
Az MWM-csoport budapesti székháza. Bukarestben keresztülhúznák a magyar cég számításait
Fotó: MVM Csoport
A bukaresti Energiaügyi Minisztérium közleményben jelentette be szerdán, hogy a Külföldi Közvetlen Beruházásokat Vizsgáló Bizottsághoz (CEISD) fordult az E.ON romániai leányvállalatának a magyar MVM Csoport által tervezett felvásárlása kapcsán. A tárca orosz befolyásszerzési kísérletnek tekinti az MVM által az E.ON-nak tett vételi ajánlatát.
2025. január 15., 20:582025. január 15., 20:58
2025. január 15., 22:462025. január 15., 22:46
A román Energiaügyi Minisztérium átfogó vizsgálat során az E.ON tervezett felvásárlása kapcsán több olyan részt azonosított, amelyeknek nemzetbiztonsági vonatkozásai lehetnek. A tárca azt tekinti a legfőbb oknak, hogy az MVM Zrt. kiterjedt kereskedelmi kapcsolatokat ápol olyan orosz cégekkel, mint a Gazprom és a Rosatom, amelyeket nemzetközi szankciók sújtanak. Ezeken a kapcsolatokon keresztül Magyarországnak jelentős a függősége az oroszországi gáztól és az orosz nukleáris technológiától.
A minisztérium szerint fennáll annak a veszélye, hogy az E.ON Energie Románia részvénycsomagját utólag EU-n kívüli entitásoknak, vagy olyan társaságoknak adják át, amelyek nem részesei az eredeti szerződésnek. Megtörténhet, hogy olyan gazdasági vagy politikai szereplők szereznek az üzleten keresztül befolyást, amelyek nem teljesítik az európai jogrend által megkövetelt energetikai és átláthatósági feltételeket.
A tárca annak a kockázatát is azonosította, hogy az E.ON adataihoz, és a társaság mintegy hárommillió ügyfelének a személyi adataihoz az MVM más ügyfelei – közöttük az orosz partnerek is – hozzáférhetnek. Úgy vélte, nincs sem törvényi, sem szerződéses garancia arra, hogy ez nem történhet meg.
Úgy vélte: a tervezett ügylet felveti a gyanút, hogy nem teljesülnek az európai versenyre vonatkozó és pénzmosás elleni szabályok. Szerinte az adásvétel tervezett értékét is elemezni kell.

Románia spanyol mintára, nemzetbiztonsági okokból megakadályozhatja, hogy a magyar MVM vásárolja meg a német E.ON energiacég romániai érdekeltségét – jelentette ki a Financial Times-nak nyilatkozva Sebastian Burduja román energiaügyi miniszter.
Olyan adatokra is hivatkozik, amelyek szerint az MVM a kereskedelmi kapcsolatain keresztül olyan áron végez szolgáltatásokat az Orosz Föderáció által ellenőrzött cégek számára, amelyek révén közvetett módon EU-n kívüli tőkésítés részese.
A tárca azt is megemlíti, hogy az MVM által rendelkezésre bocsátott dokumentáció ellentmond Románia energetikai stratégiájának, és a 2024-2028-as kormányprogramnak. A társaság ugyanis csökkenteni kívánja a gázfogyasztást, a romániai stratégiai dokumentumok pedig prioritásként fogalmazzák meg az ország gáztartalékainak a kitermelését, és lakosság gázhálózathoz való hozzáférésének a bővítését.
Az Energiaügyi Minisztérium megemlíti, hogy elemezték a vasúti szerelvényeket gyártó spanyol Talgo társaság eladási kísérletét is, amely az MVM Csoport orosz kapcsolatai, és a magyar kormány politikai befolyása miatt hiúsult meg. E példa dokumentálja Oroszországnak azt a gyakorlatát, hogy stratégiai beruházások által szerezzen befolyást az EU tagállamaiban.
