2008. április 25., 00:002008. április 25., 00:00
A Kaszpi-tengeri kõolaj Nyugat-Európába történõ szállítására hivatott Konstanca–Trieszt vezeték megépítésében román részrõl az Oil Terminal és a Conpet, Horvátországból a Janaf és Szerbiából a Transnafta cég vesz részt. Az egyezmény aláírásánál hiányoztak Olaszország és Szlovénia illetékes vezetõi, e két ország ugyanis még nem jelölte ki, hogy mely cégekkel vesznek részt a projekt kivitelezésében. Vlagyimir Vrankovics, a horvát vállalat ügyvezetõ vezérigazgatója azonban leszögezte: Olaszország és Szlovénia nélkül nem lesz vezeték. Viorel Palasca, a román gazdasági minisztérium államtitkára elmondta: azt várják, hogy Olaszországban alakuljon meg az új kormány, de szerinte függetlenül attól, hogy Róma kijelöli-e majd a részt vevõ céget vagy sem, a terv megvalósítása folytatódhat. A Konstanca–Trieszt olajvezetéket tervezõ részvénytársaságot várhatóan 45 nap múlva jegyzik be Londonban. Társadalmi tõkéjét 2100 részvény alkotja, a projektben résztvevõ országok egyenlõ részben ellenõrzik a részvényeket. A társaság legfõbb feladata az lesz, hogy népszerûsítse a projektet további beruházók bevonása érdekében. A román államtitkár elmondta: tárgyalt Kazahsztán és Azerbajdzsán illetékeseivel is, akik jelezték, hogy országuk érdekelt a tervben akár nyersanyagszállítóként, akár beruházóként. Mihai Lupu, a román Oil Terminal vezérigazgatója elmondta: a Világbankkal közremûködve elkészítették már a megvalósíthatósági tanulmányt. Eszerint a vezeték képes lesz évente 60 millió tonna olajat szállítani. Megépítését a 2009 és 2013 közötti idõszakra tervezik, költségeit 2,9–3,3 milliárd euróra becsülik. Lupu szerint a legnehezebb feladat a vezeték nyomvonalán lévõ telkek kisajátítása lesz.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Kiverte a biztosítékot a megyei jogú városok polgármestereinél, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök a központi költségvetés hézagait tömködné be a megnövelt helyi ingatlan- és gépjárműadókból.
Az elektronikai alkatrészeket gyártó német Limoss vállalat tervez üzemet nyitni az Arad megyei Borosjenőben, ahol az Aptiv amerikai autóipari vállalat éppen bezárni készül termelőegységét. Az új befektető jövőre maximum 500 embert foglalkoztatna.
Románia az Európai Unió egyik legmagasabb energiaárát fizeti a lakossági jövedelmekhez viszonyítva – jelentette ki hétfőn Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a parlamentben, az ellene benyújtott bizalmatlansági indítvány vitáján.
Látogatottsági adatok