tematikájú csoportokban a nők kisebbségben vannak, vagy hallgatnak. „Mi magunk, a kezdeményezők is ritkán kérdezünk, és előtte néha készülünk arra is, ami kellemetlen lesz. Sokszor szedtek minket már szét szakmai csoportokban. Ezt bírni kell. Néha edzésként is csináljuk. Ez a csoport viszont más, mert ez elsősorban egy olyan közösség, ahol a cél a haladás. Mindenki haladása. Ezért aztán nem is nagyon lép ki senki, nem is kell szabályozni sem. Nincs belső szabályzat. Volt pár dolog, amiben menet közben megegyeztünk, ennyi” – tette hozzá.

Tervekből nincs hiány

Ballok Ildikó szerint jó lenne férfiakkal is, vegyesen kommunikálni, de ehhez még erősödnie kell a csoportnak. „A férfiak az online platformokon hajlamosak az odavágó válaszokra (tisztelet a kivételnek), és jelenleg nem arra akarunk fókuszálni, hogy moderáljunk. Gazdagodjon, erősödjön, szokjon össze a csoport, aztán nyitni fogunk a férfiak felé is. Ezt a vágyunkat erősíti meg az is, hogy olyan tábort szeretnénk létrehozni, ahol, bevonva a férfiakat, megmutatjuk, hogy a támogató háttér egy egyensúlykeresésben elengedhetetlen” – tudtuk meg a távlati tervek kapcsán.

De természetesen addig is folytatják a találkozókat és az online kampányokat. Van jó pár meghívásuk tudományos konferenciára, kerekasztal-beszélgetésre. Novemberben lesz egy nagyváradi találkozójuk, jövő nyárra terveznek közös táborozást, akár családdal vagy család nélkül. A távolabbi célok között szerepel az együttműködés a magyarországi vállalkozótársakkal, hogy segítsék egymás termékeit eljuttatni távolabbra is, mint a közvetlen környezetük.
Foszner-Korodi Ildikó még hozzáfűzte, tervezik az Év Női Vállalkozása díjat.

Ez pedig azért is jó lenne, mert akkor mindenkinek maradna szabad hétvégéje, beosztanák egymást, és nem kellene minden vásárban személyesen ott lenniük, elég lenne, ha a termékeinket eljuttatják.
A fordítók és tolmácsok kiscsoportja pedig már kialakult, és alakulóban van az esküvői ajándékgyártók, másrészt pedig a nyelvoktatók és nyelvtáborszervezők csoportja.

Erdély régi nagyasszonyai nyomában

„Kiváló kezdeményezésnek tartom mind az Erdélyi vállalkozónők Facebook-csoportot, mind a nemrégiben indult kampányt, amelynek célja hetente több nőtársunk vállalkozását is bemutatni, népszerűsíteni megosztások révén. 2018 egyébként a nők innovációs szerepének éve a szellemitulajdon-jogi világszervezet szerint, és nem véletlenül. Rengeteg nagyszerű nő teszi jobbá az életünket naponta a vállalkozása, az innovációs tevékenysége révén, és mégis méltatlanul keveset tudunk róluk” – fogalmazta meg kérdésünkre Vigh Beáta szellemitulajdon-jogi ügyvéd, aki szintén tagja a csoportnak.

Rámutatott, úgy, ahogyan a munkájukat is sok esetben kevesebbre értékeli a társadalom, a vállalkozásban képviselt erejükről szintén keveset tudunk.

– vallja Vigh Beáta, aki szerint a világban számtalan példa van arra is, hogy dinamikusan szerveződő, erős női közösségek mekkora bátorítást, lelki és anyagi erőt tudnak egy-egy nagyszerű projekthez adni. „Én ezt érzem az erdélyi vállalkozónők között is, hogy valósággal röpködnek az ötletek, van aki egybefűzze a tettvágyat, és eredményes az egymás segítése. Ez csak jó irányba folytatódhat tovább, és egyre inkább láthatóvá válik az is, hogy nemcsak Erdély régi nagyasszonyaira lehettünk büszkék, hanem ma is büszkék lehetünk az alkotó, értéket teremtő vállalkozni merő erdélyi nők közösségére” – osztotta meg velünk tapasztalatait az ismert ügyvéd.

Segítség, bátorítás,
és reklámnak sem utolsó

„Azért éreztem fontosnak, hogy csatlakozzam, mert jó olyan csapatba tartozni, ahol hozzád hasonlóan gondolkozók, tevékenykedők vannak. Rengeteget tudok tanulni, ugyanakkor kiváló lehetőség kapcsolatépítésre és új vállalkozások, vállalkozók megismerésére. Illetve nem utolsó sorban segítségkérésre” – fogalmazta meg megkeresésünkre a csíkszeredai Vas Réka, a Facebook-csoport tagja, akit a legtöbben kulturális és civil szervezetek rendezvényei, valamint a reida termékek kapcsán ismerhetnek.

Szabó Emese nagyváradi kézműves, az Eme – Hobby Facebook-oldal működtetője is azt mondja, jó ötletnek találta a kezdeményezést, azért csatlakozott a csoporthoz. „Új vállalkozásokat ismerek meg, amiket nők/anyukák hoztak létre/vezetnek. Ismertessük meg őket és a vállalkozásukat másokkal is. A példáikon keresztül bátorítsunk más nőket/anyukákat, hogy a család vagy a kor nem akadály. Igaz, nem egy sétagalopp, de nem lehetetlen” – fogalmazott Szabó Emese, aki szerint példaértékű az összefogás, mert mindenki örül a másik sikereinek, ugyanakkor „reklámnak sem utolsó”.