2010. október 13., 10:112010. október 13., 10:11
A vizsgálat során 12 350 alkalmazottal beszélgettek el, akik 102 különböző – autóipari, pénzügyi, termelői, orvosi vagy kereskedelmi – társaságnál dolgoznak. Az elemzés készítői arra is rámutatnak, hogy a bérek nem feltétlenül a fizetésemeléseknek köszönhetően nőttek, hanem nagyon sok cég kötötte az elmúlt időszakban a jövedelmet a cég vagy éppen a munkavállaló teljesítményéhez. Ezt bizonyítja például az a tény is, hogy tavaly szeptemberhez képest az idei év első kilencedik hónapjára a prémiumok összege 48 százalékkal nőtt.
A vizsgálat során a szeptemberi adatokat nemcsak az egy évvel korábbival vetették össze, hanem a januárban regisztráltakhoz is viszonyítottak. Ebből az összehasonlításból az derül ki, hogy az év első kilenc hónapja alatt a magánszférában dolgozók mintegy két százaléka morzsolódott le, az egy főre eső átlagjövedelem 4 százalékkal bővült, miközben a prémiumok 38 százalékkal nőttek. Tovább csökkent eközben szeptember folyamán az alkalmazottak fluktuációja: az előző év hasonló periódusához képest 92 százalékos, míg januárhoz viszonyítva is 77 százalékos a visszaesés.
A szakemberek szerint ezek az adatok azt támasztják alá, hogy ha valamivel kisebb mértékben is, de az emberek a jelenlegi gazdasági körülmények között még mindig félnek váltani, azonban azt is illusztrálják, hogy a bérek növekedése végett többen maradnak hűségesek ahhoz a céghez, ahol dolgoznak. Tavaly szeptemberhez képest azonban 38 százalékkal csökkent a túlórák száma, a visszaesés januárhoz viszonyítva is 27 százalékos.
A kormány által bevezetett szigorítások révén eközben egy év alatt mintegy 40 százalékkal csökkent a betegszabadságnapok száma is, még januárhoz viszonyítva is 23 százalékkal kevesebb szabadnapot vettek ki idén szeptemberben betegségre hivatkozva az alkalmazottak. Az elemzés készítői szerint egyébként nemcsak a törvényi szigorítás vezetett ez utóbbi adat ilyenszerű alakulásához, hanem az is, hogy sokan viszonyulnak már másképp munkahelyükhöz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Látogatottsági adatok