Hirdetés

Niculae Idu: „Válság ellen nem elég a hitel"

•  Fotó: Agerpres

Fotó: Agerpres

Románia helyzetét rendkívül bonyolítja, hogy politikai krízis tetézte a gazdasági-pénzügyit, ilyen körülmények között nem lehet a gazdasági válság elleni intézkedésekre összpontosítani az energiákat – állapította meg a Krónikának adott interjúban Niculae Idu, az Európai Bizottság romániai képviseletének vezetője. Az EB bukaresti „nagykövete” nem kíván találgatásokba bocsátkozni annak kapcsán, mikor születhet egységes szabályozás az EU-ban a nemzeti kisebbségek ügyének kezeléséről.

Rostás Szabolcs

2009. december 15., 08:532009. december 15., 08:53

– A készenléti hitel odaítélésén túlmenően milyen eszközökkel segítheti Romániát az Európai Unió abban, hogy kilábaljon a gazdasági válságból?
– A gazdasági válság elleni küzdelem terén elsősorban azt emelném ki, hogy európai viszonylatban jelentős erőfeszítések történnek a tagállamok politikáinak összehangolása érdekében. Ez az európai koordináció más térségekhez képest hozzáadott érték, de nem véletlen, hiszen az uniós országok gazdaságai összefüggő viszonyban állnak egymással.

Ezen túlmenően meg kell értenünk, hogy a fő erőfeszítések a tagállamok, a nemzeti kormányok szintjén történnek, és valamennyi ország annak függvényében reagál a válság kihívásaira, amilyen mértékben a gazdasága versenyképes, amilyen ütemben gyakorlatba tudta ültetni a strukturális reformokat, és mindezekhez természetesen más társadalmi-politikai tényezők is csatlakoznak.

Románia helyzete e tekintetben sokkal bonyolultabb, mint sok más EU-tagállamé, például a válság által különös mértékben sújtott balti államoké vagy Magyarországé. Miközben ugyanis nagyon fontos lenne elkerülni a különböző jellegű válságok egymásra tevődését, Romániában politikai krízis is tetézte a gazdasági-pénzügyi krízist, márpedig ilyen körülmények között nem lehet a gazdasági válság elleni intézkedésekre összpontosítani az energiát.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság által Romániának nyújtott készenléti hitel éppen azt célozta, hogy csökkentse a válságnak a bankrendszerre gyakorolt nem kívánt hatását – ez esetben például fennállt a reálgazdaság finanszírozása jegelésének veszélye –, és biztosítsa a közszféra működésének fenntarthatóságát.

A nemzetközi hitel következő részletének folyósítása csak akkor lesz lehetséges, amikor jogi és törvényes szempontból teljes körű hatáskörrel rendelkező kormánya lesz Romániának, amellyel a hitelezők folytatni tudják a tárgyalásokat a szerződésben foglalt feltételek teljesítéséről, a hitel felhasználásának módjáról. Az Európai Bizottság abban bízik, hogy ez mihamarabb bekövetkezik Bukarestben, és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttsége a közeljövőben folytathatja a novemberben félbeszakadt tárgyalásokat.

Ezen túlmenően vitathatatlan, hogy a romániai pénzügyi-gazdasági válság leküzdéséhez nem elegendő a nemzetközi pénzintézetek által nyújtott hitel. Fontos, hogy a Románia határain kívül kirobbant válság minél kevesebb negatív nyomot hagyjon a nemzetgazdaságon, éppen ezért hatékony válságellenes programra van szükség, nem utolsó sorban pedig arra, hogy a krízis a lehető legkevésbé érintse hátrányosan az állampolgárt. Az Európai Unió ugyanis rendkívül nagy hangsúlyt fektet polgárai védelmére, a munkahelyek megóvására, Jose Manuel Barroso EB-elnök nem véletlenül vázolta fel egy szociális és fenntartható piacgazdaság kiépítésének vízióját.

– Milyen feladatok várnak Dacian Cioloşra az Unió mezőgazdasági biztosi tisztségében? Milyen hasznot húzhat a román agrárium a román szakember kinevezéséből?
– Dacian Cioloş az Európai Bizottság által vállalt prioritások és az Európai Unió költségvetési struktúrája tekintetében egyaránt hangsúlyos tárcát kapott, az agrárium és a vidékfejlesztés számára ugyanis a büdzsé oroszlánrészét különítették el. Már ez is óriási felelősség, de ugyanilyen felelősség hárul az új uniós biztosra a tekintetben is, hogy milyen módon zajlanak le a közös agrárpolitika megreformálását célzó tárgyalások.

E téren ugyanis két, összefüggő folyamatról beszélünk: az egyik a közös agrárpolitika, a másik a költségvetési politika reformját érinti. Jelen pillanatban nincs egységes álláspont a tagállamok között azzal kapcsolatban, hogy milyen irányban kell elmozdulni a közös agrárpolitikai reform megvalósítása terén. Több tagállam például a mezőgazdasági szubvenciók átcsoportosítását szorgalmazza oly módon, hogy az nagyobb versenyképességet biztosítson az európai gazdaságok számára, mások ugyanakkor éppen a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel támogatják a jelenlegi támogatási rendszer fenntartását, mondván: nem minden európai ország rendelkezik korszerű agráriummal.

