Nincs szó egyelőre a Grexitről

Arra a kérdésre, hogy milyen eséllyel lehet Görögország továbbra is az euróövezet tagja például egy vagy öt év múlva, Jannisz Varufakisz kitérően csak annyit mondott: jóslásokba nem szeretne belemenni, de tekintettel Európa jelenlegi törékeny állapotára, nagyon óvakodni kell „a Grexitről szóló elhamarkodott, könnyedén odavetett kijelentésektől\".

„Ha ugyanis ez elkezdődik, olyan pusztító erők szabadulhatnak el, amelyeket senki nem tud kordában tartani” – fogalmazott a görög politikus.

Kölcsönösséget ígérnek

Hozzátette: nem konfrontációs stílusban készülnek tárgyalni Brüsszellel, Frankfurttal (az euróövezeti jegybankkal) és Berlinnel, „bőséges mozgástér van a kölcsönösen előnyös megoldások felkutatására\". A Sziriza szakpolitikusa hozzátette ugyanakkor, hogy Görögországban humanitárius válság van, olyanok alszanak az utcán, akiknek még egy-két évvel ezelőtt is üzletük, saját házuk, családjuk volt, „és ez felháborító\".

Arra a felvetésre, hogy német politikusi vélemények szerint nehéz lesz „eladni\" a német választóknak még több külső segély folyósítását Görögország számára, Varufakisz kijelentette: a probléma nem az, hogy a görög pénzügyi segélyprogramban részes külső partnerek nem fizettek eleget, hanem az, hogy túl sokat fizettek.

Az elmúlt öt évben folyósított 240 milliárd eurónak ugyanis nem egészen 10 százaléka került ténylegesen Görögországba, a többit a hitelezők kapták, ezt a pénzt „beszippantotta az adósságtömeg alkotta fekete lyuk, és ez fenntarthatatlan\" – fogalmazott a pénzügyminiszter-jelölt. 

Hozzátette: a Sziriza célja éppen az, hogy a minimálisra szorítsa a görög katasztrófából a német, a portugál, a szlovák átlagpolgárra háruló költségeit. A szlovák átlagpolgár például szegényebb, mint a görög, mégis hozzá kellett járulnia anyagilag „ehhez a soha véget nem érő ördögi körhöz\" – mutatott rá. A Sziriza reformtervei közül kiemelte a széleskörű adómentességek rendszerének felszámolását, mondván: a görög gazdaság legalapvetőbb problémáit ezek az adómentességek jelentik.

Az EU kész együttműködni

Eközben Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője is azt jelentette be, hogy az Európai Unió kész együttműködni a vasárnapi parlamenti választások nyomán megalakuló új görög kormánnyal.

„A bizottság teljes mértékben tiszteletben tartja a görög nép szuverén és demokratikus választását. Készek vagyunk együttműködni az új kormánnyal, amint az megalakul\" – mondta a szóvivő. Értékelése szerint Görögország figyelemre méltó haladást ért el az elmúlt években. Az Unió – tette hozzá – készen áll Görögország támogatására annak érdekében, hogy az ország „választ tudjon adni a még meglévő reformkihívásokra\".

A piacok különösebben nem lepődtek meg

A görögországi választások eredménye egyébként nem lepte meg, felkészülten érte a piacokat, az európai tőzsdék hétfőn veszteséggel nyitottak ugyan, de az árfolyamindexek hamarosan pozitív értékeket vettek fel.

Vasárnap, a görög választások eredményének ismertté válását követően még az euró 1,1098 dollárra, 11 éve nem látott mélypontra gyengült, ám hétfőn kora reggel már erősebben, 1,1197 dolláron, délelőtt tíz órakor pedig 1,1233 dolláron állt a jegyzése. Az európai értéktőzsdék, bár veszteséggel kezdtek hétfőn, árfolyamindexeik hamarosan pozitív tartományba léptek át.

Elemzői körökben kialakult vélemény szerint a választásokból győztesen kikerült baloldali radikális pártnak a pénzügyi mentőcsomag feltételeként megkövetelt megszorító intézkedések lazítására irányuló szándéka nem fogja maga után vonni az euróövezet elhagyását. Egyrészt azért, mert az ország meglehetősen elszigetelődött már az euróövezeti pénzügyi rendszertől, a „fertőzésveszély\" így csökkent, másrészt az Európai Központi Bank (EKB) csütörtökön bejelentett kötvényvásárlási programja elegendő mozgásteret biztosít a felmerülő finanszírozási igények kezeléséhez.

„A kötvénybefektetők szempontjából lényegtelen, hogy valaki jónak, vagy rossznak tarja-e a megszorításokat. Ami a lényeg, az az érintett politikusok szándékainak feltérképezése\" – mondta Gary Jenkins, a londoni LNG Capital alapkezelője.

„Egyáltalán nem meglepő, hogy a fiatalok 58 százalékos munkanélküliségi rátája mellett a görögök változtatni akarnak a helyzeten. Az viszont, hogy milyen változásokat sikerül majd keresztülvinni már kérdéses, hiszen Angela Merkel inkább látná a görögöket az euróövezeten kívül, mint hogy megengedje, hogy Alekszisz Ciprasz diktálja az euróövezeti gazdaságpolitikát. A legvalószínűbb megoldásnak azonban a status quo megőrzése tűnik, hiszen annál csak rosszabb megoldások lehetnek\" – fogalmazott.

Nem bíznak a bankokban a görögök?

Több mint tízmilliárd eurót vontak ki a görög bankokból az utóbbi két hónapban a vasárnapi parlamenti választások kockázataitól tartó betéttulajdonosok – írta görög banki forrásokra hivatkozva a The Sunday Times.  

A brit lap értesülései szerint a betétkivonás üteme jelentősen gyorsul: decemberben 3 milliárd, januárban eddig már 7 milliárd eurót menekítettek ki a betétesek görögországi bankszámláikról. A lap banki forrásai szerint a legtöbb betétes egyszerűen készpénzben, otthon tartja a bankokból kivett megtakarításait, a tehetősebbek ugyanakkor brit, svájci és luxemburgi bankokba telepítették át pénzüket.