
2011. május 13., 10:132011. május 13., 10:13
Márkos Tibor alelnök, a szatmárnémeti, ipari automatizálással foglalkozó Technosam Kft. vezetője a Krónikának elmondta: körülbelül 250 német állampolgár lakik állandó jelleggel Szatmár megyében, ők teszik ki az egyesület tagságának nagy részét. Mindemellett igen sokan érkeznek egy-két hónapos kiszállásra a régióba, akiknek a munka mellett igényük van tapasztalatcserére és társasági életre is.
Klubszerűen ezek az emberek évek óta összejárnak, 2009-ben viszont úgy döntöttek, alapítanak egy civil szervezetet, amely gazdaságszervező tevékenységet is folytat. Márkos Tibor szerint hasonló egyesületek alakultak korábban Nagyszebenben, Temesváron és Brassóban is, melyek – a helyi német konzulátusok, a nagykövetség és nem utolsósorban a Német Demokrata Fórum támogatásával – sikeresen lobbiztak a német befektetésekért. Az alelnök szerint az ottani piacok azonban mára telítődtek, Szeben környékén például körülbelül kétszáz német tőkéjű közepes, illetve nagyvállalat működik, Szatmár megyének viszont vannak még tartalékai e téren.
„Tapasztalatom szerint a német befektetők az etikus magatartást, a következetességet értékelik leginkább, ilyen hozzáállású helyi partnereket részesítenek előnyben – fejtegette. – Az egyik fő célkitűzésünk a bizalom légkörének megteremtése. Sajnos Romániáról nem alakult ki jó kép külföldön, ezen szeretnénk változtatni.” Az egyesületnek jelenleg 45 vállalat részéről vannak tagjai, amelyben a 60 százalékot kitevő, tisztán német tőkéjű cégek mellett helyet kapnak vegyesvállalatok is, valamint német partnerrel rendelkező helyi cégek. Ezek összesen több mint 9 ezer embert foglalkoztatnak. A legnagyobbak közülük az autóipari vállalatok, de képviselteti magát a fémmegmunkáló, az élelmiszer-, a bútor- és az elektronikai ipar, és tagként szerepelnek ipari tervezőcégek is. Havonta tartanak találkozókat, az aktuális házigazda pedig bemutatja ilyenkor a cégét, mellyel kapcsolatosan kérdéseket lehet feltenni, az összejövetel pedig általában svédasztalos baráti beszélgetéssel zárul. Eddigi legjelentősebb, hagyományteremtő szándékkal szervezett rendezvényük a Szatmáron készült című ipari expó volt, mely a tavalyi 52 résztvevő után idén már 76 kiállítót és több mint 2500 látogatót vonzott. Erre meghívták a Szatmárnémetiben tanuló egyetemisták mellett a középiskolák 11–12-es évfolyamait is, ugyanis a rendezvény célja a helyi cégek tevékenységének bemutatása mellett az, hogy bebizonyítsák a fiataloknak: lehet itthon is sikeresen vállalkozni és jól élni. Ez egyébként szorosan kapcsolódik szakmai továbbképző programjukhoz, melynek keretében gyakorlatlehetőséget biztosítanak fiatalok számára.
Márkos Tibor a Krónika érdeklődésére arról is beszámolt lapunknak, hogy tematikus kiállításokat is szívesen szerveznének, például az élelmiszeripar, a textilipar és a turizmus terén, azonban Szatmárnémetiben nincs egy erre alkalmas kiállítóterem. A Grand Mall – ahol a Szatmáron készült című expót szervezték – lényegében egy megnyitás előtt álló bevásárlóközpont, ahol nem valószínű, hogy hasonló tevékenységet folytathatnak a jövőben. „Nagyon fontos ismerni a konkurenciát, hisz a piacok kiegyenlítettek” – indokolta a tematikus expók szervezésének szükségességét a vállalkozó, aki szerint fővárosi kiállításokra járni igen költséges, mivel Bukarestben legkevesebb 50 euróért bérelhető egy négyzetméternyi felület. A német üzleti kapcsolatok kialakítása szempontjából az egyik kiemelten fontos dolognak az utazás megkönnyítését tartják, ezért már javasolták a megyei önkormányzatnak egy rendszeres németországi légi járat indítását, mely Szeben és esetleg Bukarest érintésével működhetne.
A Német–Román Gazdasági Egyesület ugyanakkor szociális téren is igyekszik hasznossá tenni magát, támogat például diákokat, sportolókat, néptáncegyütteseket és különböző rendvényeket, illetve ők a mezőfényi idősotthon egyik fő szponzora is. A jövőben EU-s programokra is kívánnak pályázni, elsősorban a Duna-stratégia 2014–2020 között esedékes gazdaságfejlesztési programja iránt érdeklődnek. Márkos Tibor szerint főleg tudásalapú iparágakban tevékenykedő vállalatokat szeretnének Szatmár megyébe vonzani, például ipari informatikai, robotrendszer-tervező és -építő, valamint elektronikai cégekre gondolnak, továbbá megújuló energiát hasznosító, illetve a bio-mezőgazdaság terén dolgozó vállalatokat látnának szívesen.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Egy pár átlagosan 2600 lejt költ, amikor együtt vesz részt egy esküvőn, míg a magányosan érkező vendégek nászajándéka átlagosan 1700 lejre rúg – derült ki egy friss felmérésből.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
szóljon hozzá!