2010. október 13., 10:112010. október 13., 10:11
A vizsgálat során 12 350 alkalmazottal beszélgettek el, akik 102 különböző – autóipari, pénzügyi, termelői, orvosi vagy kereskedelmi – társaságnál dolgoznak. Az elemzés készítői arra is rámutatnak, hogy a bérek nem feltétlenül a fizetésemeléseknek köszönhetően nőttek, hanem nagyon sok cég kötötte az elmúlt időszakban a jövedelmet a cég vagy éppen a munkavállaló teljesítményéhez. Ezt bizonyítja például az a tény is, hogy tavaly szeptemberhez képest az idei év első kilencedik hónapjára a prémiumok összege 48 százalékkal nőtt.
A vizsgálat során a szeptemberi adatokat nemcsak az egy évvel korábbival vetették össze, hanem a januárban regisztráltakhoz is viszonyítottak. Ebből az összehasonlításból az derül ki, hogy az év első kilenc hónapja alatt a magánszférában dolgozók mintegy két százaléka morzsolódott le, az egy főre eső átlagjövedelem 4 százalékkal bővült, miközben a prémiumok 38 százalékkal nőttek. Tovább csökkent eközben szeptember folyamán az alkalmazottak fluktuációja: az előző év hasonló periódusához képest 92 százalékos, míg januárhoz viszonyítva is 77 százalékos a visszaesés.
A szakemberek szerint ezek az adatok azt támasztják alá, hogy ha valamivel kisebb mértékben is, de az emberek a jelenlegi gazdasági körülmények között még mindig félnek váltani, azonban azt is illusztrálják, hogy a bérek növekedése végett többen maradnak hűségesek ahhoz a céghez, ahol dolgoznak. Tavaly szeptemberhez képest azonban 38 százalékkal csökkent a túlórák száma, a visszaesés januárhoz viszonyítva is 27 százalékos.
A kormány által bevezetett szigorítások révén eközben egy év alatt mintegy 40 százalékkal csökkent a betegszabadságnapok száma is, még januárhoz viszonyítva is 23 százalékkal kevesebb szabadnapot vettek ki idén szeptemberben betegségre hivatkozva az alkalmazottak. Az elemzés készítői szerint egyébként nemcsak a törvényi szigorítás vezetett ez utóbbi adat ilyenszerű alakulásához, hanem az is, hogy sokan viszonyulnak már másképp munkahelyükhöz.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.