
2011. május 13., 10:132011. május 13., 10:13
Márkos Tibor alelnök, a szatmárnémeti, ipari automatizálással foglalkozó Technosam Kft. vezetője a Krónikának elmondta: körülbelül 250 német állampolgár lakik állandó jelleggel Szatmár megyében, ők teszik ki az egyesület tagságának nagy részét. Mindemellett igen sokan érkeznek egy-két hónapos kiszállásra a régióba, akiknek a munka mellett igényük van tapasztalatcserére és társasági életre is.
Klubszerűen ezek az emberek évek óta összejárnak, 2009-ben viszont úgy döntöttek, alapítanak egy civil szervezetet, amely gazdaságszervező tevékenységet is folytat. Márkos Tibor szerint hasonló egyesületek alakultak korábban Nagyszebenben, Temesváron és Brassóban is, melyek – a helyi német konzulátusok, a nagykövetség és nem utolsósorban a Német Demokrata Fórum támogatásával – sikeresen lobbiztak a német befektetésekért. Az alelnök szerint az ottani piacok azonban mára telítődtek, Szeben környékén például körülbelül kétszáz német tőkéjű közepes, illetve nagyvállalat működik, Szatmár megyének viszont vannak még tartalékai e téren.
„Tapasztalatom szerint a német befektetők az etikus magatartást, a következetességet értékelik leginkább, ilyen hozzáállású helyi partnereket részesítenek előnyben – fejtegette. – Az egyik fő célkitűzésünk a bizalom légkörének megteremtése. Sajnos Romániáról nem alakult ki jó kép külföldön, ezen szeretnénk változtatni.” Az egyesületnek jelenleg 45 vállalat részéről vannak tagjai, amelyben a 60 százalékot kitevő, tisztán német tőkéjű cégek mellett helyet kapnak vegyesvállalatok is, valamint német partnerrel rendelkező helyi cégek. Ezek összesen több mint 9 ezer embert foglalkoztatnak. A legnagyobbak közülük az autóipari vállalatok, de képviselteti magát a fémmegmunkáló, az élelmiszer-, a bútor- és az elektronikai ipar, és tagként szerepelnek ipari tervezőcégek is. Havonta tartanak találkozókat, az aktuális házigazda pedig bemutatja ilyenkor a cégét, mellyel kapcsolatosan kérdéseket lehet feltenni, az összejövetel pedig általában svédasztalos baráti beszélgetéssel zárul. Eddigi legjelentősebb, hagyományteremtő szándékkal szervezett rendezvényük a Szatmáron készült című ipari expó volt, mely a tavalyi 52 résztvevő után idén már 76 kiállítót és több mint 2500 látogatót vonzott. Erre meghívták a Szatmárnémetiben tanuló egyetemisták mellett a középiskolák 11–12-es évfolyamait is, ugyanis a rendezvény célja a helyi cégek tevékenységének bemutatása mellett az, hogy bebizonyítsák a fiataloknak: lehet itthon is sikeresen vállalkozni és jól élni. Ez egyébként szorosan kapcsolódik szakmai továbbképző programjukhoz, melynek keretében gyakorlatlehetőséget biztosítanak fiatalok számára.
Márkos Tibor a Krónika érdeklődésére arról is beszámolt lapunknak, hogy tematikus kiállításokat is szívesen szerveznének, például az élelmiszeripar, a textilipar és a turizmus terén, azonban Szatmárnémetiben nincs egy erre alkalmas kiállítóterem. A Grand Mall – ahol a Szatmáron készült című expót szervezték – lényegében egy megnyitás előtt álló bevásárlóközpont, ahol nem valószínű, hogy hasonló tevékenységet folytathatnak a jövőben. „Nagyon fontos ismerni a konkurenciát, hisz a piacok kiegyenlítettek” – indokolta a tematikus expók szervezésének szükségességét a vállalkozó, aki szerint fővárosi kiállításokra járni igen költséges, mivel Bukarestben legkevesebb 50 euróért bérelhető egy négyzetméternyi felület. A német üzleti kapcsolatok kialakítása szempontjából az egyik kiemelten fontos dolognak az utazás megkönnyítését tartják, ezért már javasolták a megyei önkormányzatnak egy rendszeres németországi légi járat indítását, mely Szeben és esetleg Bukarest érintésével működhetne.
A Német–Román Gazdasági Egyesület ugyanakkor szociális téren is igyekszik hasznossá tenni magát, támogat például diákokat, sportolókat, néptáncegyütteseket és különböző rendvényeket, illetve ők a mezőfényi idősotthon egyik fő szponzora is. A jövőben EU-s programokra is kívánnak pályázni, elsősorban a Duna-stratégia 2014–2020 között esedékes gazdaságfejlesztési programja iránt érdeklődnek. Márkos Tibor szerint főleg tudásalapú iparágakban tevékenykedő vállalatokat szeretnének Szatmár megyébe vonzani, például ipari informatikai, robotrendszer-tervező és -építő, valamint elektronikai cégekre gondolnak, továbbá megújuló energiát hasznosító, illetve a bio-mezőgazdaság terén dolgozó vállalatokat látnának szívesen.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).
szóljon hozzá!