Fotó: Pixabay
A világ legjelentősebb gazdaságait tömörítő G20-csoport pénzügyminiszterei a multinacionális vállalatok megadóztatásának reformján dolgoznak, amellyel a cél elejét venni annak, hogy az országok ultraalacsony adókulcsokkal vonzzák magukhoz a vállalatokat.
2021. július 13., 21:282021. július 13., 21:28
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által elfogadott előzetes megállapodásban foglaltak a világ nagy gazdaságainak kedveznek a leginkább, és az adóparadicsomoknak a legkevésbé – derül ki az AFP által készített elemzésből.
A multinacionális vállalatok tevékenységük nagy részét a világ olyan nagy országaiban folytatják, mint az Egyesült Államok, Németország, Franciaország stb., egyre kevésbé hajlandók azonban székhelyüket is ezekbe az államokba telepíteni.
A globális társaságiadó-minimum bevezetésével ezek az országok nyernének,
A 15%-os adóminimumról szóló megállapodás azonban csak az első lépés egy hosszúnak ígérkező folyamatból.
A tárgyalásokat vezető OECD szerint a 15%-os globális adóminimum bevezetése 150 milliárd eurós többletbevételt generálna évente.
Ezeknek a kedvezményeknek a nagy részét meg fogják szüntetni, a vállalatok pedig kénytelenek lesznek majd befizetni a legalább 15 százalékos adót.
A párizsi kormány számára gazdasági elemzéseket készítő CAE számításai szerint Franciaország évi hatmilliárd euró többletbevételre számíthat a globális társaságiadó-minimum bevezetése nyomán. Ugyanakkor Németország bevételei 8,3 milliárd euróval, az Egyesült Államoké pedig csaknem 15 milliárd euróval nőhetnek. Kína is nyerhet ebből, bár a becslések szerint az ázsiai ország bizonyos adókedvezményeket továbbra is fenntarthat.
Miközben Barbados, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek nem támogatja a megállapodást, olyan adóparadicsomok, mint Panama, a Bermuda-szigetek és a Brit Virgin-szigetek aláírták azt.
„Rájöttek, hogy nem tudnak megakadályozni egy nemzetközi megállapodást, és kiszámították, hogy többet nyernek, ha maguk is csatlakoznak hozzá” – véli Nicolas Veron, a washingtoni Peterson Institute for International Economics és a brüsszeli Breugel Institute gazdasági szakértője.
– jelentette ki Farid Toubal, a párizsi Dauphine Egyetem adóügyi szakértője.
Az olyan európai országok, mint például Írország - amely a nullához közelítő effektív adórátával vonzotta be az Apple-t és a Google-t – jelentős bevételkieséssel számolhatnak, ha csatlakoznak a reformhoz.
Hollandia, Luxemburg és Svájc ugyanabban a csónakban eveznek.
különösen ha a multinacionális vállalatok a 15%-os minimumadó bevezetése miatt áthelyezik nyereségüket és beruházásaikat” – magyarázta Ricardo Amaro, az Oxford Economics közgazdásza.
A szakember rámutatott, hogy 2018-ban az amerikai multinacionális vállalatok nyereségük mintegy harmadát Hollandiában, Írországban és Luxemburgban könyvelték el, noha eladásaik csupán 5%-a valósult meg ezekben az országokban. Írországnak azonban, amely az elmúlt években jelentős beruházásokat eszközölt az informatikai infrastruktúrába és az oktatásba, és a gyógyszeripar egyik központjává vált, vélhetően akkor is sikerülne megtartania sok multinacionális vállalatot, ha emelné az adókat.
– mondta Toubal.
A multinacionális vállalatok által alkalmazott adóoptimalizálási stratégiákat elemző civil csoportok, mint például az Oxfam, bírálták az OECD által elfogadott megállapodást, mivel lehetővé teszi a gazdag országok számára, hogy megtartsák a többlet-adóbevételek nagy részét.
– nyilatkozta Gabriela Bucher, az Oxfam Internationals ügyvezető igazgatója.
A megállapodástervezet azonban tartalmaz néhány, a feltörekvő országok számára kedvező kitételt is, nekik abból az intézkedésből származna hasznuk, amelyek szerint bizonyos adóbevételeket átcsoportosítanak a nyereségtermelő országokba.
Ugyanakkor a fejlődő országok fenntarthatnak bizonyos adókedvezményeket is, amelyekkel bevonzzák a vállalatokat, a konkrét részletekről azonban még nem született megállapodás – közölte az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában papíron több mint 3000 infrastruktúra-fejlesztési projekt fut, amelyek becsült összértéke meghaladja a 400 milliárd lejt, azonban ezeknek mindössze 42 százalékánál indultak el a tényleges munkálatok az építési területeken.
Románia mély gazdasági válságba süllyedt – így értékelte a friss GDP-adatokat pénteki gyorselemzésében Cristian Socol közgazdász. Adrian Negrescu gazdasági tanácsadó szerint is második negyedévi gazdasági stagnálást enyhe visszaesés követheti.
Az energiaválság elhúzódását a zsebünkön is meg fogjuk érezni – figyelmeztetett Cristian Bușoi energiaügyi államtitkár.
A vártnál kevesebb áramot fogyasztott a romániai lakosság csütörtökön, miután a Duna alacsony vízállása miatt kényszerűen leállt a cernavodai atomerőmű 2. blokkja is – derül ki az adatokból.
Augusztus 16. és 31. között ideiglenesen 20 százalékkal csökkentik a gázolaj jövedéki adóját a nemzetközi árak jelentős emelkedése miatt.
Jelentős változás előtt áll a tejipar: az Európai Unió új csomagolási szabályai miatt a feldolgozóknak fokozatosan át kell alakítaniuk a tej, a joghurt, a tejföl, a vaj és a sajtok csomagolását.
A jelenlegi szabályozás alapján nem igényelhetik vissza az érintettek a nyugdíjukból levont egészségbiztosítási járulékot (CASS), ezért erre vonatkozó kérelmet sem érdemes benyújtaniuk a területi nyugdíjpénztárakhoz.
Miközben a bankok és a nemzetközi sajtó Spanyolországot „Európa gazdasági mozdonyaként” ünnepli, az Ibériai-félszigeten dolgozó román állampolgárok mindennapjai egészen mást mutatnak: tömegesen hagyják el az országot.
Stabil az országos villamosenergia-rendszer, a működés a megszokott rendben zajlik, és nem fenyeget kockázat a folyamatos országos áramellátásban azt követően sem, hogy csütörtökön ellenőrzött módon leállították a cernavodai atomerőmű 2-es blokkját.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 5,5 százalékról 6,1 százalékra emelte az idei év végére vonatkozó inflációs előrejelzését, 2027 végére pedig a korábbi 2,9 százalék helyett 3,4 százalékos inflációval számol – közölte csütörtökön Mugur Isărescu jegybankelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!