2010. október 13., 10:112010. október 13., 10:11
A vizsgálat során 12 350 alkalmazottal beszélgettek el, akik 102 különböző – autóipari, pénzügyi, termelői, orvosi vagy kereskedelmi – társaságnál dolgoznak. Az elemzés készítői arra is rámutatnak, hogy a bérek nem feltétlenül a fizetésemeléseknek köszönhetően nőttek, hanem nagyon sok cég kötötte az elmúlt időszakban a jövedelmet a cég vagy éppen a munkavállaló teljesítményéhez. Ezt bizonyítja például az a tény is, hogy tavaly szeptemberhez képest az idei év első kilencedik hónapjára a prémiumok összege 48 százalékkal nőtt.
A vizsgálat során a szeptemberi adatokat nemcsak az egy évvel korábbival vetették össze, hanem a januárban regisztráltakhoz is viszonyítottak. Ebből az összehasonlításból az derül ki, hogy az év első kilenc hónapja alatt a magánszférában dolgozók mintegy két százaléka morzsolódott le, az egy főre eső átlagjövedelem 4 százalékkal bővült, miközben a prémiumok 38 százalékkal nőttek. Tovább csökkent eközben szeptember folyamán az alkalmazottak fluktuációja: az előző év hasonló periódusához képest 92 százalékos, míg januárhoz viszonyítva is 77 százalékos a visszaesés.
A szakemberek szerint ezek az adatok azt támasztják alá, hogy ha valamivel kisebb mértékben is, de az emberek a jelenlegi gazdasági körülmények között még mindig félnek váltani, azonban azt is illusztrálják, hogy a bérek növekedése végett többen maradnak hűségesek ahhoz a céghez, ahol dolgoznak. Tavaly szeptemberhez képest azonban 38 százalékkal csökkent a túlórák száma, a visszaesés januárhoz viszonyítva is 27 százalékos.
A kormány által bevezetett szigorítások révén eközben egy év alatt mintegy 40 százalékkal csökkent a betegszabadságnapok száma is, még januárhoz viszonyítva is 23 százalékkal kevesebb szabadnapot vettek ki idén szeptemberben betegségre hivatkozva az alkalmazottak. Az elemzés készítői szerint egyébként nemcsak a törvényi szigorítás vezetett ez utóbbi adat ilyenszerű alakulásához, hanem az is, hogy sokan viszonyulnak már másképp munkahelyükhöz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy két felnőttből és két gyermekből álló családnak havi 11 668 lejre van szüksége a tisztességes megélhetéshez Romániában – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány romániai képviselete és a Syndex Románia kedden közzétett elemzéséből.
Az államnak vissza kell fognia saját kiadásait és a pazarlást, hogy több pénz jusson a hozzáadott értéket és munkahelyeket teremtő beruházásokra – közölte kedden a Facebook-oldalán Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Látogatottsági adatok