Pihentető időskor. A magánnyugdíj-megtakarítás nyugodtabb éveket hozhat
Fotó: Pixabay
Történelmi, közel 20 százalékos hozammal zárták a tavalyi évet a romániai önkéntes nyugdíjalapok, miközben már egymillióan választják ezt a biztonságot. Ám a látványos sikerek ellenére sok a tévhit, miközben küszöbön áll a rendszer eddigi legnagyobb, viharokat kavaró átalakítása: 2027-től gyökeresen megváltoznak a nyugdíjkifizetések, a teljes egyösszegű tőkefelvételnek búcsút inthetünk. Kinek éri meg belépni, és mit hoz a sokat vitatott új szabályozás? Összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat.
2026. június 19., 18:432026. június 19., 18:43
A napjainkat jellemző bizonytalanság láttán egyre többen próbálnak önerőből valamiféle távlati biztonságot, nyugalmat teremteni családjuk, önmaguk számára, az önkéntes magánnyugdíj pedig az egyik legnépszerűbb eszköz e téren.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik.
A hárompillérű nyugdíjrendszer 2008. óta hatályos, a vonatkozó jogszabály értelmében az alkalmazottak béréből levont nyugdíjjárulék egy törvény által meghatározott részét (2024. január 1-je óta a bruttó 4,75 százalékát), egy általuk kiválasztott magánnyugdíjalaphoz kell irányítaniuk (második pillér), míg a fennmaradó rész (a bruttó bér 20,25 százaléka) továbbra is az állami nyugdíjpénztárhoz (első pillér) kerül.
Ebből is látszik, hogy az önkéntes magánnyugdíj (III. pillér) különbözik a kötelező magánnyugdíjtól (II. pillér). Előbbi opcionális, a hozzájárulások összegét a résztvevő határozza meg – akár havi néhány 10 lejtől a bruttó bérjövedelem legfeljebb 15%-áig –, az összegyűlt összegek célja pedig az állami nyugdíj, a kötelező magánnyugdíj és az egyéb jövedelemforrások kiegészítése a nyugdíjkorhatár elérésekor – derül ki az NN Románia biztosító összegzéséből.
A napjainkat jellemző bizonytalanság láttán érdemes előre gondolkodni
Fotó: Haáz Vince
A harmadik pillér egy szabályozott és felügyelt, hosszú távú megtakarítási eszköz, amely lehetővé teszi a romániaiak számára, hogy saját pénzügyi céljaik és lehetőségeik függvényében kiegészítő jövedelmet építsenek fel az aktív tevékenységből való visszavonulás utáni időszakra.
a romániai magánadminisztrálású nyugdíjalapok egyesülete (APAPR) adatai szerint. A III. pillérre vonatkozó legfrissebb számadatok azt mutatják, hogy jelenleg körülbelül 1 millió romániai fizet be az önkéntes nyugdíjalapokba. 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb eredményeit érték el: az önkéntes nyugdíjalapok 19,6%-os átlagos befektetési hozamot regisztráltak az APAPR 2026 januárjában közzétett számításai szerint.
A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillérét kezelő tíz fakultatív magánnyugdíjalap 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb befektetési hozamát érte el, mégpedig 19,6%-ot.
Tavaly körülbelül 183 000 romániai kezdett el hozzájárulást fizetni a harmadik nyugdíjpillérbe, ami rekordszám, és 37%-kal magasabb, mint 2024-ben. Ugyanebben az évben az önkéntes nyugdíjalapokba átutalt hozzájárulások összege megközelítőleg 940 millió lejt tett ki, ami 25%-kal haladja meg az előző évi szintet.
A rendszer 2007-es indulása óta körülbelül 1,05 milliárd lej értékben teljesítettek kifizetéseket közel 107 000 kedvezményezett részére. Csak 2025-ben az önkéntes nyugdíjalapok közel 272 millió lejt fizettek ki több mint 16 000 romániainak, ami jelentős növekedés az előző évhez képest.
Számolni kell vele. A harmadik pillér az önkéntes magánnyugdíj-biztosítás, ami a járulékbefizetéstől független
Fotó: Orbán Orsolya
– hívják fel a figyelmet a közleményben, melyben megpróbálják eloszlatni ezeket.
