
A válság közepette elsősorban azokat kellene támogatni, akik dolgoznak, és csak azután növelni a segélyeket
Fotó: Pixabay
A járvány miatti gazdasági válság közepette a munkahelyek védelme, új munkahelyek létesítése kellene hogy legyen az elsődleges szempont, és csak azután a segélyek növelése – vélekedik Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere annak kapcsán, hogy a szenátus megszavazta: növelnék az állami segélyeket.
2020. július 25., 16:192020. július 25., 16:19
2020. július 25., 23:272020. július 25., 23:27
Megszavazta a szenátus azt a tervezetet, amely több mint tíz év után jelentősen növelné a szociális referenciamutatót (ISR), ami alapján kiszámolják az állami segélyek többségét. Közben egy másik tervezetre is rábólintott a felsőház, eszerint a munkanélküli támogatás a szociális referenciamutató 100 százaléka lehetne a jelenlegi 75 százalék helyett.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy – szociológus végzettségű – polgármestere úgy véli,
A szenátus által elfogadott tervezet szerint a szociális referenciamutatót a jelenlegi 500 lejről 1200 lejre emelnék, ami a különböző állami segélyek jelentős növelését vonja maga után. Ez alapján számolják ki például a munkanélküli-segélyt, a szociális segélyt, a családi pótlékot és a fűtéstámogatást is. A tervezetben az is szerepel, hogy a kormánynak évente az inflációhoz kell igazítania a mutató értékét.
A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy amióta a szociális referenciamutató alapján számolják a különböző juttatásokat, vagyis 2008 óta, annak értéke nem változott. Azóta viszont emelkedtek a bérek és az árak, így
Másrészt arra is hivatkoznak, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, és még sokan juthatnak erre a sorsra.
A másik tervezet, amelyet szintén megszavazott a szenátus, a munkanélküli-segély kiszámításának módszertanát változtatná meg. Jelenleg akik legalább egy évig befizettek a munkanélküliségi alapba, a szociális referenciamutató értékének 75 százalékát kapják munkanélküli-segélyként, vagyis 375 lejt. Erre számolják rá a munkában eltöltött évek függvényében a jogosult utolsó egyéves átlagbérének 3-10 százalékát.
A tervezet szerint a munkanélküli a referenciamutató 100 százalékát kaphatná „alapjáraton”, tehát a még érvényben levő mutató alapján 500 lejt a 375 lej helyett, ha pedig a mutatót megemelik, 1200 lejt. Ez esetben is arra hivatkoznak a törvényalkotók, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, a gazdasági válságban hosszú idő alatt vagy egyáltalán nem találnak új állást.
A képviselőháznak mind a két tervezetet meg kell még szavaznia.
– szögezte le lapunknak Antal Árpád. Hangsúlyozta, elsősorban azokat kell támogatni, akik dolgoznak, és csak azután növelni a segélyeket.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
1 hozzászólás