A válság közepette elsősorban azokat kellene támogatni, akik dolgoznak, és csak azután növelni a segélyeket
Fotó: Pixabay
A járvány miatti gazdasági válság közepette a munkahelyek védelme, új munkahelyek létesítése kellene hogy legyen az elsődleges szempont, és csak azután a segélyek növelése – vélekedik Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere annak kapcsán, hogy a szenátus megszavazta: növelnék az állami segélyeket.
2020. július 25., 16:192020. július 25., 16:19
2020. július 25., 23:272020. július 25., 23:27
Megszavazta a szenátus azt a tervezetet, amely több mint tíz év után jelentősen növelné a szociális referenciamutatót (ISR), ami alapján kiszámolják az állami segélyek többségét. Közben egy másik tervezetre is rábólintott a felsőház, eszerint a munkanélküli támogatás a szociális referenciamutató 100 százaléka lehetne a jelenlegi 75 százalék helyett.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy – szociológus végzettségű – polgármestere úgy véli,
A szenátus által elfogadott tervezet szerint a szociális referenciamutatót a jelenlegi 500 lejről 1200 lejre emelnék, ami a különböző állami segélyek jelentős növelését vonja maga után. Ez alapján számolják ki például a munkanélküli-segélyt, a szociális segélyt, a családi pótlékot és a fűtéstámogatást is. A tervezetben az is szerepel, hogy a kormánynak évente az inflációhoz kell igazítania a mutató értékét.
A kezdeményezők azzal érvelnek, hogy amióta a szociális referenciamutató alapján számolják a különböző juttatásokat, vagyis 2008 óta, annak értéke nem változott. Azóta viszont emelkedtek a bérek és az árak, így
Másrészt arra is hivatkoznak, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, és még sokan juthatnak erre a sorsra.
A másik tervezet, amelyet szintén megszavazott a szenátus, a munkanélküli-segély kiszámításának módszertanát változtatná meg. Jelenleg akik legalább egy évig befizettek a munkanélküliségi alapba, a szociális referenciamutató értékének 75 százalékát kapják munkanélküli-segélyként, vagyis 375 lejt. Erre számolják rá a munkában eltöltött évek függvényében a jogosult utolsó egyéves átlagbérének 3-10 százalékát.
A tervezet szerint a munkanélküli a referenciamutató 100 százalékát kaphatná „alapjáraton”, tehát a még érvényben levő mutató alapján 500 lejt a 375 lej helyett, ha pedig a mutatót megemelik, 1200 lejt. Ez esetben is arra hivatkoznak a törvényalkotók, hogy a koronavírus-járvány miatt sokan elveszítették a munkahelyüket, a gazdasági válságban hosszú idő alatt vagy egyáltalán nem találnak új állást.
A képviselőháznak mind a két tervezetet meg kell még szavaznia.
– szögezte le lapunknak Antal Árpád. Hangsúlyozta, elsősorban azokat kell támogatni, akik dolgoznak, és csak azután növelni a segélyeket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alapvető élelmiszerek ára október 1-jétől emelkedni fog, miután a kormánykoalíció „ellenvélemények nélkül” úgy döntött, hogy feladja a kereskedelmi árrések korlátozását – nyilatkozta Ioana Ene Dogioiu kormányszóvivő a Hotnews.ro portálnak.
A román adósbesorolás befektetésre ajánlott minősítésének Moody's általi megerősítése azt mutatja, hogy az ország hiteles költségvetési konszolidációs pályára állt – fogalmazta meg szombaton Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
A Moody's hitelminősítő intézet pénteken este úgy döntött, hogy továbbra is a befektetésekre ajánlott „befektetési kategóriában” tartja Romániát, és a Baa3 minősítést adta az országnak negatív kilátásokkal.
A legújabb növénytermesztési és állattartási technológiákkal, a precíziós mezőgazdaság alapjaival ismerkedhetnek meg a résztvevők és érdeklődők az aradi Agromalim mezőgazdasági szakkiállításon.
Az idei második negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 0,5 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,918 millióra emelkedett – jelentette be pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A román gazdaság a költségvetési konszolidáció körülményei között várhatóan fokozatosan növekedni fog, az infláció pedig átmenetileg magas marad 2026 végéig, amikor a jegybanki célsávba kerül – állapította meg pénteken az IMF küldöttsége.
Az idei első félévben 24 609 lakást adtak használatba Romániában, 1327-tel kevesebbet, mint 2024 első hat hónapjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Júliusban 22 lejjel, azaz 0,4 százalékkal 5517 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában júniushoz képest – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Figyelemfelkeltő elemzést tett közzé a román mezőgazdaság súlyos helyzetéről Nicu Vasile, a Romániai Mezőgazdasági Termelők Egyesületeinek Ligája (LAPAR) elnöke. A tanulmány rámutat, hogy minimális a mezőgazdasági támogatási rendszer hatékonysága.
Romániában legkésőbb 2027 elejére beindul a gazdasági növekedés – jelentette ki csütörtökön Nicușor Dan. Tavaly kis mértékben nőtt a román GDP, és a kilátások sem túl fényesek.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás