A kelet-európai roma bevándorlók miatt óhatatlanul összeomlik a német szociális ellátó rendszert, ezért az Európai Uniónak módosítania kell a szabad mozgásra vonatkozó szabályozást még az előtt, hogy év végén lejár a több régi tagállamban a romániai és bulgáriai munkavállalókkal szembeni munkaerő-piaci korlátozás – írta egy tekintélyes német közgazdász. Hans-Werner Sinn, a Müncheni Egyetem Iso Intézetének vezetője a Wirtschaftswoche című hetilapban emlékeztet: a németországi önkormányzatok tanácsa már megkongatta a vészharangot, mivel számos önkormányzat már ma alig képes megbirkózni azzal az anyagi teherrel, amit a bevándorlóknak folyósítandó szociális juttatások jelentenek.
2013. május 06., 18:152013. május 06., 18:15
„Ezek a személyek gyakran romák, ugyanazok, akiket néhány évvel ezelőtt, Nicolas Sarkozy elnöksége idején eltávolítottak Franciaországból” – mutat rá Sinn.
A professzor elmondása szerint egy 60 éves bevándorló 65 éves korától jelentős állami juttatásokra jogosult. Havonta 382 eurót kap megélhetésre, 360-at szállásköltségekre és a fűtésszámla kifizetésére, valamint ingyenes orvosi ellátásra jogosító biztosítást mintegy 300 euró értékben. Ezek nem tartalmazzák az olyan juttatásokat, mint a hűtőszekrény vagy a mosógép. Ez a jövedelem közel kétszerese vagy háromszorosa a romániai vagy bulgáriai átlagbérnek – függetlenül attól, hogy az, aki kapja, fizetett-e korábban járulékokat Németországban – mutat rá a professzor.
„Ez a fajta bevándorlás óhatatlanul erodálni fogja a német szociális államot, mivel később már nem lesz pénz a fenntartására” – áll a Sinn cikkében. A szerző mindemellett elismeri, hogy a német gazdaságnak szüksége van a bevándorlók munkaerejére, és számos bevándorló, főleg a Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából és Magyarországról érkezettek, képzett munkaerőt jelentenek, és be akarnak illeszkedni a német társadalomba.
A német közgazdász az általa fölvázolt helyzet miatt arra kéri az Európai Bizottságot, módosítsa a szabad helyváltoztatásra vonatkozó direktívát oly módon, hogy lehetővé tegyék az európai polgárok számára azt, hogy származási országuktól igényeljék a szociális juttatásokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!