Fotó: Pixabay
A világ legjelentősebb gazdaságait tömörítő G20-csoport pénzügyminiszterei a multinacionális vállalatok megadóztatásának reformján dolgoznak, amellyel a cél elejét venni annak, hogy az országok ultraalacsony adókulcsokkal vonzzák magukhoz a vállalatokat.
2021. július 13., 21:282021. július 13., 21:28
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által elfogadott előzetes megállapodásban foglaltak a világ nagy gazdaságainak kedveznek a leginkább, és az adóparadicsomoknak a legkevésbé – derül ki az AFP által készített elemzésből.
A multinacionális vállalatok tevékenységük nagy részét a világ olyan nagy országaiban folytatják, mint az Egyesült Államok, Németország, Franciaország stb., egyre kevésbé hajlandók azonban székhelyüket is ezekbe az államokba telepíteni.
A globális társaságiadó-minimum bevezetésével ezek az országok nyernének,
A 15%-os adóminimumról szóló megállapodás azonban csak az első lépés egy hosszúnak ígérkező folyamatból.
A tárgyalásokat vezető OECD szerint a 15%-os globális adóminimum bevezetése 150 milliárd eurós többletbevételt generálna évente.
Ezeknek a kedvezményeknek a nagy részét meg fogják szüntetni, a vállalatok pedig kénytelenek lesznek majd befizetni a legalább 15 százalékos adót.
A párizsi kormány számára gazdasági elemzéseket készítő CAE számításai szerint Franciaország évi hatmilliárd euró többletbevételre számíthat a globális társaságiadó-minimum bevezetése nyomán. Ugyanakkor Németország bevételei 8,3 milliárd euróval, az Egyesült Államoké pedig csaknem 15 milliárd euróval nőhetnek. Kína is nyerhet ebből, bár a becslések szerint az ázsiai ország bizonyos adókedvezményeket továbbra is fenntarthat.
Miközben Barbados, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek nem támogatja a megállapodást, olyan adóparadicsomok, mint Panama, a Bermuda-szigetek és a Brit Virgin-szigetek aláírták azt.
„Rájöttek, hogy nem tudnak megakadályozni egy nemzetközi megállapodást, és kiszámították, hogy többet nyernek, ha maguk is csatlakoznak hozzá” – véli Nicolas Veron, a washingtoni Peterson Institute for International Economics és a brüsszeli Breugel Institute gazdasági szakértője.
– jelentette ki Farid Toubal, a párizsi Dauphine Egyetem adóügyi szakértője.
Az olyan európai országok, mint például Írország - amely a nullához közelítő effektív adórátával vonzotta be az Apple-t és a Google-t – jelentős bevételkieséssel számolhatnak, ha csatlakoznak a reformhoz.
Hollandia, Luxemburg és Svájc ugyanabban a csónakban eveznek.
különösen ha a multinacionális vállalatok a 15%-os minimumadó bevezetése miatt áthelyezik nyereségüket és beruházásaikat” – magyarázta Ricardo Amaro, az Oxford Economics közgazdásza.
A szakember rámutatott, hogy 2018-ban az amerikai multinacionális vállalatok nyereségük mintegy harmadát Hollandiában, Írországban és Luxemburgban könyvelték el, noha eladásaik csupán 5%-a valósult meg ezekben az országokban. Írországnak azonban, amely az elmúlt években jelentős beruházásokat eszközölt az informatikai infrastruktúrába és az oktatásba, és a gyógyszeripar egyik központjává vált, vélhetően akkor is sikerülne megtartania sok multinacionális vállalatot, ha emelné az adókat.
– mondta Toubal.
A multinacionális vállalatok által alkalmazott adóoptimalizálási stratégiákat elemző civil csoportok, mint például az Oxfam, bírálták az OECD által elfogadott megállapodást, mivel lehetővé teszi a gazdag országok számára, hogy megtartsák a többlet-adóbevételek nagy részét.
– nyilatkozta Gabriela Bucher, az Oxfam Internationals ügyvezető igazgatója.
A megállapodástervezet azonban tartalmaz néhány, a feltörekvő országok számára kedvező kitételt is, nekik abból az intézkedésből származna hasznuk, amelyek szerint bizonyos adóbevételeket átcsoportosítanak a nyereségtermelő országokba.
Ugyanakkor a fejlődő országok fenntarthatnak bizonyos adókedvezményeket is, amelyekkel bevonzzák a vállalatokat, a konkrét részletekről azonban még nem született megállapodás – közölte az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!