2010. július 08., 10:052010. július 08., 10:05
A Bizottság által tegnap közzétett elemzés szerint jelen pillanatban minden 65 évesnél idősebb nyugdíjasra négy aktív személy jut, s ez 2060-ra kettőre csökken. Andor László szerint pedig a jelenlegi helyzet jobbá tétele érdekében figyelmesen meg kell vizsgálni az egyensúlyt a professzionális élettartam és a nyugdíjkorhatár között. Ennek értelmében tehát a testület arra készül, hogy minél jobban kitolja az aktív évek számát, hogy az idős lakosságnak minél később kelljen elkezdeni a nyugdíj folyósítását.
Hogy mielőbb gyakorlatba lehessen ültetni az új, hatékonyabb mechanizmusokat, tegnap európai szintű vitát indított az Európai Bizottság a „megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak” lehetőségéről, továbbá arról, hogy az EU miként támogathatja a legeredményesebben a nyugdíjrendszer problémáinak megoldását célzó tagállami erőfeszítéseket. A vitát kezdeményező Andor László egy úgynevezett zöld könyvet mutatott be tegnapi sajtótájékoztatóján. Kitért arra, hogy a népesség elöregedése valamennyi tagállamban hatalmas nyomást gyakorol a meglévő nyugdíjrendszerekre, a pénzügyi és gazdasági válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet. „Választani kell: vagy a nyugdíjasok lesznek szegényebbek, vagy emelni kell a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékokat, vagy pedig többen, többet és tovább fognak dolgozni. Az európai szociális modell egyik legnagyobb sikere annak biztosítása, hogy az öregség nem jelent egyet a szegénységgel. Ezt az ígéretet továbbra is be kell tartanunk, és a ma kezdődő párbeszéd remélhetőleg segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy meghozzák a megfelelő nyugdíjak biztosításához szükséges döntéseket” – vélekedett Andor.
A munkaügyi biztos arról is beszámolt, hogy több tagállam már konkrét nyugdíjkorhatár-emelési stratégiát mutatott be, amelyek kidolgozásakor a becsült élettartamot vették figyelembe. Franciaország például 2018-ig 60 évről 62-re, Spanyolország és Németország 2029-ig 65-ről 67-re emelné a nyugdíjkorhatárt.
A tegnap elindított európai szintű vitához konzultációs dokumentumként szolgáló zöld könyv számos kérdést felvet, amely kapcsán felkéri az érdekelt feleket, hogy nézeteik, véleményük és elképzeléseik megosztásával járuljanak hozzá a nyugdíjkérdésről szóló vitához. A konzultációs időszak bő négy hónapig tart, és november 15-én ér véget. Az Európai Bizottság a konzultáció lezárultát követően elemzi a válaszokat, és megvizsgálja, hogy a kérdések uniós szintű megoldása érdekében milyen intézkedések bizonyulnának a leginkább célravezetőnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok