2012. február 28., 08:102012. február 28., 08:10
A világ legnagyobb hitelminősítő csoportjának illetékes alelnöke és térségi elemzője, Alpona Banerji úgy vélte: ha kiesik a Magyarország által az EU-tól jövőre várt felzárkóztatási juttatások harmada, az nehezebbé tenné az államháztartási célok teljesítését, és késleltethet olyan beruházásokat, amelyekre a növekedés szempontjából szükség lenne. A Moody’s londoni szakelemzője szerint a részleges felfüggesztés kilátásba helyezéséről hozott brüsszeli döntés emellett mutatja Magyarország és az Európai Bizottság „feszült viszonyát” is.
Egy másik nagy londoni elemzőház, az Eurasia Group szintén tegnap öszszeállított helyzetértékelésében azt írta, hogy az uniós intézmények legutóbbi lépései „az EU politikaformáló elitjének általánosabb hangulatát” is felfedik Magyarországgal kapcsolatban. Úgy tűnik, az európai politikai döntéshozók elszánták magukat arra, hogy „rászorítják a kormányt követeléseik teljesítésére”.
Mindemellett az IMF, amely „eddig jórészt csendben volt”, szintén elkezdte emlegetni a szélesebb értelemben vett adórendszerbeli és szerkezeti reformok szükségességét, és ez arra vall, hogy a valutaalap részéről is „komoly követelések várhatók”. Az Eurasia elemzői szerint mindez megerősíti azokat a véleményeket, amelyek szerint az új IMF/EU-programról szóló megállapodás elérése „nehéz folyamat lesz”, a kudarc lehetősége „több mint elméleti”, és az egyezmény megszületése esetén is valószínűsíthetők „elcsúszások és zökkenők”.
A ház londoni szakértői elemzésükben „valószínűnek” nevezték, hogy az uniós pénzügyminiszterek jövő havi ülésükön jóváhagyják a magyar kohéziós juttatásokkal kapcsolatos bizottsági javaslatot, bár a cég elemzői megjegyezték azt is, hogy az intézkedés visszavonható, ha a magyar kormány „meggyőző, vagyis strukturális jellegű” költségvetési reformokat mutat be.
A kohéziós juttatások tényleges felfüggesztésének lehetőségét más nagy londoni házak ugyanakkor gyakorlatilag kizártnak tartják. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni felzárkózó térségi közgazdászai minapi kommentárjukban közölték, hogy véleményük szerint a támogatások folyósításának felfüggesztése „messze nem eldöntött tény”, és e lépés tényleges megtétele Brüsszel részéről „valószínűtlen”. A cég elemzői úgy vélekedtek, hogy az EU az intézkedés kilátásba helyezését inkább eszközként fogja használni az IMF/EU-finanszírozási csomagról szóló majdani hivatalos tárgyalásokon, de a szankciót végül nem fogja érvénybe léptetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Látogatottsági adatok