Maradnak a kérdőjelek. Még hónapokig nem tudhatják a nyugdíjasok, hoz-e majd több pénzt a postás
Fotó: Haáz Vince
Klaus Johannis államfő szerint nem a nyugdíjasokkal kellene megfizettetni a koronavírus-járvány számláját. De közben továbbra sem világos, hogy a nemzeti liberális párti (PNL) kormány tartani tudja-e a szavát, és tudja-e biztosítani a 2020-as évi állami költségvetésbe belefoglalt, szeptemberben esedékes 40 százalékos nyugdíjpontemelést.
2020. április 30., 13:282020. április 30., 13:28
2020. április 30., 13:502020. április 30., 13:50
Nem lenne tisztességes a nyugdíjasokkal fizettetni ki a járvány számláját – jelentette ki Klaus Johannis államfő, aki szerint a kormánynak alaposan mérlegelnie kell a nyugdíjak szeptembertől esedékes 40 százalékos emelésének kérdését. Az elnök úgy véli, az első fél év végére tervezett költségvetés-kiigazításig vélhetően elegendő információ áll majd a kormány rendelkezésére ahhoz, hogy dönthessen a nyugdíjemelés ügyében.
– idézi az Agerpres hírügynökség az államfő nyilatkozatát. Arra a kérdésre, hogy lesz-e mód az emelésre, vagy sem, illetve hogy mennyivel tudják emelni a nyugdíjakat, Johannis így felelt: „a kormánynak kell majd válaszolnia a megfelelő pillanatban.”
Korábban Ludovic Orban miniszterelnök úgy nyilatkozott, kormánya eltökélt a nyugdíjemelést illetően. Hangsúlyozta viszont, hogy
„Ami a nyugdíjakat illeti, világos választ adok. Persze, hogy akarjuk emelni a nyugdíjakat, emelni fogjuk a nyugdíjakat. Ez a célkitűzésünk, mi előirányoztuk a pénzösszegeket. Másrészt alaposan meg kell vizsgálnunk a költségvetés bevételeinek alakulását a gazdasági kontextusban” – mondta Orban.
Amint arról korábban beszámoltunk, a hétvégén Florin Cîțu pénzügyminiszter sem kívánt a nyugdíjemelés témájában konkrétumokkal szolgálni. Egy televíziós interjúban mindössze annyit mondott: az őszi nyugdíjemelés politikai döntés, amelyet a kormánynak kell meghoznia, de meghoznak minden szükséges erőfeszítést. Elismerte egyúttal, hogy
„A gond az, hogy egy olyan törvényről beszélünk, ami finanszírozási források nélkül ment át a parlamenten. Gazdasági boom idején szemet hunyhatsz, de válság idején ez nagyon nehéz. Még nem döntöttünk a témában” – jelentette ki Cîțu.
Közben a pénzügyi tanács is arra figyelmeztette a hétvégén a kormányt, hogy nem tükrözi a valóságot a nemrég elfogadott költségvetés-kiigazításba foglalt 6,7 százalékos deficit, a valóságban a hiány elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 10,4 százalékának megfelelő összeget, főként ha az Orban-kabinet nem mond le a nyugdíjemelésről, illetve a gyermeknevelési támogatás összegének megduplázásról.
Johannis: mérlegelni kell a „gyermekpénz” emelését
A gyermeknevelési pótlék megkétszerezése az egyik olyan intézkedés, amelyet alaposan mérlegelnie kell a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak – nyilatkozta Klaus Johannis államfő. Emlékeztetett, hogy néhány hónappal ezelőtt már megduplázódott az úgynevezett „gyermekpénz” összege. „Elismerem, én is szeretném, hogy a román állampolgárok több pénzhez jussanak, de annak a pénznek valahonnan jönnie kell, valahol léteznie kell, és ezt az egyensúlyt a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak kell megteremtenie. Az első fél év után minden bizonnyal ezt is megvizsgálják, és erre a kérdésre is választ ad majd a kormány” – válaszolt újságírói kérdésre Johannis.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Olcsóbb gázolajjal indulhat a hét utolsó napja, miután pontban éjfélkor életbe lép a dízel jövedéki adójának 20 százalékos csökkentése. Történik mindez olyan időpontban, amikor csak hét olyan európai uniós ország van, ahol drágább a gázolaj.
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás