2013. január 08., 15:592013. január 08., 15:59
A magánnyugdíj-pénztárakat tömörítő szervezet (APAPR) adatai szerint mindez a második pillér esetében – amely a kötelező magánnyugdíjalapot jelenti – átlagosan évi 11 százalékos növekedést jelentett, az eredmény pedig messzemenően felülmúlja az előzetes várakozásokat.
A Capital gazdasági hetilap számításai szerint a 2008 januárja és a 2012 novembere közötti halmozott infláció 26,1 százalékos volt, így a nyugdíjrendszer második pillérének alapja két és félszeresen haladja meg az infláció mértékét. A kötelező magánnyugdíjalaphoz a bruttó hozzájárulás 8,19 milliárd lej, míg a kedvezményezettek nettó nyeresége 1,44 milliárd lej volt.
A nyugdíjrendszer harmadik, fakultatív magánnyugdíjalapot magába foglaló pillérét 2007-ben hozták létre, így tavalyi év végén elért 51 százalék átlagosan évi 7,7 százalékos növekedést jelent. A Capital elemzői rámutattak, 2007 májusa és 2012 novembere között az infláció mértéke 37 százalék volt, amely 1,4-szer kevesebb, mint a harmadik pillér alapja. Az elmúlt évben a kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi körülmények ellenére a második pillér hozama 10,5 százalékos, míg a harmadik pillér hozama 9,96 százalékos volt.
Marius Popescu, az APAPR elnöke elmondta, a magánnyugdíj-rendszer számára egyértelműen sikeres év volt a tavalyi. “A nyugdíjalapok tovább növekedtek, noha politikailag is meglehetősen zűrzavaros év áll mögöttünk. Öt éves működése alatt a magánnyugdíj-rendszer bebizonyította, hogy nyereséges beruházásként működik, és megérdemli az állampolgárok, illetve a politikai vezetők bizalmát” – vélekedett az illetékes. Hangsúlyozta, a továbbiakban elsődleges céljuk a nyugdíjrendszer stabilan tartása, illetve a kiszámíthatóság megteremtése.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
Látogatottsági adatok