Nem születik klímavédelmi szerződés?

Várhatóan megállapodással, és nem kötelező érvénnyel bíró szerződéssel zárul a koppenhágai klímakonferencia José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint.

„Azt hiszem, Koppenhágában nem köttetik új nemzetközi szerződés. Partnereink közül egyesek még nem állnak készen erre, a nemzetközi közösség azonban nagy valószínűséggel képes lesz megállapodásra jutni az éghajlatváltozás elleni küzdelem feszítő kérdéseiről” – fogalmazott Barroso a 15. ENSZ Klímaváltozási Konferencia keretében, amely hétfőn kezdődött Koppenhágában.

A világszervezet 192 tagállamából összesen közel 15 ezer küldött, szakértő, érdekképviselő és újságíró gyűlt össze a dán fővárosban, hogy megvitassák, hogyan folytatódjon az éghajlatváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését szabályozó Kiotói jegyzőkönyv. Az ENSZ eddigi legnagyobb szabású klímaértekezletének utolsó két napján, december 17-én és 18-án, a tárgyalások fináléján a jelenlegi állás szerint 110 állam- és kormányfő vesz részt személyesen.

Az EB elnöke szerint ugyanakkor feltétlenül megegyezésre kell jutni arról, hogy a fejlett országok milyen mértékben csökkentsék az üvegházhatású gázok kibocsátását. Konszenzust kell teremteni abban a kérdésben is, hogy miként támogassák a fejlődő államokat a változó klímához való alkalmazkodásban. Amennyiben sikerül egyetértésre jutni e két sarkalatos kérdésben, megnyílik az út a jogilag kötelező érvényű szabályok kidolgozása felé – összegzett Barroso.

Nincs egységes uniós álláspont

Az eseményen korábban már elhangzott, az Európai Unió tagországai nincsenek egységes állásponton abban, hogy megemelje-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásait az EU a koppenhágai éghajlat-változási csúcsértekezlet eredményességének javítása érdekében. Az uniós tagállamok külügyminisztereinek hétfői találkozóján téma volt az aznap nyílt környezetvédelmi konferencia, amelynek menetét a csütörtöki és pénteki állam- és kormányfői EU-találkozón is áttekintik majd.

Uniós források jelezték, hogy miközben egyes tagországok szerint már most fel kellene emelni az uniós kibocsátáscsökkentési vállalást 20-ról 30 százalékra, más tagállamoknak fenntartásaik vannak a kérdésben, többen pedig ellenzik azt. Mikolaj Dowgielewicz lengyel Unió-ügyi miniszter nyilatkozatával értésre adta: ez utóbbi csoportba tartozik a kelet- és közép-európai uniós tagországok egy része is.

Az EU már közel két éve vállalta azt, hogy 2020-ra mindenképpen csökkenti 20 százalékkal kibocsátását az 1990 körüli szinthez képest, és ezt 30 százalékra emeli abban az esetben, ha más meghatározó nemzetközi szereplők is kellően ambiciózus vállalásokat tesznek. Az Unióban most arról folyik a vita, hogy az eddigi nemzetközi vállalások fényében, illetve a most kezdődött klímacsúcs kilátásainak javítása érdekében tegye-e kötelezővé az Unió önmaga számára a magasabb vállalást.

Ez utóbbit kérik a nemzetközi környezetvédelmi szervezetek is az EU-tól. Csoportokra oszlanak a tagországok mindazonáltal aszerint is, hogy melyiküknek milyen fenntartásai vannak a témával kapcsolatban. A kelet- és közép-európai tagállamok például előbb az Unión belüli tehermegosztás kérdését szeretnék tisztázni, míg néhány nagy tagország szerint az nem egyértelmű, milyen vállalásokat tesz a többi nemzetközi szereplő. Dowgielewicz szerint „még nem teljesültek a feltételek” arra, hogy növeljék az uniós vállalást, mert más nagy országok ajánlatai még „nem mérhetők össze az Unióéival”.

A legmelegebb évtizedet éljük

A 2000 és 2009 közötti időszak lehet a legmelegebb évtized, 2009 pedig valószínűleg az ötödik legmelegebb év lesz a rendszeres statisztikai adatfelvétel kezdete óta – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) tegnap a koppenhágai klímakonferencián. Az 1850 óta gyűjtött időjárási adatok szerint az utóbbi időszakban sorra dőlnek a melegrekordok. „A jelenlegi évtized melegebb a kilencvenes éveknél, az az évtized pedig melegebb volt a nyolcvanas éveknél és így tovább” – fogalmazott Michel Jarraud, a WMO főtitkára.

Az ENSZ-családba tartozó szervezet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) éves bontású adatai is egyaránt arra utalnak, hogy a globális felmelegedés folyamata szinte megállíthatatlanul halad előre: ha 2009 valóban az ötödik legmelegebb év lesz, akkor 2003 helyére kerül a rangsorban, és az első ötben 2005, 2006 és 2007 is benne van. A tavalyi év a 11. a sorban. A NASA szerint a legforróbb évek között elhanyagolható a statisztikai különbség, fontosabb a melegedést mutató trend.

A WMO főtitkára is hasonlóan nyilatkozott: mint mondta, 2009 a világátlag alapján ugyan az ötödik legmelegebb év, Afrika és Ázsia egyes vidékein viszont emberemlékezet óta nem volt olyan forróság, mint idén. A WMO bejelentését megelőzően heves vita robbant ki a klímatudomány eredményeinek megalapozottágáról, brit kutatók nyilvánosságra került elektronikus levelei nyomán. Az üvegházhatású – így közvetve a felmelegedést okozó – gázok kibocsátásának csökkentéséről szóló koppenhágai konferencián a szaúd-arábiai főtárgyaló például független vizsgálatot követelt az ügyben.

„Megrendült a [klímatudományba vetett] bizalom, különösen most, hogy olyan megállapodást tervezünk kötni, amely áldozatokat követel a gazdaságainktól” – mondta Mohammed al-Szabban. Az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének vezetője védelmébe vette a brit éghajlatkutatókat. Radzsendra Pacsauri hangsúlyozta: a vizsgálatok szigorúan ellenőrzött keretek között folynak. „A tudományos közösség munkáját, így a nemrég megvádolt tudósokét is, alátámasztja a kutatások számos bizonyíték által megerősített belső konzisztenciája” – fogalmazott Pacsauri.