
2011. január 31., 10:052011. január 31., 10:05
A marketingszakember Krónikához eljuttatott közleményéből kiderül, bár a kisvállalkozók többsége azt hiszi, hogy folytat marketingtevékenységet, még igencsak távol állunk a tudatos vállalkozásvezetéstől, az ügyfélszerzéstől. A megkérdezett vállalkozók 40 százaléka az éves költségvetésének csupán 2–5 százalékát fordítja marketingtevékenységre, 20 százalékuk esetében ez az arány 5–10 százalék, és csupán 15 százalék szánja kiadásainak több, mint 10 százalékát marketingre. 2010-ben, a megkérdezettek több, mint 70 százaléka folyamodott árkedvezményhez, 40 százalékukra volt jellemző eszköz a szórólap, reklám, illetve az értékesítőknek szánt jutalék. Tavaly a vállalatok 15 százaléka egyértelműen csökkentette az árrését, 25 százalékuk kis mértékben csökkentette. Mintegy 35 százalékuk nem változtatott, 15 százalék kis mértékben növelte és csak 10 százaléknak sikerült nagyobb mértékben növelni az árrést.
A megkérdezett vállalkozók 70 százaléka néha vagy egyáltalán nem méri az ügyfélszerző tevékenységei hatékonyságát, miközben tavaly azok a vállalkozások tudták növelni az árrésüket, akik nem 1–5 százalékot szánnak marketingre, hanem többet. Farkas szerint logikus, hogy ők sokkal optimistábbak is a jövő tekintetében.
A felmérés kiértékelőjéből arra is fény derül, hogy a megkérdezett vállalkozók közel 40 százaléka az idejének több mint 70 százalékában dolgozik ahelyett, hogy az irányítással vagy a vezetéssel foglalkozna. Ugyanakkor közel 40 százalékuk idejük háromnegyed részében aktuális kérdésekkel foglalkozik, ahelyett, hogy a jövőbeli stratégiaalkotásra összpontosítanának. Eközben mindössze csupán 20 százalék engedheti meg magának, hogy ideje kevesebb, mint 30 százalékát szánja a napi gondok megoldására. A vállalkozók több mint fele, az idejének körülbelül 20 százalékát fordítja a múltbeli tévedések kezelésére, a hibák kijavítására. Farkas Levente szerint, ez az időbeosztás jellemző a kisvállalkozókra és az okok is világosan látszanak. „Nem szervezünk, irányítunk, tervezünk, hanem inkább dolgozunk.
A kisvállalkozóknak nincs idejük előre gondolkodni, mert a napi problémákat kell megoldaniuk. Arra csak kevesen jönnek rá, hogy a napi problémák fő oka, pontosan a szervezetlenségben, stratégia nélküliségben keresendő. „dehát nincs idő az ilyesmikre! – mondják gyakran a vállalkozók. Idő mindenkinek ugyanannyi van... a kérdés az, hogyan osztjuk be?” – hívja fel a figyelmet a marketingszakember. Szerinte az időhiány egyik fő oka a „dupla munka”. „Időpazarlás, ha valamit nem megfelelően végzünk el, ezért később megint foglalkozni kell vele. Így a termelésre, tervezésre szánható időből kell lefaragnunk, hogy a korábban elkövetett hibákat korrigáljuk. A hibák pedig mindig a szervezetlenség, vagy a képzetlen, motiválatlan munkatársak miatt vannak. De erre se szánunk időt, tehát egy ördögi kör alakul ki” – mutat rá Farkas Levente.
Bár 2010-hez képest duplázódni látszik azoknak a vállalkozóknak a száma, akik az online marketinggel tudatosan akarnak idén foglalkozni, a marketingre szánható idő, energia, pénz csupán 10 százalékát tervezik az internetmarketingre költeni. Az on-line marketing kapcsán, a különféle adatbázisokba való regisztrálás a legnépszerűbb (50%), közösségi oldalakban, hírlevelekben 25–30 százalékuk gondolkodik. Az ez évi tervek szerint, árkedvezményt, szórólapokat, jutalékot a munkatársaknak, tudatosan irányított szájreklámot, kicsivel több mint 40 százalékuk szeretne használni. A helyi televíziókat, rádiókat többen szeretnék használni mint a tavaly. A megkérdezettek mintegy 15 százaléka szeretné használni ezeket a kommunikációs csatornákat, míg a nyomtatott sajtót kevesebb mint 10 százalék. Eközben a felmérésben résztvevő vállalkozók több mint fele szeretne újabb munkatársakat alkalmazni. 85%-uk termékskála bővítést, szolgáltatásfejlesztést tervez.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).