
2010. július 08., 10:052010. július 08., 10:05
A Bizottság által tegnap közzétett elemzés szerint jelen pillanatban minden 65 évesnél idősebb nyugdíjasra négy aktív személy jut, s ez 2060-ra kettőre csökken. Andor László szerint pedig a jelenlegi helyzet jobbá tétele érdekében figyelmesen meg kell vizsgálni az egyensúlyt a professzionális élettartam és a nyugdíjkorhatár között. Ennek értelmében tehát a testület arra készül, hogy minél jobban kitolja az aktív évek számát, hogy az idős lakosságnak minél később kelljen elkezdeni a nyugdíj folyósítását.
Hogy mielőbb gyakorlatba lehessen ültetni az új, hatékonyabb mechanizmusokat, tegnap európai szintű vitát indított az Európai Bizottság a „megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak” lehetőségéről, továbbá arról, hogy az EU miként támogathatja a legeredményesebben a nyugdíjrendszer problémáinak megoldását célzó tagállami erőfeszítéseket. A vitát kezdeményező Andor László egy úgynevezett zöld könyvet mutatott be tegnapi sajtótájékoztatóján. Kitért arra, hogy a népesség elöregedése valamennyi tagállamban hatalmas nyomást gyakorol a meglévő nyugdíjrendszerekre, a pénzügyi és gazdasági válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet. „Választani kell: vagy a nyugdíjasok lesznek szegényebbek, vagy emelni kell a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékokat, vagy pedig többen, többet és tovább fognak dolgozni. Az európai szociális modell egyik legnagyobb sikere annak biztosítása, hogy az öregség nem jelent egyet a szegénységgel. Ezt az ígéretet továbbra is be kell tartanunk, és a ma kezdődő párbeszéd remélhetőleg segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy meghozzák a megfelelő nyugdíjak biztosításához szükséges döntéseket” – vélekedett Andor.
A munkaügyi biztos arról is beszámolt, hogy több tagállam már konkrét nyugdíjkorhatár-emelési stratégiát mutatott be, amelyek kidolgozásakor a becsült élettartamot vették figyelembe. Franciaország például 2018-ig 60 évről 62-re, Spanyolország és Németország 2029-ig 65-ről 67-re emelné a nyugdíjkorhatárt.
A tegnap elindított európai szintű vitához konzultációs dokumentumként szolgáló zöld könyv számos kérdést felvet, amely kapcsán felkéri az érdekelt feleket, hogy nézeteik, véleményük és elképzeléseik megosztásával járuljanak hozzá a nyugdíjkérdésről szóló vitához. A konzultációs időszak bő négy hónapig tart, és november 15-én ér véget. Az Európai Bizottság a konzultáció lezárultát követően elemzi a válaszokat, és megvizsgálja, hogy a kérdések uniós szintű megoldása érdekében milyen intézkedések bizonyulnának a leginkább célravezetőnek.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
Az idei év első hónapjában 2,325 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 15,5 százalékkal, azaz 425,1 millió euróval kisebb, mint 2025 januárjában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.
Az iráni konfliktus kirobbanása óta eltelt tíz napban Romániában négyszer több benzint és gázolajat értékesítettek, mint az év bármelyik időszakában – irányította rá a figyelmet egy televíziós nyilatkozatban Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Fekete-tengeri földgázmező kiaknázására létrehozott konzorciumba lépett be az OMV Petrom – írta az economica.net a román integrált olajtársaság közleménye alapján.
Az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzet befolyásolja a román állampolgárok külföldi munkavállalási szándékát: csak 6,3%-uknak van erre vonatkozó terve 2026-ra.
Jóval több pénzt szánnak idén az észak-erdélyi autópálya megépítésére, mint tavaly: a bukaresti kormány a 2026-os költségvetésben csaknem másfél milliárd lejjel többet utal ki az A3-as sztráda megvalósítására.