Összefognak a biztosítók

Az érintett vállalatok szakértői közölték: a rendszer függetlenül működne a Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) által létrehozott CEDAM-adatbázistól, amely a kötelező gépjármű-biztosítással (RCA) rendelkező ügyfelek adatait tartalmazza.

Visszautasíthatják az ügyfeleket

Az egyik érintett szakértő a Capital.ro gazdasági hírportálnak elmondta: az új adatbázis a kötvényt vásárló autótulajdonosok adatai mellett többek között azt fogja tartalmazni, hogy a járművet hányszor és milyen körülmények között javították, illetve a sofőr hány esetben és mikor okozott kárt. „Ennek nyomán már az elején tudni fogjuk, hogy ajánlott lenne-e inkább visszautasítani az ügyfelet, esetleg magasabb díjszabást kellene megszabni számára” – magyarázta a nevét elhallgató illetékes.

Hozzátette: a projektet már tavaly év végén el akarták indítani, de az elképzelés egyelőre stagnál, reményeik szerint azonban még idén sikerül élesíteni a rendszert. Az érintett arról is beszámolt, hogy az ügyben egyeztettek a pénzügyi hatósággal, amely azt javasolta, hogy a biztosítók használják a CEDAM-adatbázist, „ez azonban nem elegendő, ráadásul az ottani adatok nem minden esetben aktuálisak”.

A CEDAM egyébként kockázati kategóriák szerint rangsorolja a sofőröket, a biztosítók pedig ennek alapján dönthetnek az autótulajdonosoknak eladott kötvények áráról. Például amennyiben egy ügyfél az elmúlt négy évben háromnál többször balesetezett, illetve okozott kárt, az alapértékhez képest kétszeres árat kell fizetnie a kötelező biztosításért. Ehhez képest a biztosítók közös adatbázisában újdonságot jelent majd, hogy a pontos autójavítási körülményeket is tartalmazza, valamint a tulajdonos által elkövetett visszaélések is szerepelni fognak az összesítésben.

A szakértők rámutattak: a rendszerre azért van szükség, mert jelenleg kezdetleges módszerekkel próbálnak fényt deríteni az ügyfél múltjára és helyzetére, például emailben küldenek kérdéseket, de erre is csak abban az esetben derülhet fény, ha visszaélés gyanúja merül fel a klienssel szemben. Mindez állítólag jelentős veszteséget okoz a biztosítótársaságoknak, a Capitalnak nyilatkozó illetékes olyan esetről is tud, amikor egy sofőr több vállalattól is behajtotta a kártérítést. Elmondása szerint a biztosítók által jegyzett anyagi kár 15–20 százaléka ilyen esetekből adódik.

Kiszűrik a törvényszegőket

Hasonlóan vélekedik Biró Albin, az ASF tagja is, aki szerint a közös adatbázisnak elsősorban csaláselhárító szerepe lehet, hiszen könnyebb lesz kiszűrni a törvényszegőket. Amint lapunknak elmondta: az RCA- és a CASCO-kötvények tulajdonosaira vonatkozó adatbázisokat valóban külön kell kezelni, de a kettő között létre kell hozni valamilyen kommunikációt, hogy az új nyilvántartás hatékonyan működhessen.

Biró rámutatott: a CASCO-rendszer bonyolultabb, hiszen a biztosító nemcsak az okozott, hanem az elszenvedett kárt is kifizeti. A csaláselhárítás szerinte úgy jöhet létre, hogy bekerülnek az adatbázisba azok, akik balesetet színleltek – például egy olyan sofőr, aki drága autóval karambolozott, de nem rendelkezik fakultatív biztosítással, ezért később összeütközteti a gépkocsit egy rozoga Daciával, és annak CASCO-ja nyomán fizettetik ki a kártérítést. De az is előfordult már, hogy a tulajdonos összejátszott a kárfelmérővel, vagy a biztosítási kötvényt a baleset után kötötték meg.

„Rengeteg módja van a csalásnak, ezeket próbálják kiszűrni a közös adatbázissal” – hangsúlyozta Biró Albin. Az ASF tagja ugyanakkor pontosított: noha a biztosítótársaságok arról beszélnek, hogy veszteségük 15–20 százalékáért a csalók felelősek, ez nemcsak a CASCO-kötvényekre, hanem az egész piacra jellemző. Hozzátette: jellemző, hogy a kockázatos ügyfelek egyik társaságtól a másikhoz vándorolnak, a közös adatbázis ezt is ellehetetlenítené.

„Nyitott kapukat döngetnek” a biztosítók

Biró szerint a társaságok „nyitott kapukat döngetnek” a pénzügyi hatóságnál, hiszen a CEDAM-ban az országban bejegyzett mindegyik gépkocsi szerepel, ráadásul más nyilvántartásokkal – például a gépkocsi-nyilvántartó hivatal (RAR) rendszerével – is egyre hatékonyabb az összeköttetés, ezért az új összesítést már csak a biztosítóknak kellene bővíteniük az okozott károkra vonatkozó adatokkal.

A szakember azt is elmondta: külföldön egyre ritkább, hogy külön árulják a kötelező és a fakultatív jellegű kötvényeket, például már Magyarországon is együtt lehet ezeket megvásárolni, árban pedig nincs nagy különbség. „Ha mindenki minden eshetőségre biztosított, nincs miért csalni, és ebből a szempontból az sem fontos, hogy ki a vétkes a balesetben” – magyarázta Biró.

Kifejtette: vannak kockázatosabb gépkocsiparkok, amelyek nagyobb eséllyel keverednek balesetbe, ilyen például a képviselőház és a szenátus állománya – „a honatyák sietnek, száguldoznak, sok balesetet okoznak vagy szenvednek el”, de hasonló a helyzet a szállítócégekkel, gyorspostákkal. „Ezek biztosítása kész öngyilkosság a társaságok számára, ezért próbálják kiszűrni, abban reménykednek, hogy nem náluk, hanem a konkurenciánál vásárolnak kötvényt” – magyarázta Biró Albin.

Hangsúlyozta: a kötelező kötvény eladását nem lehet visszautasítani egyetlen ügyfél esetében sem, így a vállalatok csak úgy tudják védeni magukat, ha a kockázatos klienseknek magasabb díjat szabnak meg.