
Fotó: Barabás Ákos
Németországban drágult leginkább a dízel üzemanyag az EU-ban az ukrajnai háború kezdete óta, már 2,075 eurót kell fizetni érte literenként, a benzinnél pedig csak Ausztriában regisztráltak nagyobb áremelkedést egy vasárnap ismertetett kimutatás szerint.
2022. május 08., 14:502022. május 08., 14:50
A kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) balra álló ellenzéki Die Linke (Baloldal) szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának kérésére a szövetségi statisztikai hivatalban (Destatis) összeállított statisztika szerint február 21. – három nappal a háború kitörése előtt – és április 25. között 38 centtel emelkedett a dízel literenkénti ára a németországi töltőállomásoknál. A 95-ös szuperbenzin (Super 95) 23 centtel drágult ugyanebben az időszakban, átlagára szerdán 2,002 euró volt.
ezekben az EU-s tagállamokban is 38 cent volt a növekedés az Európai Bizottság adataira támaszkodó kimutatás alapján. Franciaországban ezzel szemben a gázolaj literjének ára csak 17 centtel, Olaszországban pedig mindössze öt centtel emelkedett.
Oroszország Ukrajna elleni háborújának első két hónapjában – emelte ki a Berliner Morgenpost című lap a hírportálján közölt összeállításban.
Dietmar Bartsch, a Baloldal frakciójának társelnöke a lapnak elmondta, hogy a szövetségi kormánynak fel kell lépnie az olajipari vállalatokkal szemben, mert „szégyentelenül kihasználják a helyzetet, hogy megtömjék részvényeseik zsebét”.
Azzal kapcsolatban, hogy a kormány június 1-től három hónapra az EU-s szabályok által biztosított mozgásteret kihasználva a lehető legalacsonyabbra csökkenti az üzemanyagok árára rakodó adóterhet, kiemelte, hogy ez nem elég, az átmeneti csökkentés helyett „fel kell függeszteni az energiaadót mindaddig, amíg az árak elfogadhatatlanul magas szinten vannak”.
A benzin és a dízel ára az idén lépte át először a literenkénti 2 eurós határt, míg tavaly tavasszal 1,30-1,40 euró körül volt. Az autósok legnagyobb érdekvédelmi szervezete, az ADAC (Allgemeiner Deutscher Automobil-Club) autóklub legutóbbi, szerdai jelentése szerint a dízelért átlagosan 2,075 eurót, a benzinért 2,002 eurót kell fizetni literenként.

Egy év leforgása alatt 59 százalékkal drágult a gázolaj ára Romániában, ami a legnagyobb arányú növekedés az Európai Unióban. A bukaresti kormány ennek ellenére nem siet a sofőrök védelmére, miközben több uniós ország megteszi ezt.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
szóljon hozzá!