2008. április 25., 00:002008. április 25., 00:00
A Kaszpi-tengeri kõolaj Nyugat-Európába történõ szállítására hivatott Konstanca–Trieszt vezeték megépítésében román részrõl az Oil Terminal és a Conpet, Horvátországból a Janaf és Szerbiából a Transnafta cég vesz részt. Az egyezmény aláírásánál hiányoztak Olaszország és Szlovénia illetékes vezetõi, e két ország ugyanis még nem jelölte ki, hogy mely cégekkel vesznek részt a projekt kivitelezésében. Vlagyimir Vrankovics, a horvát vállalat ügyvezetõ vezérigazgatója azonban leszögezte: Olaszország és Szlovénia nélkül nem lesz vezeték. Viorel Palasca, a román gazdasági minisztérium államtitkára elmondta: azt várják, hogy Olaszországban alakuljon meg az új kormány, de szerinte függetlenül attól, hogy Róma kijelöli-e majd a részt vevõ céget vagy sem, a terv megvalósítása folytatódhat. A Konstanca–Trieszt olajvezetéket tervezõ részvénytársaságot várhatóan 45 nap múlva jegyzik be Londonban. Társadalmi tõkéjét 2100 részvény alkotja, a projektben résztvevõ országok egyenlõ részben ellenõrzik a részvényeket. A társaság legfõbb feladata az lesz, hogy népszerûsítse a projektet további beruházók bevonása érdekében. A román államtitkár elmondta: tárgyalt Kazahsztán és Azerbajdzsán illetékeseivel is, akik jelezték, hogy országuk érdekelt a tervben akár nyersanyagszállítóként, akár beruházóként. Mihai Lupu, a román Oil Terminal vezérigazgatója elmondta: a Világbankkal közremûködve elkészítették már a megvalósíthatósági tanulmányt. Eszerint a vezeték képes lesz évente 60 millió tonna olajat szállítani. Megépítését a 2009 és 2013 közötti idõszakra tervezik, költségeit 2,9–3,3 milliárd euróra becsülik. Lupu szerint a legnehezebb feladat a vezeték nyomvonalán lévõ telkek kisajátítása lesz.
Hírösszefoglaló
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.
Bár a hatóságok szerint nem kell hiánytól tartani, a közel-keleti válság miatt Romániában sem zökkenőmentes az üzemanyag-ellátás: a Rompetrol năvodari-i finomítójánál szerda éjjel és csütörtök hajnalban több kilométeres sor alakult ki.
Látogatottsági adatok