A működés teljes időszaka alatt a fakultatív magánnyugdíjalapok átlagos éves hozama 6,7% volt, szemben az átlagos éves inflációs rátával, amely 4,9%-ot tett ki
Fotó: Pexels.com
A romániai nyugdíjrendszer harmadik pillérét kezelő tíz fakultatív magánnyugdíjalap 2025-ben a rendszer közel 19 éves történetének legjobb befektetési hozamát érte el, mégpedig 19,6%-ot. Eközben a kezelt nettó eszközállomány értéke 7,4 milliárd lejre (1,45 milliárd euró) nőtt, ami 33%-os emelkedést jelent 2024 végéhez képest – derül ki a Romániai Magánkezelt Nyugdíjakért Szövetség (APAPR) számításaiból.
2026. január 21., 20:562026. január 21., 20:56
A szervezet tájékoztatása szerint 2025-ben rekord számú, 183 000 román állampolgár kezdett el kiegészítő megtakarítást képezni a fakultatív magánnyugdíjalapokon keresztül, ami 37%-kal több, mint 2024-ben, az előző rekordévben.
2025 folyamán a résztvevők összesen mintegy 940 millió lej értékben utaltak befizetéseket a 3. pillérhez tartozó egyéni számláikra, ami 25%-kal több, mint 2024-ben, és szintén rekordértéket jelent a rendszer számára – olvasható az Agerpres hírügynökség által idézett közleményben.
A működés teljes időszaka alatt, 2007 és 2025 között, a fakultatív nyugdíjalapok átlagos éves hozama 6,7% volt, szemben az átlagos éves inflációs rátával, amely 4,9%-ot tett ki az APAPR számításai szerint. Pénzügyi értelemben a 3. pillér összesen 2,6 milliárd lej (515 millió euró) nyereséget termelt a résztvevők számára, minden díj levonása után, a kezelésbe vett befizetéseken felül.
A tíz fakultatív nyugdíjalap 2025-ben mintegy 272 millió lej értékben teljesített kifizetéseket (+83% 2024-hez képest) 16 100 kedvezményezett részére (+39% 2024-hez képest). A 3. pillér által a működés teljes időtartama alatt (2007–2025) teljesített összes kifizetés elérte az 1,05 milliárd lejt, mintegy 107 000 kedvezményezett javára.
Mint ismeretes, a romániai nyugdíjrendszer három pilléren alapszik.
A fakultatív nyugdíjak pillérébe minden olyan román állampolgár befizethet, aki munkajövedelemmel rendelkezik (alkalmazottak, valamint önálló tevékenységet folytatók, az alkalmazottakkal egyenértékűek), továbbá a munkáltatók is, akik extra juttatási csomag részeként kiegészítő befizetéseket teljesíthetnek a 3. pillérbe a munkavállalók nevében.
Az APAPR most pontosította, hogy a magánnyugdíjak kifizetéséről szóló új törvény (2026/2) csak 2027. január 5-én lép hatályba, addig továbbra is az átmeneti szabályok érvényesek, amelyek lehetővé teszik mind az egyösszegű kifizetést, mind a legfeljebb öt évre elosztott részletfizetést. Mint ismeretes, Nicușor Dan államfő január elején hirdette ki a magánnyugdíjak folyósításának új szabályozását, amely korlátozza a megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét.
Jelenleg a 3. pillérbe történő befizetések évi 400 euró összegig levonhatók az adóalapból magánszemélyek és munkáltatók esetében egyaránt, ami azt eredményezi, hogy az egyes résztvevők által befizetett összegek közel háromszor alacsonyabbak, mint a 2. pillér esetében. Ennek a plafonnak a frissítése fontos lehetőséget jelentene a nyugdíjkorhatárra történő kiegészítő megtakarítás ösztönzésére – véli az APAPR. A jövedelmek növekedésének és a demográfiai kihívásoknak a kontextusában az adókedvezmény növelése vonzóbbá tenné a 3. pillért, ösztönözve mind a lakosság, mind a munkáltatók aktív részvételét – hangsúlyozza a szervezet.
Kihirdette a Nicușor Dan államfő hétfőn a magánnyugdíjak folyósításának új szabályozását, amely korlátozza a megtakarítások egy összegben történő felvételének lehetőségét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint a következő két hétben kiemelt feladat a helyreállítási terv (PNRR) keretében finanszírozott beruházások befejezése és átvétele.
Új hitelgarancia-program segítheti a romániai mezőgazdasági vállalkozásokat az üzemanyag- és szállítási költségek finanszírozásában.
Az infláció 2,26 százalékpontos csökkenése nem a gazdaság javulását jelzi, csupán egy matematikai korrekció – értékelt szerdán az Agerpresnek Flavius Valentin Jakubowicz, a Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke.
A barnamedvék, varjúfélék és kormoránok növekvő állománya által okozott mezőgazdasági károkra hivatkozva rugalmasabb uniós fajvédelmi szabályozást sürget a román mezőgazdasági minisztérium.
Románia országos energiarendszere az egyik legnehezebb időszak küszöbén áll.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!