Niculae Idu: „Válság ellen nem elég a hitel"

– A készenléti hitel odaítélésén túlmenően milyen eszközökkel segítheti Romániát az Európai Unió abban, hogy kilábaljon a gazdasági válságból?
– A gazdasági válság elleni küzdelem terén elsősorban azt emelném ki, hogy európai viszonylatban jelentős erőfeszítések történnek a tagállamok politikáinak összehangolása érdekében. Ez az európai koordináció más térségekhez képest hozzáadott érték, de nem véletlen, hiszen az uniós országok gazdaságai összefüggő viszonyban állnak egymással.

Ezen túlmenően meg kell értenünk, hogy a fő erőfeszítések a tagállamok, a nemzeti kormányok szintjén történnek, és valamennyi ország annak függvényében reagál a válság kihívásaira, amilyen mértékben a gazdasága versenyképes, amilyen ütemben gyakorlatba tudta ültetni a strukturális reformokat, és mindezekhez természetesen más társadalmi-politikai tényezők is csatlakoznak.

Románia helyzete e tekintetben sokkal bonyolultabb, mint sok más EU-tagállamé, például a válság által különös mértékben sújtott balti államoké vagy Magyarországé. Miközben ugyanis nagyon fontos lenne elkerülni a különböző jellegű válságok egymásra tevődését, Romániában politikai krízis is tetézte a gazdasági-pénzügyi krízist, márpedig ilyen körülmények között nem lehet a gazdasági válság elleni intézkedésekre összpontosítani az energiát.

A Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság által Romániának nyújtott készenléti hitel éppen azt célozta, hogy csökkentse a válságnak a bankrendszerre gyakorolt nem kívánt hatását – ez esetben például fennállt a reálgazdaság finanszírozása jegelésének veszélye –, és biztosítsa a közszféra működésének fenntarthatóságát.

A nemzetközi hitel következő részletének folyósítása csak akkor lesz lehetséges, amikor jogi és törvényes szempontból teljes körű hatáskörrel rendelkező kormánya lesz Romániának, amellyel a hitelezők folytatni tudják a tárgyalásokat a szerződésben foglalt feltételek teljesítéséről, a hitel felhasználásának módjáról. Az Európai Bizottság abban bízik, hogy ez mihamarabb bekövetkezik Bukarestben, és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalóküldöttsége a közeljövőben folytathatja a novemberben félbeszakadt tárgyalásokat.

Ezen túlmenően vitathatatlan, hogy a romániai pénzügyi-gazdasági válság leküzdéséhez nem elegendő a nemzetközi pénzintézetek által nyújtott hitel. Fontos, hogy a Románia határain kívül kirobbant válság minél kevesebb negatív nyomot hagyjon a nemzetgazdaságon, éppen ezért hatékony válságellenes programra van szükség, nem utolsó sorban pedig arra, hogy a krízis a lehető legkevésbé érintse hátrányosan az állampolgárt. Az Európai Unió ugyanis rendkívül nagy hangsúlyt fektet polgárai védelmére, a munkahelyek megóvására, Jose Manuel Barroso EB-elnök nem véletlenül vázolta fel egy szociális és fenntartható piacgazdaság kiépítésének vízióját.

– Milyen feladatok várnak Dacian Cioloşra az Unió mezőgazdasági biztosi tisztségében? Milyen hasznot húzhat a román agrárium a román szakember kinevezéséből?
– Dacian Cioloş az Európai Bizottság által vállalt prioritások és az Európai Unió költségvetési struktúrája tekintetében egyaránt hangsúlyos tárcát kapott, az agrárium és a vidékfejlesztés számára ugyanis a büdzsé oroszlánrészét különítették el. Már ez is óriási felelősség, de ugyanilyen felelősség hárul az új uniós biztosra a tekintetben is, hogy milyen módon zajlanak le a közös agrárpolitika megreformálását célzó tárgyalások.

E téren ugyanis két, összefüggő folyamatról beszélünk: az egyik a közös agrárpolitika, a másik a költségvetési politika reformját érinti. Jelen pillanatban nincs egységes álláspont a tagállamok között azzal kapcsolatban, hogy milyen irányban kell elmozdulni a közös agrárpolitikai reform megvalósítása terén. Több tagállam például a mezőgazdasági szubvenciók átcsoportosítását szorgalmazza oly módon, hogy az nagyobb versenyképességet biztosítson az európai gazdaságok számára, mások ugyanakkor éppen a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel támogatják a jelenlegi támogatási rendszer fenntartását, mondván: nem minden európai ország rendelkezik korszerű agráriummal.

