2010. október 13., 10:112010. október 13., 10:11
A vizsgálat során 12 350 alkalmazottal beszélgettek el, akik 102 különböző – autóipari, pénzügyi, termelői, orvosi vagy kereskedelmi – társaságnál dolgoznak. Az elemzés készítői arra is rámutatnak, hogy a bérek nem feltétlenül a fizetésemeléseknek köszönhetően nőttek, hanem nagyon sok cég kötötte az elmúlt időszakban a jövedelmet a cég vagy éppen a munkavállaló teljesítményéhez. Ezt bizonyítja például az a tény is, hogy tavaly szeptemberhez képest az idei év első kilencedik hónapjára a prémiumok összege 48 százalékkal nőtt.
A vizsgálat során a szeptemberi adatokat nemcsak az egy évvel korábbival vetették össze, hanem a januárban regisztráltakhoz is viszonyítottak. Ebből az összehasonlításból az derül ki, hogy az év első kilenc hónapja alatt a magánszférában dolgozók mintegy két százaléka morzsolódott le, az egy főre eső átlagjövedelem 4 százalékkal bővült, miközben a prémiumok 38 százalékkal nőttek. Tovább csökkent eközben szeptember folyamán az alkalmazottak fluktuációja: az előző év hasonló periódusához képest 92 százalékos, míg januárhoz viszonyítva is 77 százalékos a visszaesés.
A szakemberek szerint ezek az adatok azt támasztják alá, hogy ha valamivel kisebb mértékben is, de az emberek a jelenlegi gazdasági körülmények között még mindig félnek váltani, azonban azt is illusztrálják, hogy a bérek növekedése végett többen maradnak hűségesek ahhoz a céghez, ahol dolgoznak. Tavaly szeptemberhez képest azonban 38 százalékkal csökkent a túlórák száma, a visszaesés januárhoz viszonyítva is 27 százalékos.
A kormány által bevezetett szigorítások révén eközben egy év alatt mintegy 40 százalékkal csökkent a betegszabadságnapok száma is, még januárhoz viszonyítva is 23 százalékkal kevesebb szabadnapot vettek ki idén szeptemberben betegségre hivatkozva az alkalmazottak. Az elemzés készítői szerint egyébként nemcsak a törvényi szigorítás vezetett ez utóbbi adat ilyenszerű alakulásához, hanem az is, hogy sokan viszonyulnak már másképp munkahelyükhöz.
Nagyváradon nyit új központot az egyik legnagyobb európai közúti fuvarozó, a Girteka – adta hírül a Profit.ro gazdasági hírportál.
Évtizedes mélyponton van a betöltetlen állások száma Romániában – irányította rá a figyelmet keddi elemzésében a Ziarul Financiar gazdasági napilap.
A minimálbér emeléséért és a társadalmi párbeszéd újrakezdéséért tüntetett az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség három tagszervezete kedden a bukaresti munkaügyi minisztérium előtt.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.