„Romániának kötelessége védenie a szuverenitását, és a stratégiai érdekeit. Nem fogjuk megengedni, hogy olyan kulcsfontosságú ágazatok, amilyen az energetika, sebezhetővé váljanak geopolitikai vagy gazdasági játszmák során, amelyek nem teljesítik az európai átláthatósági, verseny-, és közös piaci elveinket. Ezért határozottan, és félreérthetetlenül fel fogunk lépni Románia nemzetbiztonsága, és az Európai Unió energiabiztonsága érdekében, melynek végképp meg kell szabadulnia az orosz gáztól. Az energetikai zsarolás a múlt szomorú emléke kell hogy maradjon, a jövőnek pedig a valós energiafüggetlenségről kell szólnia, nem pedig arról, amit azok emlegetnek, akik valójában vissza kívánnak lökni bennünket Moszkva ölébe. A valós szuverenitás az, hogy ne függjünk senkitől. Esetleg mások függjenek tőlünk. Románia energiájának a románokat kell szolgálnia!” – idézte a közlemény Sebastian Burduját, a román kormány liberális párti energiaügyi miniszterét.
A közlemény kitér arra, hogy a minisztérium a hazai és európai normáknak megfelelően fordult a Külföldi Közvetlen Beruházásokat Vizsgáló Bizottsághoz (CEISD), és a megkeresés nem sérti a versenyjogot.

Leplezetlen politikai támadások érik Romániában az MVM Csoport és az E.ON között létrejött megállapodást, amelynek gyakorlatba ültetését a bukaresti koalíciós kormány egyik fele nyíltan megakadályozna.
Hamarosan újraindulhat a termelés a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzemben.
Románia jelenleg az Európai Unió legnagyobb földgáztermelője, és a Neptun Deep kitermelésének felfutásával pedig várhatóan csaknem megduplázódik az ország gáztermelése, ez azonban nem jelenti azt, hogy nem lesz szükség importra Dumitru Chisăliță szerint.
A romániai energiarendszer sokkal ellenállóbbnak bizonyult, mint amire sokan számítottak, de fel kell készülnünk egy olyan télre és 2027-es tavaszra, amikor a villamosenergia-árak rendkívül magasak lesznek – kongatta meg a vészharangot Cristian Bușoi.
Valóban csak egy kis felszusszanásra adott alkalmat a pénteki rekorddöntés után a hétfői árfolyam, kedden újra meredek lejtmenetnek indult a román fizetőeszköz az egységes európai devizához képest (és nem csak).
A történelmi rekord után kissé magához tért hétfőn a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,3306 lej/eurós referencia-árfolyamot állapított meg a pénteki 5,3447-es történelmi csúcs után.
Súlyos problémák, szűkös finanszírozás, tanárfizetés-felmérés: kiadták a romániai és a magyarországi oktatási rendszer „bizonyítványát” a legfrissebb OECD-jelentésben.
Egyre erősebb a magyar élelmiszeripar jelenléte a romániai piacon, miközben Románia évről évre több milliárd eurós agrár-élelmiszeripari külkereskedelmi hiányt halmoz fel. A helyzet egyik legszembetűnőbb példája a tejipar.
A bukaresti munkaügyi minisztérium egyik dokumentuma szerint mintegy ötmillió román állampolgár él más európai országokban. A szám a határon túli magyarság „5 milliósként” emlegetett létszámát juttatja eszünkbe.
A lej közelmúltbeli leértékelődése nem meglepő, mivel a román fizetőeszköz túlértékelt – mutat rá a brit HSBC bank elemzése, amely arra figyelmeztet, hogy a lej tovább gyengülhet.
Úgy tűnik, az élelmiszer-drágulásnak még nincs vége: októbertől a tejtermékek és a húsok ára is tovább kúszhat felfelé. A termelők szerint a megugró energia-, üzemanyag- és csomagolási költségek mellett már elkerülhetetlen az áremelés.
szóljon hozzá!