
2011. május 13., 10:132011. május 13., 10:13
Márkos Tibor alelnök, a szatmárnémeti, ipari automatizálással foglalkozó Technosam Kft. vezetője a Krónikának elmondta: körülbelül 250 német állampolgár lakik állandó jelleggel Szatmár megyében, ők teszik ki az egyesület tagságának nagy részét. Mindemellett igen sokan érkeznek egy-két hónapos kiszállásra a régióba, akiknek a munka mellett igényük van tapasztalatcserére és társasági életre is.
Klubszerűen ezek az emberek évek óta összejárnak, 2009-ben viszont úgy döntöttek, alapítanak egy civil szervezetet, amely gazdaságszervező tevékenységet is folytat. Márkos Tibor szerint hasonló egyesületek alakultak korábban Nagyszebenben, Temesváron és Brassóban is, melyek – a helyi német konzulátusok, a nagykövetség és nem utolsósorban a Német Demokrata Fórum támogatásával – sikeresen lobbiztak a német befektetésekért. Az alelnök szerint az ottani piacok azonban mára telítődtek, Szeben környékén például körülbelül kétszáz német tőkéjű közepes, illetve nagyvállalat működik, Szatmár megyének viszont vannak még tartalékai e téren.
„Tapasztalatom szerint a német befektetők az etikus magatartást, a következetességet értékelik leginkább, ilyen hozzáállású helyi partnereket részesítenek előnyben – fejtegette. – Az egyik fő célkitűzésünk a bizalom légkörének megteremtése. Sajnos Romániáról nem alakult ki jó kép külföldön, ezen szeretnénk változtatni.” Az egyesületnek jelenleg 45 vállalat részéről vannak tagjai, amelyben a 60 százalékot kitevő, tisztán német tőkéjű cégek mellett helyet kapnak vegyesvállalatok is, valamint német partnerrel rendelkező helyi cégek. Ezek összesen több mint 9 ezer embert foglalkoztatnak. A legnagyobbak közülük az autóipari vállalatok, de képviselteti magát a fémmegmunkáló, az élelmiszer-, a bútor- és az elektronikai ipar, és tagként szerepelnek ipari tervezőcégek is. Havonta tartanak találkozókat, az aktuális házigazda pedig bemutatja ilyenkor a cégét, mellyel kapcsolatosan kérdéseket lehet feltenni, az összejövetel pedig általában svédasztalos baráti beszélgetéssel zárul. Eddigi legjelentősebb, hagyományteremtő szándékkal szervezett rendezvényük a Szatmáron készült című ipari expó volt, mely a tavalyi 52 résztvevő után idén már 76 kiállítót és több mint 2500 látogatót vonzott. Erre meghívták a Szatmárnémetiben tanuló egyetemisták mellett a középiskolák 11–12-es évfolyamait is, ugyanis a rendezvény célja a helyi cégek tevékenységének bemutatása mellett az, hogy bebizonyítsák a fiataloknak: lehet itthon is sikeresen vállalkozni és jól élni. Ez egyébként szorosan kapcsolódik szakmai továbbképző programjukhoz, melynek keretében gyakorlatlehetőséget biztosítanak fiatalok számára.
Márkos Tibor a Krónika érdeklődésére arról is beszámolt lapunknak, hogy tematikus kiállításokat is szívesen szerveznének, például az élelmiszeripar, a textilipar és a turizmus terén, azonban Szatmárnémetiben nincs egy erre alkalmas kiállítóterem. A Grand Mall – ahol a Szatmáron készült című expót szervezték – lényegében egy megnyitás előtt álló bevásárlóközpont, ahol nem valószínű, hogy hasonló tevékenységet folytathatnak a jövőben. „Nagyon fontos ismerni a konkurenciát, hisz a piacok kiegyenlítettek” – indokolta a tematikus expók szervezésének szükségességét a vállalkozó, aki szerint fővárosi kiállításokra járni igen költséges, mivel Bukarestben legkevesebb 50 euróért bérelhető egy négyzetméternyi felület. A német üzleti kapcsolatok kialakítása szempontjából az egyik kiemelten fontos dolognak az utazás megkönnyítését tartják, ezért már javasolták a megyei önkormányzatnak egy rendszeres németországi légi járat indítását, mely Szeben és esetleg Bukarest érintésével működhetne.
A Német–Román Gazdasági Egyesület ugyanakkor szociális téren is igyekszik hasznossá tenni magát, támogat például diákokat, sportolókat, néptáncegyütteseket és különböző rendvényeket, illetve ők a mezőfényi idősotthon egyik fő szponzora is. A jövőben EU-s programokra is kívánnak pályázni, elsősorban a Duna-stratégia 2014–2020 között esedékes gazdaságfejlesztési programja iránt érdeklődnek. Márkos Tibor szerint főleg tudásalapú iparágakban tevékenykedő vállalatokat szeretnének Szatmár megyébe vonzani, például ipari informatikai, robotrendszer-tervező és -építő, valamint elektronikai cégekre gondolnak, továbbá megújuló energiát hasznosító, illetve a bio-mezőgazdaság terén dolgozó vállalatokat látnának szívesen.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
Július 1-jétől többet fizethetnek a gázolajért a gépjárművezetők és a fuvarozók, miután lejár az a kormányzati intézkedés, amellyel csökkentették az üzemanyag jövedéki adóját.
Kevesebb mint két év alatt megduplázódott a már nyugdíjba vonultaknak vagy az elhunyt tagok örököseinek kifizetett átlagos összeg, amely a romániai nyugdíjrendszer második, magánkezelésben lévő pillérén keresztül érkezik a kedvezményezettekhez.
Július 1-jétől, szerdától lépnek életben az új európai uniós vámszabályok. Az EU-n kívüli webáruházakból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után – minden termékkategóriára külön – 3 eurós vámot kell fizetni.
szóljon hozzá!