2010. július 08., 10:052010. július 08., 10:05
A Bizottság által tegnap közzétett elemzés szerint jelen pillanatban minden 65 évesnél idősebb nyugdíjasra négy aktív személy jut, s ez 2060-ra kettőre csökken. Andor László szerint pedig a jelenlegi helyzet jobbá tétele érdekében figyelmesen meg kell vizsgálni az egyensúlyt a professzionális élettartam és a nyugdíjkorhatár között. Ennek értelmében tehát a testület arra készül, hogy minél jobban kitolja az aktív évek számát, hogy az idős lakosságnak minél később kelljen elkezdeni a nyugdíj folyósítását.
Hogy mielőbb gyakorlatba lehessen ültetni az új, hatékonyabb mechanizmusokat, tegnap európai szintű vitát indított az Európai Bizottság a „megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak” lehetőségéről, továbbá arról, hogy az EU miként támogathatja a legeredményesebben a nyugdíjrendszer problémáinak megoldását célzó tagállami erőfeszítéseket. A vitát kezdeményező Andor László egy úgynevezett zöld könyvet mutatott be tegnapi sajtótájékoztatóján. Kitért arra, hogy a népesség elöregedése valamennyi tagállamban hatalmas nyomást gyakorol a meglévő nyugdíjrendszerekre, a pénzügyi és gazdasági válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet. „Választani kell: vagy a nyugdíjasok lesznek szegényebbek, vagy emelni kell a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékokat, vagy pedig többen, többet és tovább fognak dolgozni. Az európai szociális modell egyik legnagyobb sikere annak biztosítása, hogy az öregség nem jelent egyet a szegénységgel. Ezt az ígéretet továbbra is be kell tartanunk, és a ma kezdődő párbeszéd remélhetőleg segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy meghozzák a megfelelő nyugdíjak biztosításához szükséges döntéseket” – vélekedett Andor.
A munkaügyi biztos arról is beszámolt, hogy több tagállam már konkrét nyugdíjkorhatár-emelési stratégiát mutatott be, amelyek kidolgozásakor a becsült élettartamot vették figyelembe. Franciaország például 2018-ig 60 évről 62-re, Spanyolország és Németország 2029-ig 65-ről 67-re emelné a nyugdíjkorhatárt.
A tegnap elindított európai szintű vitához konzultációs dokumentumként szolgáló zöld könyv számos kérdést felvet, amely kapcsán felkéri az érdekelt feleket, hogy nézeteik, véleményük és elképzeléseik megosztásával járuljanak hozzá a nyugdíjkérdésről szóló vitához. A konzultációs időszak bő négy hónapig tart, és november 15-én ér véget. Az Európai Bizottság a konzultáció lezárultát követően elemzi a válaszokat, és megvizsgálja, hogy a kérdések uniós szintű megoldása érdekében milyen intézkedések bizonyulnának a leginkább célravezetőnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
Látogatottsági adatok