
2011. május 13., 10:132011. május 13., 10:13
Márkos Tibor alelnök, a szatmárnémeti, ipari automatizálással foglalkozó Technosam Kft. vezetője a Krónikának elmondta: körülbelül 250 német állampolgár lakik állandó jelleggel Szatmár megyében, ők teszik ki az egyesület tagságának nagy részét. Mindemellett igen sokan érkeznek egy-két hónapos kiszállásra a régióba, akiknek a munka mellett igényük van tapasztalatcserére és társasági életre is.
Klubszerűen ezek az emberek évek óta összejárnak, 2009-ben viszont úgy döntöttek, alapítanak egy civil szervezetet, amely gazdaságszervező tevékenységet is folytat. Márkos Tibor szerint hasonló egyesületek alakultak korábban Nagyszebenben, Temesváron és Brassóban is, melyek – a helyi német konzulátusok, a nagykövetség és nem utolsósorban a Német Demokrata Fórum támogatásával – sikeresen lobbiztak a német befektetésekért. Az alelnök szerint az ottani piacok azonban mára telítődtek, Szeben környékén például körülbelül kétszáz német tőkéjű közepes, illetve nagyvállalat működik, Szatmár megyének viszont vannak még tartalékai e téren.
„Tapasztalatom szerint a német befektetők az etikus magatartást, a következetességet értékelik leginkább, ilyen hozzáállású helyi partnereket részesítenek előnyben – fejtegette. – Az egyik fő célkitűzésünk a bizalom légkörének megteremtése. Sajnos Romániáról nem alakult ki jó kép külföldön, ezen szeretnénk változtatni.” Az egyesületnek jelenleg 45 vállalat részéről vannak tagjai, amelyben a 60 százalékot kitevő, tisztán német tőkéjű cégek mellett helyet kapnak vegyesvállalatok is, valamint német partnerrel rendelkező helyi cégek. Ezek összesen több mint 9 ezer embert foglalkoztatnak. A legnagyobbak közülük az autóipari vállalatok, de képviselteti magát a fémmegmunkáló, az élelmiszer-, a bútor- és az elektronikai ipar, és tagként szerepelnek ipari tervezőcégek is. Havonta tartanak találkozókat, az aktuális házigazda pedig bemutatja ilyenkor a cégét, mellyel kapcsolatosan kérdéseket lehet feltenni, az összejövetel pedig általában svédasztalos baráti beszélgetéssel zárul. Eddigi legjelentősebb, hagyományteremtő szándékkal szervezett rendezvényük a Szatmáron készült című ipari expó volt, mely a tavalyi 52 résztvevő után idén már 76 kiállítót és több mint 2500 látogatót vonzott. Erre meghívták a Szatmárnémetiben tanuló egyetemisták mellett a középiskolák 11–12-es évfolyamait is, ugyanis a rendezvény célja a helyi cégek tevékenységének bemutatása mellett az, hogy bebizonyítsák a fiataloknak: lehet itthon is sikeresen vállalkozni és jól élni. Ez egyébként szorosan kapcsolódik szakmai továbbképző programjukhoz, melynek keretében gyakorlatlehetőséget biztosítanak fiatalok számára.
Márkos Tibor a Krónika érdeklődésére arról is beszámolt lapunknak, hogy tematikus kiállításokat is szívesen szerveznének, például az élelmiszeripar, a textilipar és a turizmus terén, azonban Szatmárnémetiben nincs egy erre alkalmas kiállítóterem. A Grand Mall – ahol a Szatmáron készült című expót szervezték – lényegében egy megnyitás előtt álló bevásárlóközpont, ahol nem valószínű, hogy hasonló tevékenységet folytathatnak a jövőben. „Nagyon fontos ismerni a konkurenciát, hisz a piacok kiegyenlítettek” – indokolta a tematikus expók szervezésének szükségességét a vállalkozó, aki szerint fővárosi kiállításokra járni igen költséges, mivel Bukarestben legkevesebb 50 euróért bérelhető egy négyzetméternyi felület. A német üzleti kapcsolatok kialakítása szempontjából az egyik kiemelten fontos dolognak az utazás megkönnyítését tartják, ezért már javasolták a megyei önkormányzatnak egy rendszeres németországi légi járat indítását, mely Szeben és esetleg Bukarest érintésével működhetne.
A Német–Román Gazdasági Egyesület ugyanakkor szociális téren is igyekszik hasznossá tenni magát, támogat például diákokat, sportolókat, néptáncegyütteseket és különböző rendvényeket, illetve ők a mezőfényi idősotthon egyik fő szponzora is. A jövőben EU-s programokra is kívánnak pályázni, elsősorban a Duna-stratégia 2014–2020 között esedékes gazdaságfejlesztési programja iránt érdeklődnek. Márkos Tibor szerint főleg tudásalapú iparágakban tevékenykedő vállalatokat szeretnének Szatmár megyébe vonzani, például ipari informatikai, robotrendszer-tervező és -építő, valamint elektronikai cégekre gondolnak, továbbá megújuló energiát hasznosító, illetve a bio-mezőgazdaság terén dolgozó vállalatokat látnának szívesen.
A lakások drágultak tavaly jobban, mint a családi házak – irányította rá a figyelmet éves jelentésében a REMAX Europe.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szerint Románia óriási költségvetési hiányt örökölt a Marcel Ciolacu vezette kormánytól, amelyik 2024-ben rekordösszegű, 250 milliárd lejes hitelt vett fel.
Áprilisban 48 135 ingatlant adtak el Romániában, 5240-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban – közölte hétfőn az országos kataszteri és ingatlan-nyilvántartási hivatal (ANCPI).
Hétfőn újabb történelmi csúcsra hágott a lej–euró-árfolyam: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1998 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki 13 órakor.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése a romániai töltőállomásokon a belpolitikai válság és a közel-keleti feszültségek miatt.
Alaposan megemelkedett a legolcsóbb új autóért kifizetendő összeg Romániában.
Ilie Bolojan miniszterelnök bírálja a Hidroelectricát, amiért a vállalat „inkább nyereséget termelt”, és „a magas fizetések mellett 150–180 ezer eurós teljesítménybónuszokat” fizetett, ahelyett hogy beruházásokat hajtott volna végre.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
szóljon hozzá!