Nincs nagy baj, de lehet

– Hogyan idézhet elő világméretű pénzügyi válságot az amerikai ingatlanpiac gyengélkedése?

– A válság tulajdonképpen abból indult, hogy az Amerikai Egyesült Államokban lényegesen enyhébb feltételek között adtak házépítési vagy lakásvásárlási hitelt, mint Európában, és egyszerre túl sokan nem tudták fizetni a házépítésre felvett kölcsön részleteit. Ez pedig a fedezetként megjelölt ingatlanok értékének a drasztikus eséséhez vezetett.

– De miért nem maradt ez az amerikai ingatlanpiac problémája? Hogyan lett ebből világválság?

– A hitelt folyósító intézmények kötvénykibocsátással teremtették elő azt a pénzt, amit a hiteligénylőknek adtak. Ezekből a kötvényekből pedig amerikai és európai bankok, befektetési alapok egyaránt vásároltak. Így a házépítők és lakásvásárlók fizetésképtelensége előbb az ingatlanhiteleket kibocsátó pénzintézeteket juttatta csődbe, de azonnal begyűrűzött a teljes pénzügyi szektorba. Problémák jelentkeztek ugyanis valamennyi olyan pénzintézetnél, amelyik vásárolt ezekből a kötvényekből.

– Még mindig nem világos, hogy a pénzügyi intézetek problémája hogyan hat ki az egész világ gazdaságára.

– Hát úgy, hogy a bankok egymással is kereskednek a bankközi piacon. De mert pontosan nem lehetett kiszámítani, hogy az amerikai ingatlanpiaci krízis melyiket sújtja erősebben, nem akartak már hitelt nyújtani egymásnak. Attól tartottak ugyanis, hogy nem kapják vissza a kölcsönadott pénzüket. Ez pedig egymás iránti bizalmatlanságot váltott ki. Fennállt annak a veszélye, hogy a teljes világgazdaság leblokkol. A cégeknek ugyanis állandóan hitelre van szükségük a működéshez. Ezek ugyanis általában hitelből termelik meg az árut, és csak az áru eladása után jutnak a pénzükhöz. Ezt a helyzetet próbálták elkerülni a kormányok azzal, hogy segítséget nyújtottak a pénzintézeteknek.

– Lehet azt is mondani, hogy a krízis voltaképpen egy bizalmi válság, tehát pszichológiai természetű?

– Szinte hihetetlen, de így van. A kapitalizmusban ciklikusan megismétlődnek ezek a krízisek, és nagymértékben pszichológiai természetűek. Ha az ember arra gondol, hogy roszszabb idők következnek, visszafogja a fogyasztást, a költekezést, ez pedig visszahat a gazdaság egészére.

– Sokaknak eszébe jutott, hogy a világháborúkat is gazdasági válságok előzték meg. Készülhetünk a harmadik világháborúra?

– Jelen pillanatban a világ szinte valamennyi állama úgy gondolja, hogy a háború nem megoldás a krízisre. Általános ugyanis a nézet, hogy a béke, a szabad kereskedelem, a gazdasági növekedés biztosíthatja, hogy mindenki jobban éljen, mint korábban.

– A román gazdaság mutatta 2008-ban a legnagyobb ütemű növekedést az Európai Unióban. A pénzügyi világválság tehát itt egy rendkívül dinamikusan növekvő gazdasággal találkozott. Milyen hatást vált ki Romániában?

– Egyelőre csak közvetetten fejtette ki a hatását. Emelkedett a valuta ára, és gyakorlatilag összeomlott a bukaresti értéktőzsde. A legfontosabb tőzsdei cégek részvényeinek az értéke alapján megállapított BET tőzsdeindex 60 százalékkal alacsonyabb, mint volt az év elején. De az ingatlanpiaci mozgás is leállt, és az is látszik, hogy az exportra dolgozó román cégek a termelésük visszafogására kényszerülnek. Az Arcelor Mittal galaci és vajdahunyadi kohászati üzemeiben máris jelentősen csökkent a termelés. Mindezek ellenére, valószínűsíthető, hogy a gazdaság mégiscsak növekvő pályán marad.

– Milyen mértékben veszélyeztetett a román gazdaság a térség gazdaságaihoz viszonyítva?

– Kisebb mértékben.

– Miért?

– Mert a nálunk érvényes hitelfeltételek lényegesen szigorúbbak, mint máshol. De azért is, mert a bankrendszer szilárdnak mutatkozik, nincsenek likviditási nehézségei. Ezért fel sem vetődik a bankközi piac leblokkolásának a kérdése.

– De megannyi hazai bank valamely európai bank fiókintézménye. Nem jelent ez veszélyt?

– Valóban, ha valamely itteni bank anyaintézménye csődbe jutna, biztosan itt is hatványozottan jelentkezne a baj. De ez nem valószínű, hogy megtörténjék, hiszen az Európai Unió tervet dolgozott ki a pénzügyi rendszer fenntartására, mely garantálja a bankközi hiteleket, és biztosítja a likviditásokat.

– Romániában eddig vonzó volt a banktisztviselői állás, mert ott vannak a legmagasabb fizetések. Így marad ezután is?

– Így marad, de valószínű, hogy jövőre nem emelkedik a banki alkalmazottak fizetése.

