
2010. november 30., 15:442010. november 30., 15:44
„Az RMDSZ álláspontja szerint a gyereknevelési támogatás időtartama továbbra is két év kell hogy legyen” – szögezte le Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Szerinte a munkaügyi minisztérium által javasolt törvénymódosítást alaposan át kell nézni, és alternatív megoldásokat kell találni. „Lehetőséget kell találni arra, hogy a gyereknevelési támogatás átruházható legyen az apára vagy a nagyszülőkre, mert biztosítani kell a lehetőséget azon kismamák számára is, akik hamarabb szeretnének visszatérni munkahelyükre.
A gyerek fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy az első két évet családi környezetben töltse. Az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy a gyes időtartamának nem kell csökkennie. Amennyiben a minisztérium úgy látja, hogy megszorító, spórolási intézkedésekre van szükség, akkor beszélhetünk arról, hogy töröljék el a jelenlegi, a fizetés 85 százalékát biztosító gyest, és állapítsunk meg egy felső határértéket, egy fix összeget, erről egyeztethetünk” – részletezte Kelemen Hunor. Hozzátette, a koalíciós egyeztetések során mindenképpen terítékre kerül ez a kérdés, addigra az RMDSZ szakemberei is összeállítanak egy törvénymódosítási javaslatot, amely az említett feltételeket tartalmazza. „A Demokrata-Liberális Párt Ioan Botiş munkaügyi minisztert bízta meg ezzel a törvénymódosítással, ez azonban nem a végleges változat. A koalíciós egyeztetések során megvitatjuk az RMDSZ álláspontját és a függetlenekét (UNPR) is” – összegzett Kelemen Hunor.
Hasonlóképpen bírálta a kezdeményezést Édler András háromszéki RMDSZ-es képviselő is, aki szerint szűklátókörűségre vall a munkaügyi miniszter azon törekvése, hogy a gyermeknevelési szabadságot a felére csökkentse. „Lehet ugyanis, hogy rövid távon sikerül ilyen módon megspórolni néhány lejt a költségvetés számára, de hosszú távon mindenképp visszaüt ez az intézkedés.
Jelenleg ugyanis Románia nem rendelkezik azzal a szükséges infrastruktúrával (bölcsődék, tanúsítvánnyal rendelkező nevelőnők), amelyre a szülő 1 éves kora után nyugodt szívvel rábízhatná a gyereket, s ebből adódóan egy ilyen intézkedés a gyermekvállalási kedvet csökkenti, ami Románia lakosságának további elöregedését eredményezi” – fogalmazott lapunkhoz eljuttatott közleményében a képviselő, aki egyetért azonban azzal, hogy a kismamák eldönthessék, támogatás ellenében visszatérnek-e dolgozni, vagy a két év leteltéig inkább otthon maradnak gyermekükkel. „Úgy gondolom, hogy az RMDSZ álláspontja is egyértelmű, hiszen többször is elmondtuk már, hogy több megszorító intézkedést nem fogunk támogatni” – öszszegzett Édler András.
Élesen bírálta eközben pártja kezdeményezését Raluca Turcan képviselő is, aki egyben a PDL alelnöke. Mint hangsúlyozta, az alakulat legközelebbi vezetőségi ülésén szorgalmazni fogja, hogy a gyermeknevelési támogatás továbbra is 600 és 3400 lej között mozogjon, s a kismamáknak járó szabadság ezentúl is két év legyen. Turcan szerint ugyanakkor lehetne azzal bátorítani a munkába való idő előtti visszatérést, hogy a munkába álló kismamák állami támogatásban is részesülnek. Édlerhez hasonlóan a demokrata-liberális képviselő leszögezte, a következő 2-3 évben bölcsődéket kellene állami támogatással, valamint a helyi hatóságok bevonásával építeni, illetve mielőbb tisztázni kellene a nevelők jogállását is.
„Óriási tévedésnek” nevezte tegnap a kormány kezdeményezését Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is. Mint hangsúlyozta, szerinte azonban a társadalom reakciója ki fogja javítani ezt a tévedést.
Minerva Boitan nemzeti liberális párti szenátor is élesen bírálta a munkaügyi minisztérium tervezetét, s egyúttal arra kérte a kismamákat, hogy levélben jelezzék neki elégedetlenségeiket, hogy azokat továbbítani tudja az illetékesek felé.
Eközben az egyik legnagyobb közösségi portálon civil kezdeményezés indult a gyermeknevelési szabadság és segély jelenlegi formában történő megtartása mellett Tisztelet az anyáknak és a gyermekeknek: a támogatás legyen a jövedelem 85 százaléka, a gyermeknevelési szabadság pedig tartson két évig címmel. „Románia nem lábal ki a válságból a gyermeknevelési támogatásokból megtakarított pénzösszegekkel, hanem még mélyebbre süllyed! Az állam nemhogy nem segít, hanem mellőz és megaláz” Megengedjük?” – áll a felhívásban, amelyhez lapzártánkig közel 30 ezren csatlakoztak.
Javaslatcsomagot terjesztett Ilie Bolojan miniszterelnök és a bukaresti kormánykoalíció vezetői elé Bogdan Ivan energiaügyi miniszter a Közel-Keleten dúló konfliktusnak a romániai üzemanyagpiacra gyakorolt negatív hatásainak enyhítése céljából.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) március 16. és június 5. között fogadja a 2026-os támogatási kampány kifizetési kérelmeit. Az intézmény országos tájékoztató kampányt indított román és magyar nyelven.
Az Iránban dúló háborús helyzet miatt sok Romániába tartó, nem uniós országból jövő munkavállaló reked az átutazási pontokon, a hazai munkáltatók emiatt munkaerőhiányra panaszkodnak.
Romániában a tavaly februári 9,62%-ról 9,31%-ra mérséklődött az éves infláció. A szolgáltatások közül a villanyáram drágult a legnagyobb mértékben, miközben egyes élelmiszerek ára, például a burgonya és liszt ára csökkent.
Románia újabb üzemanyag-drágulás előtt áll: a gázolaj literenkénti ára már átlépte a 9 lejt, és a piaci folyamatok alapján március végére elérheti a 10 lejt – figyelmeztetett Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Ingatlanadó-kedvezményben részesülhetnek az önerőből napelemet vagy hőszivattyút telepítő, illetve környezetbarát hőszigetelést alkalmazó háztulajdonosok Romániában egy korábban elvetett, de most leporolt törvénytervezet szerint.
Csütörtökön is tovább emelkedett az üzemanyagok ára a romániai töltőállomásokon: a piacvezető Petrom újra nagyléptékben emelte mind a benzin, mind a gázolaj árát. Ez már a hatodik drágítás volt a közel-keleti konfliktus kirobbanása óta.
Ilie Bolojan kormányfő felkérte a munkaügyi minisztériumot, hogy számolja fel a munkanélküli-támogatási rendszerben feltárt joghézagokat, amelyek lehetővé teszik a közpénzek törvénytelen felhasználását.
Az Egyesült Államok informálisan hozzájárult az orosz Lukoil érdekeltségébe tartozó Petrotel olajfinomító újraindításához az iráni háború okozta kőolajválság elleni küzdelem érdekében – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Keményen bírálja az állami költségvetés tervezetét a Kormányzati Alkalmazottak Szakszervezete (SAALG).