
Célkeresztben az infrastrukturális beruházások. Az autópálya-építések terén is előrelépést ígér a kormányprogram
Fotó: Facebook/Cătălin Drulă/CNAIR
Nagyszabású fejlesztéseket ígér a nagykoalíció kiszivárgott kormányprogramja: utak, kórházak, bölcsődék, sportlétesítmények épülnek, folytatódik a vasút korszerűsítése. Maga a program amúgy nagy vonalakban megegyezik a PNL–USR–RMDSZ-kabinet terveivel, alig néhány ponton találunk módosításokat.
2021. november 24., 13:062021. november 24., 13:06
A sajtó birtokába jutott kormányprogram számos beruházást, fejlesztést ígér a közúti infrastruktúra terén. A PSD–PNL–RMDSZ-koalíció célként tűzte ki egyebek mellett, hogy
A víz- és csatornahálózat bővítését a többéves, 2021–2028 között zajló Anghel Saligny-program keretében látják megvalósítónak, amelynek költségvetése 50 milliárd lej.

A foglalkoztatást és a családokat egyaránt támogató intézkedéseket tartalmaz a parlamenti bizalmi szavazásra váró Ciucă-kabinet kiszivárgott kormányprogramja. Változások várhatóak a nyugdíjrendszerben is.
Ami a közúti infrastruktúrát illeti, hosszú távon azt szeretnék elérni, hogy Románia bármely pontjáról elindulva legtöbb egy órán belül rá lehessen csatlakozni egy autópályára vagy gyorsforgalmi útra.
Az autópálya-építések terén a kormányprogramban a közlekedésügyi minisztérium vállalja a folyamatban levő beruházások folytatását és befejezését.
„Érett és kellőképpen megalapozott” dokumentációkat ígérnek továbbá a beruházás útvonaláról és a befektetés értékéről olyan, Erdélyt is érintő autópályák kapcsán, mint a Marosvásárhely–Ungheni-, a Brassó–Bákó-, a Temesvár–Temesmóra- vagy a Marosvásárhely–Brassó-autópályák, sztrádaszakaszok.
Tervezik továbbá a Ploiești–Brassó-autópálya tervezésének a lezárását, és a versenytárgyalás kiírását.
Fontos eleme az infrastrukturális terveknek ugyanakkor az ország reptereinek a „bekötése” a vasúti hálózatba – ez egyébként az USR és a PNL programjában is szerepelt.
A mindenkori kormányok által elhanyagolt vasúti fejlesztésekre is vannak ígéretek
Fotó: Haáz Vince
Nagyszabású vasútfejlesztési tervek is vannak ugyanakkor – ezek is nagyjából megegyeznek az előző kormány terveivel. Általánosságban véve a teljes hálózatot érintő beruházásokról, új szerelvények vásárlásáról, az elektromosvezeték-hálózat bővítéséről, a Román Vasúttársaság személyszállító ágazatának (CFR Călători) digitalizációjáról esik szó.
Fontos módosítás viszont az előző kormányprogramhoz képest, hogy immár nem 1001 kilométeren, hanem 2163 kilométeren tervezik gyakorlatba ültetni a sebességnövelést célzó QuickWins programokat.
Az oktatási és egészségügyi infrastruktúra fejlesztése is fontos szerepet kap a kormányprogramban.
Óvodák, bölcsődék, iskolák is épülnek, illetve újulnak meg
Fotó: Veres Nándor
A dokumentum szerint a nagykoalíció 500 bölcsőde, óvoda és iskola építését vagy felújítását vette tervbe. Tizenöt campust is kialakítanának, amelyekben iskolák, kollégiumok, sportpályák, műhelyek, laborok és étkezdék kapnának helyet. A listán szerepel még 20 egyetemi kollégium, 5 egyetemi központ, 20 diáktábor és 20 kiválósági központ is.
A sport is a PSD–PNL–RMDSZ-kabinet célkeresztjében van: 5, egyenként 2000–16 000 férőhelyes sportcsarnok, 8 olimpiai medence, 5, versenyek szervezésére is alkalmas műjégpálya, 7 sportkomplexum, 150 sportpálya, 30 tanmedence, 100 tanműjégpálya, 120 sporttelep, illetve 5 olyan sportközpont is szerepel a listán, amely lehetőséget teremt a profi sportolóknak az olimpiára való felkészülésre. Utóbbiakhoz tartoznának edzőtermek, iskola, kollégium, edzőiskola és orvosi központ is.
Az Országos Lakásügynökség (ANL) által lebonyolított lakásépítések terén újdonság, hogy a Tanító Háza, az Orvos Háza név alatt vidéki lakásépítési program indul, amelyek célja a szakemberek odacsábítása.

Lesz pénz a jövő évi költségvetésben nyugdíjakra, pótlékokra, illetve a minimálbér emelésére is, és 2022-ben nem vezetnek be más adókat és illetékeket – jelentette ki Kelemen Hunor ügyvivő kormányfő-helyettes, az RMDSZ elnöke.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
szóljon hozzá!