– Amúgy a bizalmatlanság átterjedhet a lakosságra is? Elképzelhető, hogy az emberek úgy érezzék, nincs biztonságban a bankba helyezett pénzük, és úgy döntenek, hogy megtakarításaikat a matrac alatt kell tartaniuk?

– Romániában az állam 50 ezer euróig garantálja a banki betéteket. Ez pedig növeli a közember biztonságérzetét, ugyanis a banki betétek 90 százaléka 20 ezer euró alatti összeg.

– Jelentős viszont azoknak a hányada, akiknek soha nem volt bankbetétjük, nem használtak bankkártyát. Ők is érzik a válság hatásait?

– Őket elsősorban a lej-euró árfolyam-ingadozás sújthatja. Sok mindent fizetünk euróban megállapított áron. Romániában átlagosan a jövedelme 71 százalékát fordítja fogyasztásra a lakosság. Ez óriási arány. Ha pedig a fogyasztási kiadások az árfolyam alakulása miatt tíz százalékkal megnőnek, a lakosság jelentős hányada válik fizetésképtelenné. Sokan lesznek, akiknek nem futja már a számlák kiegyenlítésére.

– Melyek most a biztosabb állások? A hazai vállalkozók vagy a multinacionálisak által biztosítottak?

– Erre nincsen általános recept. Talán inkább annak van jelentősége, hogy egy-egy cég a hazai vagy a külföldi piacra termel. Azoknál a cégeknél ugyanis, amelyek exportra dolgoznak, nagyobb a rizikó. Az viszont tény, hogy az állami állások a legbiztonságosabbak.

– Sokan vannak abban a helyzetben, hogy részletfizetésre vásároltak mondjuk egy hűtőszekrényt vagy egy autót. Mire számíthatnak?

– A részletek növekedésére. Akik valutában vettek fel hitelt, azoknak a valuta drágulása miatt, akik viszont lejben, azoknak a kamatemelés miatt. A lejes hitelek kamatemelésének azonban itt nincsen szilárd alapja. Azok járnak tehát rosszabbul, akiknek valutában felvett hitelt kell visszafizetni.

– A nemzeti bank kormányzója korábban mindig arra biztatta a lakosságot, hogy a megtakarításait lejes bankbetéteken helyezze el. Most is érvényes a tanács?

– Azt hiszem, most is érdemes lesz lejes betétben tartani a megtakarításokat, mert erre lényegesen nagyobb kamatot fizetnek a bankok, mint például az euróra. Vannak 12 százalékos lejes kamatok is, míg az eurósok csak valahol hat százalék körül mozognak.

– Pótolhatja ez a kamattöbblet a lej értékvesztéséből fakadó veszteséget?

– A kérdésfelvetés valóban indokolt. De rövid távon mindenképpen a lejre tennék. Láthatjuk, szeptember óta 10 százalékkal megugrott az euró árfolyama, de máris visszaesett. Lehetnek még árfolyam-ingadozások, de ezek nem normálisak, nem a gazdasági folyamatok természetes velejárói.

– Érdemes aranyba fektetni a megtakarításokat?

– Ha nem tévedek ötven százalékkal emelkedett tavaly óta az arany ára. De ez sem biztos üzlet. Az árat a kereslet és a kínálat viszonya alakítja. Ha nagy a kereslet, akkor nő az ár, ha nagy a kínálat, akkor csökken az ár. Láthatjuk, hogy van ez a kőolajpiacon. Néhány hónappal ezelőtt 140 dollárig emelkedett a kőolaj hordónkénti ára, mára pedig 70 dollár körüli összegre esett vissza.

– Eddig megérte ingatlanba fektetni. Megéri még ma is?

– Ez az ingatlan vételárától függ. Azt hiszem, nem érkezett el a telek vagy ingatlanvásárlásra a megfelelő pillanat. A vásárlóknak érdemes lesz még néhány hónapot várni, hogy lássák, hol állapodnak meg az árak. Most még esnek. De az is igaz, hogy kedvező áron érdemes lesz ingatlant vásárolni, mert az albérleti díjak egyelőre nem estek. A jó áron megvásárolt és bérbe adott ingatlanok pedig hamar visszahozzák az árukat.

– Milyen befektetések a legkevésbé kockázatosak?

– Krízishelyzetben mindig az állampapírok vásárlása a legbiztosabb befektetés. Az állam ugyanis nem megy csődbe. Az állampolgároknak jó arra figyelniük, hogy ne legyenek nagyon eladósodva. Mert várható, hogy a fizetések nem, vagy csak kis mértékben fognak növekedni.

– Beszéltünk eddig a gazdasági helyzet veszteseiről. Kik a nyertesek?

– Azok, akik időben eladták az ingatlanjaikat, és azok, akik készpénzzel rendelkeznek, és a jelen pillanatban befektetéseket képesek eszközölni. De nyertesek azok is, akik nem vettek fel hitelt a tavaly, és most tehetik meg ezt.

– Miért?

– Azért, mert a hitelből alacsonyabb áron vásárolhatnak ingatlant, telket.

– Láttuk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban is a kormányok hatalmas összegekkel segítették a bankokat. Mit tehet a román állam a gazdaság szinten tartása érdekében?

– A román gazdaság számára az lenne a leghasznosabb, ha nem emelné az állami alkalmazottak fizetését. Ez ugyanis az egész gazdaság működőképességére visszahatna, és hosszabb távon azok is rosszabb helyzetbe kerülnének, akik most nyertesei lennének a béremelésnek.