
Fotó: Pixabay
A világ legjelentősebb gazdaságait tömörítő G20-csoport pénzügyminiszterei a multinacionális vállalatok megadóztatásának reformján dolgoznak, amellyel a cél elejét venni annak, hogy az országok ultraalacsony adókulcsokkal vonzzák magukhoz a vállalatokat.
2021. július 13., 21:282021. július 13., 21:28
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által elfogadott előzetes megállapodásban foglaltak a világ nagy gazdaságainak kedveznek a leginkább, és az adóparadicsomoknak a legkevésbé – derül ki az AFP által készített elemzésből.
A multinacionális vállalatok tevékenységük nagy részét a világ olyan nagy országaiban folytatják, mint az Egyesült Államok, Németország, Franciaország stb., egyre kevésbé hajlandók azonban székhelyüket is ezekbe az államokba telepíteni.
A globális társaságiadó-minimum bevezetésével ezek az országok nyernének,
A 15%-os adóminimumról szóló megállapodás azonban csak az első lépés egy hosszúnak ígérkező folyamatból.
A tárgyalásokat vezető OECD szerint a 15%-os globális adóminimum bevezetése 150 milliárd eurós többletbevételt generálna évente.
Ezeknek a kedvezményeknek a nagy részét meg fogják szüntetni, a vállalatok pedig kénytelenek lesznek majd befizetni a legalább 15 százalékos adót.
A párizsi kormány számára gazdasági elemzéseket készítő CAE számításai szerint Franciaország évi hatmilliárd euró többletbevételre számíthat a globális társaságiadó-minimum bevezetése nyomán. Ugyanakkor Németország bevételei 8,3 milliárd euróval, az Egyesült Államoké pedig csaknem 15 milliárd euróval nőhetnek. Kína is nyerhet ebből, bár a becslések szerint az ázsiai ország bizonyos adókedvezményeket továbbra is fenntarthat.
Miközben Barbados, valamint Saint Vincent és a Grenadine-szigetek nem támogatja a megállapodást, olyan adóparadicsomok, mint Panama, a Bermuda-szigetek és a Brit Virgin-szigetek aláírták azt.
„Rájöttek, hogy nem tudnak megakadályozni egy nemzetközi megállapodást, és kiszámították, hogy többet nyernek, ha maguk is csatlakoznak hozzá” – véli Nicolas Veron, a washingtoni Peterson Institute for International Economics és a brüsszeli Breugel Institute gazdasági szakértője.
– jelentette ki Farid Toubal, a párizsi Dauphine Egyetem adóügyi szakértője.
Az olyan európai országok, mint például Írország - amely a nullához közelítő effektív adórátával vonzotta be az Apple-t és a Google-t – jelentős bevételkieséssel számolhatnak, ha csatlakoznak a reformhoz.
Hollandia, Luxemburg és Svájc ugyanabban a csónakban eveznek.
különösen ha a multinacionális vállalatok a 15%-os minimumadó bevezetése miatt áthelyezik nyereségüket és beruházásaikat” – magyarázta Ricardo Amaro, az Oxford Economics közgazdásza.
A szakember rámutatott, hogy 2018-ban az amerikai multinacionális vállalatok nyereségük mintegy harmadát Hollandiában, Írországban és Luxemburgban könyvelték el, noha eladásaik csupán 5%-a valósult meg ezekben az országokban. Írországnak azonban, amely az elmúlt években jelentős beruházásokat eszközölt az informatikai infrastruktúrába és az oktatásba, és a gyógyszeripar egyik központjává vált, vélhetően akkor is sikerülne megtartania sok multinacionális vállalatot, ha emelné az adókat.
– mondta Toubal.
A multinacionális vállalatok által alkalmazott adóoptimalizálási stratégiákat elemző civil csoportok, mint például az Oxfam, bírálták az OECD által elfogadott megállapodást, mivel lehetővé teszi a gazdag országok számára, hogy megtartsák a többlet-adóbevételek nagy részét.
– nyilatkozta Gabriela Bucher, az Oxfam Internationals ügyvezető igazgatója.
A megállapodástervezet azonban tartalmaz néhány, a feltörekvő országok számára kedvező kitételt is, nekik abból az intézkedésből származna hasznuk, amelyek szerint bizonyos adóbevételeket átcsoportosítanak a nyereségtermelő országokba.
Ugyanakkor a fejlődő országok fenntarthatnak bizonyos adókedvezményeket is, amelyekkel bevonzzák a vállalatokat, a konkrét részletekről azonban még nem született megállapodás – közölte az Agerpres.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.
szóljon hozzá!