2010. január 12., 09:442010. január 12., 09:44
Nem mindenkinek kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a szerzői jogdíjasok közül, csupán azoknak, akik nem rendelkeznek munkakönyves állással, nincs semmilyen más jövedelmük, csupán a tevékenységük utáni jogdíjat kapják kézhez – igazította helyre a korábbi információkat tegnap Mihai Şeitan munkaügyi tárcavezető.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az elmúlt napokban az érintettek körében hatalmas felháborodást váltott ki a tény, hogy az új nyugdíjtörvénynyel a kormány eltörölné azon kedvezményt, amelynek értelmében a szerzői jogdíjakat nem terhelik a nyugdíjalap javára történő levonások. A munkaügyi miniszter ugyanakkor tegnapi sajtónyilatkozatában arra is kitért, hogy a jogszabály csak 2011-től lépne érvénybe, a kormány is csak az elkövetkező hetekben fogja megvitatni az erről szóló törvénytervezetet, s az eredeti elképzelés szerint a jogszabályjavaslat február folyamán kerülne a parlament elé.
Mint Mihai Şeitan részletezte, erre a kitételre azért van szükség, mivel akik csak szerzői jogdíjból élnek, nem fizetnek társadalombiztosítást, tehát időskorukban nem lesznek jogosultak nyugdíjra. A miniszter szerint ugyanakkor még semmi sem végleges. Mint kifejtette, a közeljövőben a témában tárgyalásokat kezdeményeznek a legérintettebb szakmák, így az újságírók, a képzőművészek képviselőivel, szakszervezeteivel.
„Nem kell megijedni. Mi csupán azt az elvet tartottuk szem előtt, hogy jó lenne, ha mindenkinek, aki dolgozott, biztosítva lenne időskorára a nyugdíja” – részletezte a munkaügyi tárcavezető, aki egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy az intézkedés bevezetésével mekkora összeggel bővülhetne évente a társadalombiztosítási költségvetés, majd ismételten leszögezte, hogy e tekintetben nem is a büdzsé a fontos, hanem az aktív személyek nyugdíjának biztosítása.
Sebastian Vlădescu pénzügyi tárcavezető eközben tegnap úgy nyilatkozott, hogy a kezdeményezésről még nem is tárgyaltak az általa vezetett minisztériumban, s véleménye szerint egy ilyen intézkedést csak az adó- és illetékrendszer módosításával lehetne életbe léptetni.
A legtöbb romániai töltőállomáson már nem találni literenként 9 lej alatt benzint, a dízel ára ismét a 10 lejes lélektani határ közelébe került.
Az Európai Bizottság és az Európa Tanács elnöke üdvözölte pénteken, hogy május 1-jétől ideiglenesen hatályba lépett az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás.
Románia közel 351 millió eurót visszaszerzett az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési kérelméhez kapcsolódó, eredetileg felfüggesztett összegekből, ugyanakkor mintegy 459 millió eurót veszít.
Egyes benzinkutaknál a nagy kereslet miatt előfordulhat, hogy átmenetileg nem áll rendelkezésre üzemanyag, de ezek csak helyenkénti és rövid ideig tartó állapotok, mivel a kutakat gyorsan feltöltik – közölték az OMV Petrom képviselői.
Pénteken is folytatódott a román deviza értékvesztése: a lej–euró- árfolyam péntek reggel 5,2 lej/euróra emelkedett a bankközi piacon, ami a valaha volt legmagasabb szint. A lej lejtmenetét a belpolitikai válság által kiváltott bizonytalanságok okozzák.
A május elsejei munkaszüneti napon is folytatódott az üzemanyagárak emelkedése. Míg csütörtökön a standard gázolaj ára egyes töltőállomásokon átlépte a 9,7 lej/literes küszöböt, pénteken a standard benzin ára is sok helyen elérte a 9 lej/literes határt.
„Nagyon mozgalmas nap” volt csütörtökön a devizapiacon, ahogy ez bizonytalan időszakokban lenni szokott, de a jelenlegi adatok alapján hamarosan csillapodik a helyzet a lej-euró árfolyamot illetően – jelentette ki a Román Nemzeti Bank (BNR) szóvivője.
Az üzemanyagkészletek az átlag felett vannak, a benzintározók szinte teljesen megteltek, míg a gázolajtermelés maximális szinten zajlik – közölte a Rompetrol csütörtökön.
Elfogadta a román kormány a szolgálati nyugdíjak és közalkalmazotti bérek halmozásának korlátozásáról szóló törvénytervezetet, amelyet sürgősségi eljárást kérve terjeszt a parlament elé.
A lej–euró-árfolyam csütörtökön megdöntötte még azt a rekordot is, amelyet tavaly májusban az a sokkhatás okozott, hogy George Simion, a szélsőséges AUR jelöltje nyerte meg a megismételt államfőválasztás első fordulóját.