Éppen ezért mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosként Dacian Cioloşnak óriási szerepe lesz a tagállamok különböző álláspontjának öszszehangolásában. Nem hinném, hogy a román mezőgazdaságnak ebből közvetlen előnye származna, Dacian Cioloşnak ugyanis az európai érdekeket kell kiszolgálnia. Viszont a közös európai agrárproblémák kezelésével egy időben a román érdekeknek is szolgálatot tesz, hiszen a közös európai család tagjaként Románia is részese lesz ennek a folyamatnak.

Románia javát fogja szolgálni az is, ahogyan Cioloş részt vesz a közös agrárpolitikai reform kialakításában, a tagállamok közötti párbeszéd ösztönzésében. Ugyanakkor kolozsváriakkal beszélgetve azt a következtetést szűrtem le, hogy Dacian Cioloş rendkívül jelentős és befolyásos brüsszeli tisztsége büszkeséggel tölti el a város lakosait, hiszen a leendő főbiztos a helyi mezőgazdasági egyetemen szerzett oklevelet. Biztos vagyok abban, hogy szakmai hozzáértése és erkölcsi tartása bebizonyítja majd, hogy kinevezése a lehető legjobb döntés volt Barroso elnök részéről.

– Miként profitálhat Románia az uniós intézmények működése terén jelentős változásokat eredményező Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nyomán?
– Románia a hetedik helyet foglalja el az Unióban a tagállamok szavazati súlyát tekintve, vagyis előkelő pozíciót mondhat magáénak. A Lisszaboni Szerződéssel hatályba lépett új döntéshozatali mechanizmus megteremti az esélyét az Európai Unió hatékonyabb működését lehetővé tévő döntések meghozatalának, ezzel egy időben demokratikusabb hozzáállást is biztosít. Több hatalmat biztosít az Európai Parlament számára, megteremti a lehetőségét annak, hogy a döntések a minősített kettős többség rendszere alapján szülessenek, ezen túlmenően a kisszámú – akár kicsinek is számító – tagállamoknak lehetőségük lesz megakadályozni a számukra előnytelen határozatokat.

Sőt a tagállamok bizonyos kérdésekben érvelhetnek majd a nizzai szerződésben szereplő döntési mechanizmusokra való viszszatérés szükségessége mellett is. Lám, ez megfelelő rugalmasságot jelent, Románia pedig jelentős szerepet foglal el az európai konstrukcióban azáltal, hogy 22 millió lakosa révén szavazati ereje a hetedik helyre teszi az európai rangsorban.

– Várható-e, hogy az Európai Bizottság egységes szabályozást fogadjon el a közeljövőben a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése kapcsán? A szlovák államnyelvtörvény ügyében Budapest és Pozsony között kirobbant konfliktus során Brüsszel nem kívánt „igazságot osztani”, emiatt úgy tűnt, hogy nem kellőképpen érzékeny az etnikai kisebbségek problémái iránt.
– Tisztázzuk: az Európai Unió és a Bizottság döntései az európai jogszabályok előírásai alapján születnek, ezek a törvények pedig az európai érdekeltségű ágazatokat fedik le. Ezen túlmenően léteznek olyan kérdések, amelyek a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak. Az a mód, ahogyan a tagállamok a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ügyeket kezelik, nem képezi részét az európai jogszabályoknak, éppen ezért az Európai Bizottság nem avatkozhatott be az ön által említett folyamatba.

Brüsszel mindössze azt tehette meg, hogy párbeszédre és közös megoldás keresésére szólítsa a két tagállamot. Ezt a kérdést érintőlegesen egyedül a többnyelvűség kapcsán érintik az európai jogszabályok, alapesetben azonban ezeknek az ügyeknek a kezelése a tagállamok közötti kapcsolatokra szorítkozik. Jelen pillanatban nehéz lenne találgatásokba bocsátkoznom a nemzeti kisebbségek kérdéskörére vonatkozó egységes szabályozás elfogadása kapcsán.

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit
2025. november 20., csütörtök

Egyengetik a kalotaszegi óriásberuházás lépteit

Hirdetés
2025. november 20., csütörtök

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát

Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.

Várhatóan halasztódik a helyi adók emelése, az alkotmánybíróság februárra tolta ki a törvény vizsgálatát
2025. november 19., szerda

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt

Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.

Szép summákat visznek haza a közalkalmazottak, a fizetések közel 99 százaléka meghaladja a nettó 3000 lejt
2025. november 19., szerda

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció

Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.

Enyhén csökkent, de októberben is Romániában volt a legmagasabb az infláció
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek
2025. november 19., szerda

Hamarosan újra drágulnak a vonatjegyek

2025. november 19., szerda

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól

Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: jövőre nem vesznek el több pénzt az oktatástól
2025. november 19., szerda

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak

A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.

Különleges nyugdíjak: a nettó fizetés 70 százalékát kapják a bírák és az ügyészek, de nő az átmeneti időszak
Hirdetés
2025. november 19., szerda

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál

A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.

Miniszter: a tovább dolgozó orvosok és pedagógusok sem kaphatnak többet a nyugdíjuk 15 százalékánál
2025. november 18., kedd

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja

A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.

Ünnepek előtt emelkedhet a disznóhús ára, a lakosság főként nagyáruházban vásárolja
2025. november 18., kedd

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére

Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.

Beteges hozzáállás: Románia ad a legkevesebbet lakói egészségére
Hirdetés
Hirdetés