2010. január 12., 09:442010. január 12., 09:44
Nem mindenkinek kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a szerzői jogdíjasok közül, csupán azoknak, akik nem rendelkeznek munkakönyves állással, nincs semmilyen más jövedelmük, csupán a tevékenységük utáni jogdíjat kapják kézhez – igazította helyre a korábbi információkat tegnap Mihai Şeitan munkaügyi tárcavezető.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az elmúlt napokban az érintettek körében hatalmas felháborodást váltott ki a tény, hogy az új nyugdíjtörvénynyel a kormány eltörölné azon kedvezményt, amelynek értelmében a szerzői jogdíjakat nem terhelik a nyugdíjalap javára történő levonások. A munkaügyi miniszter ugyanakkor tegnapi sajtónyilatkozatában arra is kitért, hogy a jogszabály csak 2011-től lépne érvénybe, a kormány is csak az elkövetkező hetekben fogja megvitatni az erről szóló törvénytervezetet, s az eredeti elképzelés szerint a jogszabályjavaslat február folyamán kerülne a parlament elé.
Mint Mihai Şeitan részletezte, erre a kitételre azért van szükség, mivel akik csak szerzői jogdíjból élnek, nem fizetnek társadalombiztosítást, tehát időskorukban nem lesznek jogosultak nyugdíjra. A miniszter szerint ugyanakkor még semmi sem végleges. Mint kifejtette, a közeljövőben a témában tárgyalásokat kezdeményeznek a legérintettebb szakmák, így az újságírók, a képzőművészek képviselőivel, szakszervezeteivel.
„Nem kell megijedni. Mi csupán azt az elvet tartottuk szem előtt, hogy jó lenne, ha mindenkinek, aki dolgozott, biztosítva lenne időskorára a nyugdíja” – részletezte a munkaügyi tárcavezető, aki egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy az intézkedés bevezetésével mekkora összeggel bővülhetne évente a társadalombiztosítási költségvetés, majd ismételten leszögezte, hogy e tekintetben nem is a büdzsé a fontos, hanem az aktív személyek nyugdíjának biztosítása.
Sebastian Vlădescu pénzügyi tárcavezető eközben tegnap úgy nyilatkozott, hogy a kezdeményezésről még nem is tárgyaltak az általa vezetett minisztériumban, s véleménye szerint egy ilyen intézkedést csak az adó- és illetékrendszer módosításával lehetne életbe léptetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kánikula gazdaságra gyakorolt hatását vette górcső alá a Román Nemzeti Bank (BNR) friss jelentése.
Összeállításunkban aradi, bánsági és dél-erdélyi falugazdászok értékelik az aratás előtti helyzetet.
A Román Nemzeti Bank (BNR) 2,346 milliárd lejes nyereséggel zárta a 2025-ös évet, amelynek 80 százalékát, 1,877 milliárd lejt az államkasszába utalták – derül ki a jegybank pénteken közzétett éves jelentéséből.
Románia rekordösszegű, 10 milliárd euró uniós forrást hívott le a 2025. június 10. és 2026. június 10. közötti időszakban, minden korábbi 12 hónapos időszakot felülmúlva ezzel – újságolta el Dragoș Pîslaru.
Egyelőre sem Magyarország, sem Románia nem áll készen az euró bevezetésére – derül ki az Európai Bizottság 2026-os konvergenciajelentéséből, amelyben értékeli az euróövezeten kívüli tagállamok felkészültségét az egységes valuta bevezetésére.
Nem csak nekünk tűnik úgy, hogy évről évre több tini vállal nyári melót, hanem számadatok is igazolják a trendet. Ki egy kis zsebpénzért, egy fesztiválbelépőért, ki tapasztalatszerzés céljából, ki a tandíjért, mások egészen más okok miatt.
Romániában valósítja meg első hibrid energiaprojektjét a francia ENGIE – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
Közel 14 százalékkal nőtt tavaly a romániai háztartások havi átlagjövedelme a hivatalos statisztikák szerint. Egy friss felmérés közben azt mutatja, hogy a lakosság 41 százalékának az elmúlt egy évben csökkent a jövedelme.
Több mint 2,25 milliárd euró érkezett Románia számlájára az az országos helyreállítási terv PNRR keretében benyújtott negyedik kifizetési kérelem alapján.
Bár úgy tűnik, még mindig megosztja a romániai társadalmat az ázsiai vendégmunkások foglalkoztatása, napról napra több nepálit, indiait vagy éppen Srí Lanka-it láthatunk az erdélyi városok utcáin. De miért éri meg ázsiaiként Romániában munkát vállalni?
Látogatottsági adatok