2013. január 08., 15:592013. január 08., 15:59
A magánnyugdíj-pénztárakat tömörítő szervezet (APAPR) adatai szerint mindez a második pillér esetében – amely a kötelező magánnyugdíjalapot jelenti – átlagosan évi 11 százalékos növekedést jelentett, az eredmény pedig messzemenően felülmúlja az előzetes várakozásokat.
A Capital gazdasági hetilap számításai szerint a 2008 januárja és a 2012 novembere közötti halmozott infláció 26,1 százalékos volt, így a nyugdíjrendszer második pillérének alapja két és félszeresen haladja meg az infláció mértékét. A kötelező magánnyugdíjalaphoz a bruttó hozzájárulás 8,19 milliárd lej, míg a kedvezményezettek nettó nyeresége 1,44 milliárd lej volt.
A nyugdíjrendszer harmadik, fakultatív magánnyugdíjalapot magába foglaló pillérét 2007-ben hozták létre, így tavalyi év végén elért 51 százalék átlagosan évi 7,7 százalékos növekedést jelent. A Capital elemzői rámutattak, 2007 májusa és 2012 novembere között az infláció mértéke 37 százalék volt, amely 1,4-szer kevesebb, mint a harmadik pillér alapja. Az elmúlt évben a kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi körülmények ellenére a második pillér hozama 10,5 százalékos, míg a harmadik pillér hozama 9,96 százalékos volt.
Marius Popescu, az APAPR elnöke elmondta, a magánnyugdíj-rendszer számára egyértelműen sikeres év volt a tavalyi. “A nyugdíjalapok tovább növekedtek, noha politikailag is meglehetősen zűrzavaros év áll mögöttünk. Öt éves működése alatt a magánnyugdíj-rendszer bebizonyította, hogy nyereséges beruházásként működik, és megérdemli az állampolgárok, illetve a politikai vezetők bizalmát” – vélekedett az illetékes. Hangsúlyozta, a továbbiakban elsődleges céljuk a nyugdíjrendszer stabilan tartása, illetve a kiszámíthatóság megteremtése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Látogatottsági adatok