2012. március 23., 09:102012. március 23., 09:10
Mint részletezte, a válság kitörése óta az OECD-országokban nőtt a szakadék a gazdagok és a szegények között, ez általánosságban igaz a fejlett és feltörekvő országokra is. A világ fejlett gazdaságaiban – így Németországban vagy Svédországban is – a jövedelmek közti szakadék jellemzi a mostani helyzetet, így egyre sürgetőbb feladattá válik a döntéshozók számára, hogy az ennek nyomán felbukkanó társadalmi-gazdasági feszültségeket kezeljék – emelte ki Michael Förster. Rámutatott: a fejlett gazdaságokban a lakosság leggazdagabb és legszegényebb 10 százaléka között átlagosan kilencszeresre emelkedett az utóbbi években a jövedelemkülönbség.
Az elmúlt években az OECD-tagállamok közül 17-ben nőttek a jövedelemkülönbségek, köztük olyan, hagyományosan jóléti társadalmakban is, mint például Németország, Finnország, Luxemburg, Svédország és Új-Zéland, ugyanakkor Magyarországon, Belgiumban és Franciaországban nagyjából változatlan maradt a helyzet, Görögországban és Törökországban pedig valamelyest csökkentek a különbségek – hangsúlyozta Michael Förster. (Románia egyébként nem tagja az OECD-nek.)
A kutató szerint ugyanakkor a kormányok gazdaságpolitikája a jövedelemkülönbségek mérséklését kell hogy megcélozza, mert a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség csökkentése, a gazdasági fellendülés beindítása a jövedelmek közötti olló szűkülését, mérséklődését eredményezi. Az OECD tanulmánya szerint ugyanis a gazdagok és a szegények közötti jövedelmi különbségeket enyhíthetik a kormányok azzal, ha minél jelentősebb erőforrásokat fektetnek az oktatásba, a humán tőkébe, ösztönzik a foglalkoztatás bővítését, illetve az adótranszfereken keresztül csökkentik a jövedelemdifferenciákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
Látogatottsági adatok