2012. március 23., 09:102012. március 23., 09:10
Mint részletezte, a válság kitörése óta az OECD-országokban nőtt a szakadék a gazdagok és a szegények között, ez általánosságban igaz a fejlett és feltörekvő országokra is. A világ fejlett gazdaságaiban – így Németországban vagy Svédországban is – a jövedelmek közti szakadék jellemzi a mostani helyzetet, így egyre sürgetőbb feladattá válik a döntéshozók számára, hogy az ennek nyomán felbukkanó társadalmi-gazdasági feszültségeket kezeljék – emelte ki Michael Förster. Rámutatott: a fejlett gazdaságokban a lakosság leggazdagabb és legszegényebb 10 százaléka között átlagosan kilencszeresre emelkedett az utóbbi években a jövedelemkülönbség.
Az elmúlt években az OECD-tagállamok közül 17-ben nőttek a jövedelemkülönbségek, köztük olyan, hagyományosan jóléti társadalmakban is, mint például Németország, Finnország, Luxemburg, Svédország és Új-Zéland, ugyanakkor Magyarországon, Belgiumban és Franciaországban nagyjából változatlan maradt a helyzet, Görögországban és Törökországban pedig valamelyest csökkentek a különbségek – hangsúlyozta Michael Förster. (Románia egyébként nem tagja az OECD-nek.)
A kutató szerint ugyanakkor a kormányok gazdaságpolitikája a jövedelemkülönbségek mérséklését kell hogy megcélozza, mert a foglalkoztatás növelése, a munkanélküliség csökkentése, a gazdasági fellendülés beindítása a jövedelmek közötti olló szűkülését, mérséklődését eredményezi. Az OECD tanulmánya szerint ugyanis a gazdagok és a szegények közötti jövedelmi különbségeket enyhíthetik a kormányok azzal, ha minél jelentősebb erőforrásokat fektetnek az oktatásba, a humán tőkébe, ösztönzik a foglalkoztatás bővítését, illetve az adótranszfereken keresztül csökkentik a jövedelemdifferenciákat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Látogatottsági adatok