A gabona mára az emberiség élelmezésének egyik alapja. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
Egykor mindennaposnak számító, de a modern mezőgazdasággal már-már feledésbe merült gabonafélék termesztésével foglalkozik egy Arad környékén letelepedett és vállalkozásba kezdett svájci hölgy: tönkölybúzát és alakort vet a földjein, mert ezek a fajták ellenállóbbak a kártevőkkel és az időjárási viszontagságokkal szemben, ráadásul a gluténérzékenyek is fogyaszthatják az ebből készült termékeket. Fel is dolgozza a termést, s egyre nagyobb a kereslet az ezekből készült liszt és gabonapehely iránt.
2026. március 26., 17:292026. március 26., 17:29
Aradon telepedett le néhány évvel ezelőtt a svájci Katarina Heni, és a megyeszékhely környékén hozta létre mezőgazdasági vállalkozását, amelyben nagy hangsúlyt fektet a biogazdálkodásra. Olyan gabonaféléket termeszt, amelyek mára szinte teljesen eltűntek a hazai földekről: tönkölybúzát és alakort.
Ezek az ősi fajták az elmúlt évtizedekben háttérbe szorultak a kisebb hozam miatt, helyüket átvették a bő termést ígérő modern gabonafélék, de ma reneszánszukat élik, elsősorban kivételes tápértéküknek és egészségügyi előnyeiknek köszönhetően.
Katarina Heni évek óta foglalkozik a két ősi gabonafaj termesztésével, és tapasztalatai szerint a tönkölybúza és az alakor nemcsak táplálóbbak, hanem ellenállóbbak is a kártevőkkel szemben. Emiatt a biogazdálkodásban különösen értékesek, hiszen nem igényelnek vegyszeres kezelést.
„A biotermesztésben nagyon fontos, hogy olyan fajtákat válasszunk, amelyek természetes módon ellenállnak a betegségeknek. Nem akarunk és nem is szabad vegyszerekkel permetezni, mert az árt a természetnek és nekünk is” – mondta a termelő az Observator Newsnak adott nyilatkozatában.
Ezeknek a gabonafajtáknak a legnagyobb előnyük, hogy a gluténérzékenyek is fogyaszthatják őket.
Az Arad környéki gazdaságban meg is őrlik az általuk termesztett gabonát.
Betakarítás után lisztet és pelyhet készítenek a gabonából. Képünk illusztráció
Fotó: Orbán Orsolya
„Olyan lisztet szerettünk volna készíteni, amely valóban tápláló, és amelynek az ára is tükrözi az értékét. Olyan terméket árulunk, amelyről tudjuk, hogy jót tesz az embernek” – magyarázta Katarina Heni. A liszt mellett már gabonapelyheket is készítenek, hogy azok is könnyen beépíthessék az étrendjükbe, akik nem sütnek otthon kenyeret.
A vállalkozó szerint a környékbeliek hamar felfedezték az ősi gabonák előnyeit, és sokan már a mindennapi étrendjük részévé tették őket, még akkor is, ha egy kiló liszt ára 30, illetve 35 lej. A tönkölybúza és az alakor termesztése munkaigényesebb, a hozam pedig alacsonyabb, ezért az áruk is magasabb az újfajta gabonáénál.
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia lett az Európai Unió műtrágyaár-drágulási listájának első helyezettje: az Eurostat adatai szerint 2025-ben átlagosan 16,8 százalékkal emelkedtek az árak.
Felpezsdült a romániai munkaerőpiac, legalábbi az idei év eddig eltelt időszakában rekordot döntött a munkahelyet keresők száma az egyik legnagyobb állásközvetítő platform friss elemzése szerint. A munkaerőpiaci jelszó idén a pénzügyi stabilitás.
A romániai vasúti infrastruktúra tarthatatlan helyzetbe került, miután elakadt a Román Vasúti Infrastruktúra-kezelő Vállalat (CFR SA) 2026-os költségvetésének elfogadása, és felmerült a dolgozók munkaidejének csökkentése is.
Csökkenteni kell az elektromos áram árát ahhoz, hogy a családok és a gazdaság talpra állhassanak – szögezte le Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök és energiaügyi miniszter.
Adrian Negrescu gazdasági elemző szerint az elmúlt évtized legátfogóbb költségvetés-korrekcióját jelenti az, hogy 2026 első négy hónapjában 23,9 milliárd lejre csökkent a deficit az egy évvel korábbi 56 milliárd lejről.
Méhcsaládonként 15 eurós állami támogatást vezet be a méhészek számára a képviselőház által szerdán döntéshozó testületként elfogadott törvénytervezet – tájékoztatott az RMDSZ sajtóiordája.
A munkaügyi minisztérium által kidolgozott közalkalmazotti bérrendszer a jelek szerint nem mentes a visszásságoktól: egy szimuláció alapján például előfordulhat, hogy egy képviselő többet keres majd, mint a hadsereg vezérkari főnöke.
A benzin ára kedd délután és szerda reggel is tovább emelkedett a legtöbb üzemanyag-forgalmazó hálózatnál. Így fordulhat elő, hogy akad töltőállomás, ahol a benzin drágább lett, mint a gázolaj.
Szeben megyei üzemet vásárolt fel a legnagyobb spanyol papíripari vállalat, a Saica – írja a Profit.ro a cég közleménye alapján.
A rendes munkaidőn felül végzett túlmunka, valamint a törvényes ünnepnapokon végzett munka az elvégzését követő 60 naptári napon belül fizetett szabadórákkal kompenzálandó, bizonyos feltételek mellett azonban fizetett pótlékkal is díjazható.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!