2010. január 12., 09:442010. január 12., 09:44
Nem mindenkinek kell társadalombiztosítási járulékot fizetnie a szerzői jogdíjasok közül, csupán azoknak, akik nem rendelkeznek munkakönyves állással, nincs semmilyen más jövedelmük, csupán a tevékenységük utáni jogdíjat kapják kézhez – igazította helyre a korábbi információkat tegnap Mihai Şeitan munkaügyi tárcavezető.
Amint arról lapunkban is beszámoltunk, az elmúlt napokban az érintettek körében hatalmas felháborodást váltott ki a tény, hogy az új nyugdíjtörvénynyel a kormány eltörölné azon kedvezményt, amelynek értelmében a szerzői jogdíjakat nem terhelik a nyugdíjalap javára történő levonások. A munkaügyi miniszter ugyanakkor tegnapi sajtónyilatkozatában arra is kitért, hogy a jogszabály csak 2011-től lépne érvénybe, a kormány is csak az elkövetkező hetekben fogja megvitatni az erről szóló törvénytervezetet, s az eredeti elképzelés szerint a jogszabályjavaslat február folyamán kerülne a parlament elé.
Mint Mihai Şeitan részletezte, erre a kitételre azért van szükség, mivel akik csak szerzői jogdíjból élnek, nem fizetnek társadalombiztosítást, tehát időskorukban nem lesznek jogosultak nyugdíjra. A miniszter szerint ugyanakkor még semmi sem végleges. Mint kifejtette, a közeljövőben a témában tárgyalásokat kezdeményeznek a legérintettebb szakmák, így az újságírók, a képzőművészek képviselőivel, szakszervezeteivel.
„Nem kell megijedni. Mi csupán azt az elvet tartottuk szem előtt, hogy jó lenne, ha mindenkinek, aki dolgozott, biztosítva lenne időskorára a nyugdíja” – részletezte a munkaügyi tárcavezető, aki egyelőre nem tudta megbecsülni, hogy az intézkedés bevezetésével mekkora összeggel bővülhetne évente a társadalombiztosítási költségvetés, majd ismételten leszögezte, hogy e tekintetben nem is a büdzsé a fontos, hanem az aktív személyek nyugdíjának biztosítása.
Sebastian Vlădescu pénzügyi tárcavezető eközben tegnap úgy nyilatkozott, hogy a kezdeményezésről még nem is tárgyaltak az általa vezetett minisztériumban, s véleménye szerint egy ilyen intézkedést csak az adó- és illetékrendszer módosításával lehetne életbe léptetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották a lakosság és a gazdaság védelmét szolgáló, az üzemanyagárak emelkedésének korlátozására irányuló intézkedések fenntartásáról szóló határozattervezetet.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kiszámítható gazdasági környezetet ígért, és kijelentette, hogy jövőre nem emelik a munkavállalók és a vállalatok adóit.
A CFA Románia elemzői az infláció csökkenésére, ugyanakkor a lej további gyengülésére számítanak: előrejelzésük szerint egy év múlva átlagosan 5,39 lejbe kerülhet egy euró – közölte hétfőn Adrian Codirlașu, a szervezet elnöke.
Alexandru Nazare pénzügyminiszter kijelentette: szeretné, ha 2027 elején indexálnák a nyugdíjakat, azonban a növelésről szóló döntést csak akkor hozzák meg, ha az összes költségvetési adat rendelkezésre áll.
Egy év alatt csaknem harmadával nőtt a kiadó apartmanok és szobák száma Romániában, a külföldi turisták pedig minden nagy városban növekszik.
Romániában a legolcsóbb az élelmiszer az Európai Unióban, ugyanaz a bevásárlókosár nálunk jóval kevesebbe kerül, mint Magyarországon.
Zöld jelzést adott az Európai Parlament a nagy sebességű vasút gyorsított uniós fejlesztésének, ami révén alig több mint 6 órára csökkenhetne a jelenlegi 15 órás vonatút Bukarest és Budapest között.
Egy hirdetés úgy is „lemásolhatja” egy közismert üzlet nevét és fotóit, hogy semmi köze hozzá.
Bár a politikai válság legsúlyosabb forgatókönyveit sikerült elkerülni, elkerülhetetlennek tűnik a recesszió Romániában, a gazdasági visszaesés pedig a lakosság pénztárcáján is nyomot hagy. Nagy Bálint Zsolt közgazdásszal beszélgettünk.
Látogatottsági adatok