
Maradnak a kérdőjelek. Még hónapokig nem tudhatják a nyugdíjasok, hoz-e majd több pénzt a postás
Fotó: Haáz Vince
Klaus Johannis államfő szerint nem a nyugdíjasokkal kellene megfizettetni a koronavírus-járvány számláját. De közben továbbra sem világos, hogy a nemzeti liberális párti (PNL) kormány tartani tudja-e a szavát, és tudja-e biztosítani a 2020-as évi állami költségvetésbe belefoglalt, szeptemberben esedékes 40 százalékos nyugdíjpontemelést.
2020. április 30., 13:282020. április 30., 13:28
2020. április 30., 13:502020. április 30., 13:50
Nem lenne tisztességes a nyugdíjasokkal fizettetni ki a járvány számláját – jelentette ki Klaus Johannis államfő, aki szerint a kormánynak alaposan mérlegelnie kell a nyugdíjak szeptembertől esedékes 40 százalékos emelésének kérdését. Az elnök úgy véli, az első fél év végére tervezett költségvetés-kiigazításig vélhetően elegendő információ áll majd a kormány rendelkezésére ahhoz, hogy dönthessen a nyugdíjemelés ügyében.
– idézi az Agerpres hírügynökség az államfő nyilatkozatát. Arra a kérdésre, hogy lesz-e mód az emelésre, vagy sem, illetve hogy mennyivel tudják emelni a nyugdíjakat, Johannis így felelt: „a kormánynak kell majd válaszolnia a megfelelő pillanatban.”
Korábban Ludovic Orban miniszterelnök úgy nyilatkozott, kormánya eltökélt a nyugdíjemelést illetően. Hangsúlyozta viszont, hogy
„Ami a nyugdíjakat illeti, világos választ adok. Persze, hogy akarjuk emelni a nyugdíjakat, emelni fogjuk a nyugdíjakat. Ez a célkitűzésünk, mi előirányoztuk a pénzösszegeket. Másrészt alaposan meg kell vizsgálnunk a költségvetés bevételeinek alakulását a gazdasági kontextusban” – mondta Orban.
Amint arról korábban beszámoltunk, a hétvégén Florin Cîțu pénzügyminiszter sem kívánt a nyugdíjemelés témájában konkrétumokkal szolgálni. Egy televíziós interjúban mindössze annyit mondott: az őszi nyugdíjemelés politikai döntés, amelyet a kormánynak kell meghoznia, de meghoznak minden szükséges erőfeszítést. Elismerte egyúttal, hogy
„A gond az, hogy egy olyan törvényről beszélünk, ami finanszírozási források nélkül ment át a parlamenten. Gazdasági boom idején szemet hunyhatsz, de válság idején ez nagyon nehéz. Még nem döntöttünk a témában” – jelentette ki Cîțu.
Közben a pénzügyi tanács is arra figyelmeztette a hétvégén a kormányt, hogy nem tükrözi a valóságot a nemrég elfogadott költségvetés-kiigazításba foglalt 6,7 százalékos deficit, a valóságban a hiány elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 10,4 százalékának megfelelő összeget, főként ha az Orban-kabinet nem mond le a nyugdíjemelésről, illetve a gyermeknevelési támogatás összegének megduplázásról.
Johannis: mérlegelni kell a „gyermekpénz” emelését
A gyermeknevelési pótlék megkétszerezése az egyik olyan intézkedés, amelyet alaposan mérlegelnie kell a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak – nyilatkozta Klaus Johannis államfő. Emlékeztetett, hogy néhány hónappal ezelőtt már megduplázódott az úgynevezett „gyermekpénz” összege. „Elismerem, én is szeretném, hogy a román állampolgárok több pénzhez jussanak, de annak a pénznek valahonnan jönnie kell, valahol léteznie kell, és ezt az egyensúlyt a kormánynak és a pénzügyminisztériumnak kell megteremtenie. Az első fél év után minden bizonnyal ezt is megvizsgálják, és erre a kérdésre is választ ad majd a kormány” – válaszolt újságírói kérdésre Johannis.
A román közszféra személyi költségei az elmúlt három évben több mint 40 százalékkal nőttek, évi 117 milliárd lejről 170 milliárd lejre – közölte Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
1 hozzászólás