A válság közepette elsősorban azokat kellene támogatni, akik dolgoznak, és csak azután növelni a segélyeket
Fotó: Pixabay
A járvány miatti gazdasági válság közepette a munkahelyek védelme, új munkahelyek létesítése kellene hogy legyen az elsődleges szempont, és csak azután a segélyek növelése – vélekedik Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere annak kapcsán, hogy a szenátus megszavazta: növelnék az állami segélyeket.
2020. július 25., 16:192020. július 25., 16:19
2020. július 25., 23:272020. július 25., 23:27
Megszavazta a szenátus azt a tervezetet, amely több mint tíz év után jelentősen növelné a szociális referenciamutatót (ISR), ami alapján kiszámolják az állami segélyek többségét. Közben egy másik tervezetre is rábólintott a felsőház, eszerint a munkanélküli támogatás a szociális referenciamutató 100 százaléka lehetne a jelenlegi 75 százalék helyett.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy – szociológus végzettségű – polgármestere úgy véli,
A szenátus által elfogadott tervezet szerint a szociális referenciamutatót a jelenlegi 500 lejről 1200 lejre emelnék, ami a különböző állami segélyek jelentős növelését vonja maga után. Ez alapján számolják ki például a munkanélküli-segélyt, a szociális segélyt, a családi pótlékot és a fűtéstámogatást is. A tervezetben az is szerepel, hogy a kormánynak évente az inflációhoz kell igazítania a mutató értékét.
A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy amióta a szociális referenciamutató alapján számolják a különböző juttatásokat, vagyis 2008 óta, annak értéke nem változott. Azóta viszont emelkedtek a bérek és az árak, így
Másrészt arra is hivatkoznak, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, és még sokan juthatnak erre a sorsra.
A másik tervezet, amelyet szintén megszavazott a szenátus, a munkanélküli-segély kiszámításának módszertanát változtatná meg. Jelenleg akik legalább egy évig befizettek a munkanélküliségi alapba, a szociális referenciamutató értékének 75 százalékát kapják munkanélküli-segélyként, vagyis 375 lejt. Erre számolják rá a munkában eltöltött évek függvényében a jogosult utolsó egyéves átlagbérének 3-10 százalékát.
A tervezet szerint a munkanélküli a referenciamutató 100 százalékát kaphatná „alapjáraton”, tehát a még érvényben levő mutató alapján 500 lejt a 375 lej helyett, ha pedig a mutatót megemelik, 1200 lejt. Ez esetben is arra hivatkoznak a törvényalkotók, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, a gazdasági válságban hosszú idő alatt vagy egyáltalán nem találnak új állást.
A képviselőháznak mind a két tervezetet meg kell még szavaznia.
– szögezte le lapunknak Antal Árpád. Hangsúlyozta, elsősorban azokat kell támogatni, akik dolgoznak, és csak azután növelni a segélyeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás