Fotó: Krónika
2008. augusztus 20., 00:002008. augusztus 20., 00:00
Az azonban már biztos, hogy az idei év végéig nem kerülnek az európai piacra az új, szupervékony készülékek, de 2009-ben befuthat az első kijelző. Az OLED mozaikszó az Organic Light Emitting Diode rövidítése, azaz organikus fénykibocsátó diódákról van szó. Ezekben a tévékben a fény a két elektróda közti szerves anyagban, a pozitív és negatív töltések találkozásakor keletkezik. Az OLED-tévék pedig vékonyabbak, kevesebbet fogyasztanak, jobbak a színei, mint a folyékony kristály kijelzős (LCD) vagy plazmaképernyős televízióknak.
Ezeket a készülékeket éppen a Sony kezdte el forgalmazni, 2007 végén dobták piacra, ám csupán Japánban. Az amerikai piacon pedig az idei év elején kezdték el forgalmazni. A 11 colos tévé három milliméter vékony, és 200 ezer jenbe, azaz 4380 lejbe kerül. A szakértői becslések szerint azonban Európában ennél magasabb áron fogják majd értékesíteni. A szakemberek ugyanakkor úgy vélik, nem kell attól tartani, hogy az új típusú televíziók letarolják a piacot. A DisplaySearch piacelemző szerint 2009-ben körülbelül 200 ezer OLED-tévé találhat gazdára, és még 2012-ben is csak 2,8 millió eladott készülékkel számolnak a szakértők.
Hírösszefoglaló
Kevés az LCD- és plazmatévé Romániában
A romániai háztartások alig több mint 14 százalékában van folyékony kristály kijelzőjű (LCD) vagy plazmaképernyős televízió. A lakosság 80 százaléka a hagyományos, katódcsöves képernyőn követi a televízióadásokat – mutat rá az LG Electronics napokban közzétett felmérése. A közvélemény-kutatás arra is rámutat, hogy a megkérdezettek 50 százaléka úgy nyilatkozik, a közeljövőben készül lecserélni újabb generációsra a tévéjét. A gazdasági szakemberek is a piac folyamatos bővülését vetítik előre, becsléseik szerint a tavalyi 200 ezer LCD- vagy plazmatévé eladásához viszonyítva az idei év végére 500 ezer új generációs készülék talál gazdára. Nem jelent ez a 14 százalékos számadat számottevő lemaradást az uniós átlaghoz viszonyítva, a tagállamok szintjén is a lakosságnak csupán 17 százaléka rendelkezik LCD- vagy plazmatévével. A britek és a finnek az élenjárók egyébként e tekintetben: a szigetország lakóinak 75, míg az északi állam lakosainak 76 százaléka rendelkezik új generációs televíziókkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok