
Az MWM-csoport budapesti székháza. Bukarestben keresztülhúznák a magyar cég számításait
Fotó: MVM Csoport
A bukaresti Energiaügyi Minisztérium közleményben jelentette be szerdán, hogy a Külföldi Közvetlen Beruházásokat Vizsgáló Bizottsághoz (CEISD) fordult az E.ON romániai leányvállalatának a magyar MVM Csoport által tervezett felvásárlása kapcsán. A tárca orosz befolyásszerzési kísérletnek tekinti az MVM által az E.ON-nak tett vételi ajánlatát.
2025. január 15., 20:582025. január 15., 20:58
2025. január 15., 22:462025. január 15., 22:46
A román Energiaügyi Minisztérium átfogó vizsgálat során az E.ON tervezett felvásárlása kapcsán több olyan részt azonosított, amelyeknek nemzetbiztonsági vonatkozásai lehetnek. A tárca azt tekinti a legfőbb oknak, hogy az MVM Zrt. kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat ápol olyan orosz cégekkel, mint a Gazprom és a Rosatom, amelyeket nemzetközi szankciók sújtanak. Ezeken a kapcsolatokon keresztül Magyarországnak jelentős a függősége az oroszországi gáztól és az orosz nukleáris technológiától.
A minisztérium szerint fennáll annak a veszélye, hogy az E.ON Energie Románia részvénycsomagját utólag EU-n kívüli entitásoknak, vagy olyan társaságoknak adják át, amelyek nem részesei az eredeti szerződésnek. Megtörténhet, hogy olyan gazdasági vagy politikai szereplők szereznek az üzleten keresztül befolyást, amelyek nem teljesítik az európai jogrend által megkövetelt energetikai és átláthatósági feltételeket.
A tárca annak a kockázatát is azonosította, hogy az E.ON adataihoz, és a társaság mintegy hárommillió ügyfelének a személyi adataihoz az MVM más ügyfelei – közöttük az orosz partnerek is – hozzáférhetnek. Úgy vélte, nincs sem törvényi, sem szerződéses garancia arra, hogy ez nem történhet meg.
Úgy vélte: a tervezett ügylet felveti a gyanút, hogy nem teljesülnek az európai versenyre vonatkozó és pénzmosás elleni szabályok. Szerinte az adásvétel tervezett értékét is elemezni kell.

Románia spanyol mintára, nemzetbiztonsági okokból megakadályozhatja, hogy a magyar MVM vásárolja meg a német E.ON energiacég romániai érdekeltségét – jelentette ki a Financial Times-nak nyilatkozva Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter.
Olyan adatokra is hivatkozik, amelyek szerint az MVM a kereskedelmi kapcsolatain keresztül olyan áron végez szolgáltatásokat az Orosz Föderáció által ellenőrzött cégek számára, amelyek révén közvetett módon EU-n kívüli tőkésítés részese.
A tárca azt is megemlíti, hogy az MVM által rendelkezésre bocsátott dokumentáció ellentmond Románia energetikai stratégiájának, és a 2024-2028-as kormányprogramnak. A társaság ugyanis csökkenteni kívánja a gázfogyasztást, a romániai stratégiai dokumentumok pedig prioritásként fogalmazzák meg az ország gáztartalékainak a kitermelését, és lakosság gázhálózathoz való hozzáférésének a bővítését.
Az Energiaügyi Minisztérium megemlíti, hogy elemezték a vasúti szerelvényeket gyártó spanyol Talgo társaság eladási kísérletét is, amely az MVM Csoport orosz kapcsolatai, és a magyar kormány politikai befolyása miatt hiúsult meg. E példa dokumentálja Oroszországnak azt a gyakorlatát, hogy stratégiai beruházások által szerezzen befolyást az EU tagállamaiban.
„Romániának kötelessége védenie a szuverenitását, és a stratégiai érdekeit. Nem fogjuk megengedni, hogy olyan kulcsfontosságú ágazatok, amilyen az energetika, sebezhetővé váljanak geopolitikai vagy gazdasági játszmák során, amelyek nem teljesítik az európai átláthatósági, verseny-, és közös piaci elveinket. Ezért határozottan, és félreérthetetlenül fel fogunk lépni Románia nemzetbiztonsága, és az Európai Unió energiabiztonsága érdekében, melynek végképp meg kell szabadulnia az orosz gáztól. Az energetikai zsarolás a múlt szomorú emléke kell hogy maradjon, a jövőnek pedig a valós energiafüggetlenségről kell szólnia, nem pedig arról, amit azok emlegetnek, akik valójában vissza kívánnak lökni bennünket Moszkva ölébe. A valós szuverenitás az, hogy ne függjünk senkitől. Esetleg mások függjenek tőlünk. Románia energiájának a románokat kell szolgálnia!” – idézte a közlemény Sebastian Burduját, a román kormány liberális párti energiaügyi miniszterét.
A közlemény kitér arra, hogy a minisztérium a hazai és európai normáknak megfelelően fordult a Külföldi Közvetlen Beruházásokat Vizsgáló Bizottsághoz (CEISD), és a megkeresés nem sérti a versenyjogot.

Leplezetlen politikai támadások érik Romániában az MVM Csoport és az E.ON között létrejött megállapodást, amelynek gyakorlatba ültetését a bukaresti koalíciós kormány egyik fele nyíltan megakadályozna.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
Romániában az előző időszakokhoz hasonlóan továbbra is csökken a kis boltok száma, míg a 400 és 999 négyzetméter közötti kereskedelmi egységek kategóriájában jelentős növekedés tapasztalható.
A kormány a tervek szerint még ezen a héten jóváhagyja a 2026-os állami költségvetés tervezetét, majd elküldi a parlamentnek elfogadásra – jelentette ki szerdán Ilie Bolojan miniszterelnök.
szóljon hozzá!