2012. július 25., 09:252012. július 25., 09:25
A Moody’s – amely az európai és az amerikai piaci zárások után, hétfő éjjel Londonban jelentette be döntését – a nagy nemzetközi hitelminősítők közül elsőként adott negatív kilátást az euróövezeti adóskockázati megítélés szempontjából alapmércének tekintett német szuverén adósosztályzatra. A világ legnagyobb hitelminősítő csoportja Németország mellett Hollandia és Luxemburg ugyancsak Aaa szintű államadós-besorolásainak kilátását is negatívra rontotta.
A Moody’s a lépéshez fűzött elemzésében az elsődleges indokok között kiemelte, hogy a jelenlegi gazdaságpolitikai keretek között egyre bizonytalanabbá válik az euróövezeti adósságválság kimenetele, emellett növekszik annak a valószínűsége, hogy Görögország távozik az euróövezetből, és a mostani kilátásrontástól érintett országok mind fogékonyabbak az ebből eredő kockázatokra. A Moody’s szerint még ha sikerül is elkerülni Görögország kiesését az euróövezetből, egyre valószínűbb, hogy más valutauniós tagállamok – főleg Spanyolország és Olaszország – nagyobb mértékű kollektív megsegítésére is szükség lesz.
Ha az euróövezetet jelenlegi formájában fenn akarják tartani, akkor e kollektív segítség terhei várhatóan a magas besorolású eurógazdaságokra nehezednek majd a legnagyobb súllyal, tekintettel arra, hogy ezek az országok lennének képesek leginkább az ezzel járó költségek elviselésére. A hitelminősítő közölte, hogy bár nem alapeseti előrejelzése Görögország távozása az euróövezetből, e fejlemény kockázata azonban most nagyobb, mint ahogy azt a cég az idei év elején feltételezte.
A Moody’s véleménye szerint Görögország kiesése a valutaunióból az euró egészére is érdemi fenyegetést jelentene, ugyanis ez sokkhatások láncolatát indítaná el az euróövezeti pénzügyi szektorban, amihez szuverén és bankszektorbeli likviditási feszültségek is társulnának, és ezt a folyamatot már csak „nagyon magas költségekkel” lehetne kordában tartani. Ha ez nem sikerülne, annak következménye a valutaunió fokozatos lebomlása lenne – áll a hitelminősítő londoni elemzésében.
A Moody’s szerint Spanyolország és Olaszország makrogazdasági és finanszírozási környezetének romlása növelte annak kockázatát, hogy e két eurótagállam valamilyen külső támogatásra szorul. Az ezzel járó költségeket azonban jelzi, hogy csak a spanyol gazdaság és a spanyol államkötvénypiac hozzávetőleg kétszer akkora, mint a görög, a portugál és az ír gazdaság és államadósság-piac együtt.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.
Kedd kora reggel a legkiterjedtebb romániai töltőállomás-hálózattal rendelkező Petromnál is átlépte a 9 lejes lélektani határt a standard gázolaj literenkénti ára, miután a kútjaiknál gyakorolt árszint a dízel esetében 15 banival nőtt.
Oana Țoiu külügyminiszter a Külügyek Tanácsának (CAE) hétfői brüsszeli ülése előtt kijelentette, hogy Románia egyik prioritása az energiaárak kordában tartása a közel-keleti háború körülményei között.
A „megfizethető, alapvető és robusztus mobilitás” viszonyítási pontjaként láttatná magát a Dacia a román autógyár 2030-ig terjedő stratégiai ütemterve szerint, amely többek között négy elektromos modell bevezetését tervezi.