1. tévhit: a III. nyugdíjpillér csak a magas fizetéssel rendelkezőknek szól
A valóságban a rendszer bárki – munkavállalók, szabadúszók vagy önálló tevékenységet végzők – számára nyitott, a minimális havi hozzájárulás már néhány 10 lejtől lejtől elindítható,
2. tévhit: a III. pillérben lévő pénz zárolva van, és már nincs felette ellenőrzésünk
Bár hosszú távú megtakarítási formáról van szó, a résztvevő saját maga dönt a befizetések üteméről, a magánnyugdíjak kifizetéséről szóló új törvény értelmében pedig a 60. életév betöltése után világos szabályok mentén választhat az ütemezett havi kifizetések, az élethosszig tartó nyugdíj vagy az egyszeri részleges kifizetés között.
3. tévhit: az önkéntes nyugdíj hozamai alacsonyak és bizonytalanok Romániában
A hivatalos statisztikák és a Pénzügyi Felügyelet (ASF) adatai igazolják, hogy az állampapírokból, kötvényekből és részvényekből álló, professzionálisan menedzselt portfóliók
4. tévhit: nem éri meg önkéntes nyugdíjat kötni. Jobb, ha egyedül takarékoskodunk
A III. pillér a szigorúan felügyelt, diverzifikált szakmai befektetések biztonsága mellett olyan adókedvezményeket is kínál a törvényi határokon belül mind a magánszemélyek, mind a munkaadók számára, amelyeket az egyéni, otthoni megtakarítási formákkal nem lehetne megvalósítani.
5. tévhit: elegendő idő híján már túl késő elkezdeni
A megtakarítást sosem késő elindítani, hiszen minden egyes befizetés számít, és a rövidebb futamidők is értékes jövedelemkiegészítést nyújtanak a nyugdíjas évekre, emiatt egyre több érett korú állampolgár választja ezt a megoldást jövőbeli életszínvonalának biztosítására.
A harmadik nyugdíjpillér nem csak a magas fizetéssel rendelkezőknek szól
Fotó: Csató Andrea
A romániai magánnyugdíjpillérekben (második és harmadik pillér) felgyűlt megtakarítások felvételét a 2026/2-es számú törvény szabályozza, amely az egyéves felkészülési és módszertani átmeneti időszakot követően, 2027. január 5-én lép hatályba.
Mint ismeretes, éles társadalmi vitát váltott ki a magánnyugdíjak folyósításának új szabályozása, főként a megtakarítások egy tételben történő kifizetésének beszüntetése miatt. A törvény ellen alkotmányossági óvást is emeltek, arra hivatkozva, hogy a magánnyugdíj-megtakarítás magántulajdon, amelynek kezelésénél felügyeleti kötelezettsége van az államnak, de nem rendelkezhet felette.
Az alkotmánybíróság azonban elutasította az érvelést olyan alapon, hogy
Kihirdette a Nicușor Dan államfő hétfőn a magánnyugdíjak folyósításának új szabályozását, amely korlátozza a megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét.
Így a kifizetés 2027-től alkalmazott főbb szabályai és módjai az alábbiak:
A megtakarítást sosem késő elindítani
Fotó: László Ildikó
A havi 3000 lej alatti nyugdíjrészletek teljesen adó- és egészségügyijárulék-mentesek. Szintén adómentes a befizetés évente 400 euró (azaz kb. 2000 lej) a munkavállalónak és plusz 400 euró a munkáltatónak – azonban ez a határ 2007 óta, vagyis a rendszer indulása óta változatlan, ami miatt rengeteg kritika éri a rendszert.
Pénzügyi elemzők évek óta lobbiznak a kormánynál, hogy ezt a limitet emeljék meg (példaként a bruttó átlagbérhez kötve), mivel a jelenlegi korlát gátolja, hogy a magasabb jövedelműek komolyabb tőkét halmozzanak fel adómentesen.
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Mely országokban fedezik a nyugdíjak a megélhetési költségeket, és hol nem? Az Euro2Day Greece összehasonlította az egyes európai országok átlagos éves öregségi nyugdíjait a nominális összegek és a vásárlóerő alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!