2013. február 11., 14:192013. február 11., 14:19
Iulian Măntescu, a mozdonyvezetők szakszervezetének elnöke hétfőn úgy nyilatkozott, a vállalat többségi részvényeinek eladása szerintük nem járul hozzá a teherszállító részleg pénzügyi helyzetének helyreállításához. A szakszervezeti vezető elmondása szerint a vállalatot csakis tőkeinfúzió révén lehet talpra állítani.
A privatizációval foglalkozó szállításügyi minisztérium ezzel szemben továbbra is úgy véli, hogy a vasúti teherszállítást minél hamarabb el kell adni egy stratégiai befektetőnek. A szaktárca illetékesei ugyanakkor azt is elmondták, hogy a privatizációs eljárás végéig nem lesznek átszervezések az alkalmazottak tekintetében.
A Gazdasági és Szociális Tanács (CES) várhatóan a napokban dönt az ügyben, a szükséges engedélyek kibocsátása után pedig a kabinet elfogadja a magánosításra vonatkozó kormányrendeletet. A szakszervezetek tiltakozása ellenére a szállításügyi minisztérium bármikor megkezdheti a magánosítási eljárást.
Amint arról a Krónika is beszámolt, a kormány múlt heti ülésén fogadta el a CFR teherszállító részlegének privatizációs stratégiáját. Relu Fenechiu szállításügyi miniszter akkor úgy nyilatkozott: a privatizációt két lépésben valósítják meg. A teherszállító részleget megvásárolni kívánó beruházók számára előválogatót tartanak, a versenyben maradt vállalkozók közül pedig legkésőbb június 20-áig kiválasztják a nyertest. Hangsúlyozta, szeretnék kiszűrni a komolytalan beruházókat, ezért a versenytárgyaláson résztvevőknek 10 millió eurós „benevezési díjat” kell majd fizetniük, ez az eladni kívánt állami vállalat értékének 17 százaléka. Az illetékesek ezzel az Oltchim vegyipari üzem privatizációjára tett kísérlet nyomán kialakult „cirkuszt” kívánják megelőzni.
A kormány a Nemzetközi Valutaalap (IMF) bizottságával határozta meg a privatizációs stratégiát. Fenechiu elmondta: az IMF, az Európai Bizottság és a Világbank képviselőivel arról is egyeztetnek, hogy a CFR teherszállító részlegének tetemes tartozásait részben töröljék el. Az adóhatóság (ANAF) adatai szerint a vállalat év végéig több mint 411 millió lej adósságot halmozott fel az állam felé, ennek legnagyobb része a ki nem fizetett adók és illetékek.
Az adóemelések, a háborúk okozta gazdasági válság, illetve az abból fakadó bizonytalanság miatt az otthont választók számára már sokkal inkább számít fő szempontnak a lakás ára, semmint az, hogy megfeleljen addigi elképzeléseiknek, igényeiknek.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint februárban 2,1 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,3 százalék.
Szerdán is folytatódott az iráni konfliktus kirobbanása által kiváltott dráguláshullám a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom a benzin literenkénti árát újabb 10 banival, a gázolajét pedig újabb 15 banival emelte meg.
A kritikus infrastruktúra részévé teszi a műtrágyagyártást a bukaresti szenátus által már elfogadott törvénytervezet, amely a marosvásárhelyi Azomureș vegyipari kombinát állami megmentésére irányul.
Romániának növelnie kellene az ingatlanadókat a költségvetési bevételeinek megerősítése és a fiskális egyensúlytalanságok csökkentése érdekében – áll az OECD által hétfőn közzétett, a román gazdaságról szóló legfrissebb jelentésben.
A tavaly januári 1,03 milliárd euróról az idei első hónapban 977 millió euróra csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya – közölte kedden a Román Nemzeti Bank (BNR).
A pénzügyminisztérium kedden közzétett adatai szerint tavaly decemberben az előző havi 1121 milliárd lejről 1138 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Idén januárban 696 millió kilowattóra (kWh) áramot termeltek a szélerőművek, 39,8 százalékkal többet, mint 2025 első hónapjában; a napelemek által termelt energia mennyisége 2 százalékkal 146,8 millió kilowattórára csökkent.
Aggasztó az üzemanyagárak „látványos emelkedése”, a kormánynak intézkedéseket kell hoznia, „főleg tekintettel arra, hogy a gyártók és a forgalmazók jelenlegi készletei a múltban beszerzett készletek” – jelentette ki kedden Alexandru Nazare.
Lehetővé tenné az Európai Bizottság (EB) a tagállamok számára, hogy szabályozzák a gázárakat az iráni konfliktus által kiváltott energiaár-robbanás nyomán.