Éppen ezért mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosként Dacian Cioloşnak óriási szerepe lesz a tagállamok különböző álláspontjának öszszehangolásában. Nem hinném, hogy a román mezőgazdaságnak ebből közvetlen előnye származna, Dacian Cioloşnak ugyanis az európai érdekeket kell kiszolgálnia. Viszont a közös európai agrárproblémák kezelésével egy időben a román érdekeknek is szolgálatot tesz, hiszen a közös európai család tagjaként Románia is részese lesz ennek a folyamatnak.

Románia javát fogja szolgálni az is, ahogyan Cioloş részt vesz a közös agrárpolitikai reform kialakításában, a tagállamok közötti párbeszéd ösztönzésében. Ugyanakkor kolozsváriakkal beszélgetve azt a következtetést szűrtem le, hogy Dacian Cioloş rendkívül jelentős és befolyásos brüsszeli tisztsége büszkeséggel tölti el a város lakosait, hiszen a leendő főbiztos a helyi mezőgazdasági egyetemen szerzett oklevelet. Biztos vagyok abban, hogy szakmai hozzáértése és erkölcsi tartása bebizonyítja majd, hogy kinevezése a lehető legjobb döntés volt Barroso elnök részéről.

– Miként profitálhat Románia az uniós intézmények működése terén jelentős változásokat eredményező Lisszaboni Szerződés hatálybalépése nyomán?
– Románia a hetedik helyet foglalja el az Unióban a tagállamok szavazati súlyát tekintve, vagyis előkelő pozíciót mondhat magáénak. A Lisszaboni Szerződéssel hatályba lépett új döntéshozatali mechanizmus megteremti az esélyét az Európai Unió hatékonyabb működését lehetővé tévő döntések meghozatalának, ezzel egy időben demokratikusabb hozzáállást is biztosít. Több hatalmat biztosít az Európai Parlament számára, megteremti a lehetőségét annak, hogy a döntések a minősített kettős többség rendszere alapján szülessenek, ezen túlmenően a kisszámú – akár kicsinek is számító – tagállamoknak lehetőségük lesz megakadályozni a számukra előnytelen határozatokat.

Sőt a tagállamok bizonyos kérdésekben érvelhetnek majd a nizzai szerződésben szereplő döntési mechanizmusokra való viszszatérés szükségessége mellett is. Lám, ez megfelelő rugalmasságot jelent, Románia pedig jelentős szerepet foglal el az európai konstrukcióban azáltal, hogy 22 millió lakosa révén szavazati ereje a hetedik helyre teszi az európai rangsorban.

– Várható-e, hogy az Európai Bizottság egységes szabályozást fogadjon el a közeljövőben a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése kapcsán? A szlovák államnyelvtörvény ügyében Budapest és Pozsony között kirobbant konfliktus során Brüsszel nem kívánt „igazságot osztani”, emiatt úgy tűnt, hogy nem kellőképpen érzékeny az etnikai kisebbségek problémái iránt.
– Tisztázzuk: az Európai Unió és a Bizottság döntései az európai jogszabályok előírásai alapján születnek, ezek a törvények pedig az európai érdekeltségű ágazatokat fedik le. Ezen túlmenően léteznek olyan kérdések, amelyek a nemzeti hatóságok hatáskörébe tartoznak. Az a mód, ahogyan a tagállamok a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos ügyeket kezelik, nem képezi részét az európai jogszabályoknak, éppen ezért az Európai Bizottság nem avatkozhatott be az ön által említett folyamatba.

Brüsszel mindössze azt tehette meg, hogy párbeszédre és közös megoldás keresésére szólítsa a két tagállamot. Ezt a kérdést érintőlegesen egyedül a többnyelvűség kapcsán érintik az európai jogszabályok, alapesetben azonban ezeknek az ügyeknek a kezelése a tagállamok közötti kapcsolatokra szorítkozik. Jelen pillanatban nehéz lenne találgatásokba bocsátkoznom a nemzeti kisebbségek kérdéskörére vonatkozó egységes szabályozás elfogadása kapcsán.