„Bérfagy” a közszférában – Lesznek kivételek is

A dokumentum kivételként a nemzetközi porondon különleges eredményeket elért sportolókat és stábjukat, a nemzetközi olimpiákon jól szereplő diákokat és az őket felkészítő tanárokat említi.

Az idei év végi szinten fagyasztják be az 1945. március 6. után politikai alapon meghurcoltak, külföldre deportáltak vagy fogva tartottak juttatását, nem kapnak pluszpénzt a háborús veteránok, rokkantak és hadiözvegyek se, mint ahogy az 1987-es brassói és 1989 decemberi események résztvevői sem.

Jövőre nem adhatók segélyek vagy juttatások a nyugdíjba vonuló személyeknek sem, és nem kapnak távozáskor pluszösszeget azok sem, akiknek megszűnik a munkaviszonyuk vagy tartalékba helyezik át.

Nem minden közalkalmazottra érvényes ugyanakkor a fizetések befagyasztása, a tervek szerint a tanárok bére két lépcsőben, márciustól, illetve szeptembertől 5 százalékig terjedő összeggel nő, továbbá bizonyos körülmények között az egészségügyben dolgozók is részesülhetnek fizetésemelésben.

Két lépcsőben nő a minimálbér

Eközben szerdai ülésén a kormány elfogadta a minimálbér megemeléséről szóló határozatot, így a jövő évben két lépcsőben, 1050 lejre nő a kötelező minimális juttatás. Először január 1-jétől nő 975 lejre a jelenlegi 900 lejről, majd július 1-jétől lesz 1050 lej.

Corneliu Calota kormányszóvivő szerint az intézkedés több mint 1 millió 471 ezer közalkalmazottat és csaknem 983 ezer, versenyszférában dolgozót érint. Mint ismeretes, a tavaly év végén még 800 lej volt a minimálbér, 2014 folyamán szintén két lépcsőben emelték 900 lejre. 

A döntés előtt – amint arról beszámoltunk – vállalatvezetők és közgazdászok nyílt levélben kérték a kormányt, hogy ne hozza meg ezt az intézkedést. Szerintük káros hatása lesz a gazdaságra, mert rontja a gyengén képzettek és a fiatalok alkalmazási lehetőségeit. 

A vállalatvezetők szerint azáltal, hogy a kormány megszab egy minimális bért, arra kényszeríti a munkáltatókat, hogy feketén foglalkoztassanak vagy egyáltalán ne alkalmazzanak olyan gyengén képzetteket vagy tapasztalatlan fiatalokat, akiknek a termelékenysége nem arányos a kormány által megállapított minimálbérrel. Emlékeztetettek, hogy a fiatalok körében így is négyszer magasabb az állástalanok aránya az átlag munkanélküliséghez képest.

Ugyanakkor – amint azt a kormány az államfő-választási kampányban megígérte – jövőre a nyugdíjak is nőnek, a nyugdíjpont értéke 5 százalékkal 830,2 lejre bővül.

Kinek több, kinek kevesebb jut

Az idén rendelkezésre álló összegnél többől gazdálkodhat jövőre a munkaügyi, a fejlesztési, a pénzügyi, mezőgazdasági, környezetvédelmi, közlekedési, gazdasági minisztérium, valamint az európai uniós alapokat kezelő tárca, miközben csökken az egészségügyi, művelődési, valamint a közigazgatási és belügyminisztérium költségvetése.

A kormány szerdán éjfél után tette közzé honlapján a 2015-ös állami költségvetés tervezetét, amelyet az előzetes bejelentések értelmében a kabinet pénteki rendkívüli ülésén fogad el, hogy még aznap beterjeszthessék azt a parlament elé. A végszavazásra – mint ismeretes – várhatóan december 21-én kerül sor, akkor ugyanis a a döntéshozóknak mindenképp össze kell ülniük Klaus Johannis államfői eskütételére.

Amint arról beszámoltunk, a büdzsé bevételei a becslések szerint 226,36 milliárd lejre, vagyis a bruttó hazai termék (GDP) 31,9 százalékára rúgnak majd, miközben a tervezett kiadások 239,36 milliárd lejt (a GDP 33,7 százaléka) tesznek ki, a megengedett hiány pedig a GDP 1,83 százaléka. A költségvetés kidolgozásakor 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel, illetve 2,2 százalékos inflációval számoltak 2015-re, a GDP pedig várhatóan 709,68 milliárd lej lesz.

Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) egyébként csütörtökön jelezte, hogy elégedetlen a számára kiutalt összeggel. Mint közleményükben emlékeztettek, több ízben is kérték az intézmény költségvetésének növelését, ehhez képest az ideinél 31,94 százalékkal kevesebbet utaltak ki számukra 2015-re.

Jövőre amúgy több pénzt utal ki a kormány a kisebbségi szervezeteknek – ebből az összegből kap az RMDSZ is –, a 2015-re előirányzott 91,443 millió lej 6,72 százalékkal nagyobb, mint az idén rendelkezésre bocsátott keret.

Negyvenégy milliárd lej beruházásokra

Összesen 44,76 milliárd lejt szán a kormány beruházásokra a 2015-ös évben – derül ki a csütörtökön nyilvánosságra került tervezetből. Ez az összeg 24 százalékkal nagyobb a 2014-es adatnál. A 115, prioritásként kijelölt beruházás zömét a kormányfőtitkárságon és a közlekedési minisztériumon keresztül bonyolítják.

A beruházásokra költhető összeg a bruttó hazai termék (GDP) 6,3 százalékát teszi ki, és a költségvetési kiadások 18,7 százalékát jelenti. Ez 3,2 százalékkal több annál, amennyit az idei év költségvetésében tett ki. A fontos beruházási tervek kiválasztásakor a közérdekű beruházások esetében alkalmazott szempontokat vették figyelembe, vagyis a fő hitelutalványozók által adott pontszámot, a gazdasági mutatókat és a külföldi partnerekkel szembeni vállalásokat.