2010. március 24., 09:122010. március 24., 09:12
A döntést David Drummond, a Google jogi igazgatója jelentette be a cég blogján nyilvánosságra hozott közleményében. Amint arról beszámoltunk, a világ vezető keresőportálját üzemeltető Google január 12-én jelentette be, hogy meg fogja szüntetni a google.cn szűrését. A döntést azzal indokolta, hogy Kína szűkíti a véleményszabadság határait – a pekingi hatóságok öncenzúrára kényszerítették a céget kínai keresőportálján –, és támadások érték a Google, valamint más külföldi cégek kínai oldalait.
A kínai internetezők a google.cn helyett ezentúl a Hongkongban üzemeltetett google.com.hk oldalon vehetik igénybe a Google kereső szolgáltatásait. Az új hongkongi címről már szabadon használhatják a pekingi előírások miatt eddig cenzúrázott Google Search, Google News és Google Images keresőmotorokat.
A nem cenzúrázott szolgáltatások, például a Google Maps nem települ át Hongkongra. A Google közölte: azt akarja, hogy a világon minél több ember hozzáférhessen szolgáltatásaihoz, de a kínai hatóságok világossá tették, kínai keresőportálját a cég továbbra is csak öncenzúrát alkalmazva működtetheti. A szolgáltató tudatta: tisztában van azzal, hogy Peking, ha akarja, így is blokkolhatja a kínai felhasználók Google-hozzáférését.
| Egyre több amerikai vállalat érzi kényelmetlenül magát Kínában, mintha nem szívesen látott szereplők lennének az ázsiai országban – derült ki az ottani amerikai kereskedelmi kamara (AmCham) friss felméréséből. Az amerikai cégek úgy érzik, lépések történnek azért, hogy kiszorítsák őket az állami megrendelések hatalmas piacáról. Az amerikai vállalatokon kívül más nemzetközi cégek körében is mind borúlátóbb a hangulat. Az AmCham megállapította: egyelőre még nem olyan riasztó a helyzet, hogy az amerikai cégek a kínai piacról való távozást fontolgatnák. Egyre több vállalatnál gondolkodnak azonban stratégiájuk felülvizsgálatán. |
A Google nem vonul ki teljesen Kínából, folytatni szándékozik egyéb üzleti tevékenységeit, például a reklámiparban. A Google-nak a keresőmotoron és a reklámüzleten kívül elsősorban az Android mobiltelefonos operációs rendszerből és Chrome nevű böngészőjéből származik jövedelme Kínában, tavaly 300 millió dollár haszna volt kínai jelenlétéből. Az amerikai cég ezenkívül számos egyéb webszolgáltatást nyújt az ázsiai országban, közöttük van a Gmail levelezőrendszert.
Az internetes keresők 197 milliárd jüanos (288 milliárd dolláros) kínai piacán a Google részaránya 33 százalék, a legnagyobb szereplő a helyi Baidu kereső 63 százalékkal. A Google kivonulásával nem marad külföldi vállalat a 400 millió felhasználót számláló, naponta 250 ezerrel bővülő piacon. A kínai kormány ezek után, kizárólag helyi cégeken keresztül könnyebben ellenőrizheti az információáramlást a világhálón, a kínai internetezők viszont még jobban elszigetelődnének.
A washingtoni Fehér Ház eközben csalódottságának adott hangot a Google bejelentése miatt. „Csalódottak vagyunk amiatt, hogy a Google és a kínai kormány nem tudott megállapodni egymással, ami pedig lehetővé tette volna, hogy a Google folytassa kínai keresőmotorjainak működtetését a google.cn weboldalon. A Google szerint döntése a saját érdekét szolgálja” – jelentette ki Mike Hammer, Barack Obama elnök nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője, hozzátéve, hogy a Fehér Ház tiszteletben tartja a döntést.
A szóvivő emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok elkötelezett híve az internet szabadságának, és ellenzi a cenzúrát. Felidézte a Fehér Ház azon korábbi nyilatkozatait az ügyben, amelyek szerint az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok elég szilárdak ahhoz, hogy elviseljék ezt a nézeteltérést, de a két ország együttműködésének kiszélesítése érdekében Washington mindig nyíltan és őszintén fog beszélni Pekinggel nézeteltéréseikről.
A pekingi állami információs hivatal internetirodájának egyik tisztségviselője a Google döntésére reagálva kijelentette, hogy az amerikai szolgáltató „megszegte a kínai piacra való belépésekor tett írásbeli ígéretét” azáltal, hogy megszüntette kínai nyelvű keresőportáljának (google.cn) szűrését. Visszautasította a Google azon vádját, hogy Kína áll a cég internetes oldalai elleni kalóztámadások mögött. „Rendíthetetlenül ellenezzük a kereskedelmi ügyek átpolitizálását, valamint kifejezzük nemtetszésünket és felháborodásunkat a Google indokolatlan vádjai és viselkedése miatt” – jelentette ki a meg nem nevezett tisztségviselő, akit a Hszinhua hírügynökség idézett.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.