2010. július 08., 10:052010. július 08., 10:05
A Bizottság által tegnap közzétett elemzés szerint jelen pillanatban minden 65 évesnél idősebb nyugdíjasra négy aktív személy jut, s ez 2060-ra kettőre csökken. Andor László szerint pedig a jelenlegi helyzet jobbá tétele érdekében figyelmesen meg kell vizsgálni az egyensúlyt a professzionális élettartam és a nyugdíjkorhatár között. Ennek értelmében tehát a testület arra készül, hogy minél jobban kitolja az aktív évek számát, hogy az idős lakosságnak minél később kelljen elkezdeni a nyugdíj folyósítását.
Hogy mielőbb gyakorlatba lehessen ültetni az új, hatékonyabb mechanizmusokat, tegnap európai szintű vitát indított az Európai Bizottság a „megfelelő, fenntartható és biztonságos nyugdíjak” lehetőségéről, továbbá arról, hogy az EU miként támogathatja a legeredményesebben a nyugdíjrendszer problémáinak megoldását célzó tagállami erőfeszítéseket. A vitát kezdeményező Andor László egy úgynevezett zöld könyvet mutatott be tegnapi sajtótájékoztatóján. Kitért arra, hogy a népesség elöregedése valamennyi tagállamban hatalmas nyomást gyakorol a meglévő nyugdíjrendszerekre, a pénzügyi és gazdasági válság pedig tovább súlyosbította a helyzetet. „Választani kell: vagy a nyugdíjasok lesznek szegényebbek, vagy emelni kell a munkavállalók által fizetett nyugdíjjárulékokat, vagy pedig többen, többet és tovább fognak dolgozni. Az európai szociális modell egyik legnagyobb sikere annak biztosítása, hogy az öregség nem jelent egyet a szegénységgel. Ezt az ígéretet továbbra is be kell tartanunk, és a ma kezdődő párbeszéd remélhetőleg segítséget nyújt a tagállamoknak abban, hogy meghozzák a megfelelő nyugdíjak biztosításához szükséges döntéseket” – vélekedett Andor.
A munkaügyi biztos arról is beszámolt, hogy több tagállam már konkrét nyugdíjkorhatár-emelési stratégiát mutatott be, amelyek kidolgozásakor a becsült élettartamot vették figyelembe. Franciaország például 2018-ig 60 évről 62-re, Spanyolország és Németország 2029-ig 65-ről 67-re emelné a nyugdíjkorhatárt.
A tegnap elindított európai szintű vitához konzultációs dokumentumként szolgáló zöld könyv számos kérdést felvet, amely kapcsán felkéri az érdekelt feleket, hogy nézeteik, véleményük és elképzeléseik megosztásával járuljanak hozzá a nyugdíjkérdésről szóló vitához. A konzultációs időszak bő négy hónapig tart, és november 15-én ér véget. Az Európai Bizottság a konzultáció lezárultát követően elemzi a válaszokat, és megvizsgálja, hogy a kérdések uniós szintű megoldása érdekében milyen intézkedések bizonyulnának a leginkább célravezetőnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok