
2010. november 30., 15:442010. november 30., 15:44
„Az RMDSZ álláspontja szerint a gyereknevelési támogatás időtartama továbbra is két év kell hogy legyen” – szögezte le Kelemen Hunor kulturális és örökségvédelmi miniszter. Szerinte a munkaügyi minisztérium által javasolt törvénymódosítást alaposan át kell nézni, és alternatív megoldásokat kell találni. „Lehetőséget kell találni arra, hogy a gyereknevelési támogatás átruházható legyen az apára vagy a nagyszülőkre, mert biztosítani kell a lehetőséget azon kismamák számára is, akik hamarabb szeretnének visszatérni munkahelyükre.
A gyerek fejlődése szempontjából nagyon fontos, hogy az első két évet családi környezetben töltse. Az RMDSZ-nek az az álláspontja, hogy a gyes időtartamának nem kell csökkennie. Amennyiben a minisztérium úgy látja, hogy megszorító, spórolási intézkedésekre van szükség, akkor beszélhetünk arról, hogy töröljék el a jelenlegi, a fizetés 85 százalékát biztosító gyest, és állapítsunk meg egy felső határértéket, egy fix összeget, erről egyeztethetünk” – részletezte Kelemen Hunor. Hozzátette, a koalíciós egyeztetések során mindenképpen terítékre kerül ez a kérdés, addigra az RMDSZ szakemberei is összeállítanak egy törvénymódosítási javaslatot, amely az említett feltételeket tartalmazza. „A Demokrata-Liberális Párt Ioan Botiş munkaügyi minisztert bízta meg ezzel a törvénymódosítással, ez azonban nem a végleges változat. A koalíciós egyeztetések során megvitatjuk az RMDSZ álláspontját és a függetlenekét (UNPR) is” – összegzett Kelemen Hunor.
Hasonlóképpen bírálta a kezdeményezést Édler András háromszéki RMDSZ-es képviselő is, aki szerint szűklátókörűségre vall a munkaügyi miniszter azon törekvése, hogy a gyermeknevelési szabadságot a felére csökkentse. „Lehet ugyanis, hogy rövid távon sikerül ilyen módon megspórolni néhány lejt a költségvetés számára, de hosszú távon mindenképp visszaüt ez az intézkedés.
Jelenleg ugyanis Románia nem rendelkezik azzal a szükséges infrastruktúrával (bölcsődék, tanúsítvánnyal rendelkező nevelőnők), amelyre a szülő 1 éves kora után nyugodt szívvel rábízhatná a gyereket, s ebből adódóan egy ilyen intézkedés a gyermekvállalási kedvet csökkenti, ami Románia lakosságának további elöregedését eredményezi” – fogalmazott lapunkhoz eljuttatott közleményében a képviselő, aki egyetért azonban azzal, hogy a kismamák eldönthessék, támogatás ellenében visszatérnek-e dolgozni, vagy a két év leteltéig inkább otthon maradnak gyermekükkel. „Úgy gondolom, hogy az RMDSZ álláspontja is egyértelmű, hiszen többször is elmondtuk már, hogy több megszorító intézkedést nem fogunk támogatni” – öszszegzett Édler András.
Élesen bírálta eközben pártja kezdeményezését Raluca Turcan képviselő is, aki egyben a PDL alelnöke. Mint hangsúlyozta, az alakulat legközelebbi vezetőségi ülésén szorgalmazni fogja, hogy a gyermeknevelési támogatás továbbra is 600 és 3400 lej között mozogjon, s a kismamáknak járó szabadság ezentúl is két év legyen. Turcan szerint ugyanakkor lehetne azzal bátorítani a munkába való idő előtti visszatérést, hogy a munkába álló kismamák állami támogatásban is részesülnek. Édlerhez hasonlóan a demokrata-liberális képviselő leszögezte, a következő 2-3 évben bölcsődéket kellene állami támogatással, valamint a helyi hatóságok bevonásával építeni, illetve mielőbb tisztázni kellene a nevelők jogállását is.
„Óriási tévedésnek” nevezte tegnap a kormány kezdeményezését Victor Ponta, a legnagyobb ellenzéki alakulat, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke is. Mint hangsúlyozta, szerinte azonban a társadalom reakciója ki fogja javítani ezt a tévedést.
Minerva Boitan nemzeti liberális párti szenátor is élesen bírálta a munkaügyi minisztérium tervezetét, s egyúttal arra kérte a kismamákat, hogy levélben jelezzék neki elégedetlenségeiket, hogy azokat továbbítani tudja az illetékesek felé.
Eközben az egyik legnagyobb közösségi portálon civil kezdeményezés indult a gyermeknevelési szabadság és segély jelenlegi formában történő megtartása mellett Tisztelet az anyáknak és a gyermekeknek: a támogatás legyen a jövedelem 85 százaléka, a gyermeknevelési szabadság pedig tartson két évig címmel. „Románia nem lábal ki a válságból a gyermeknevelési támogatásokból megtakarított pénzösszegekkel, hanem még mélyebbre süllyed! Az állam nemhogy nem segít, hanem mellőz és megaláz” Megengedjük?” – áll a felhívásban, amelyhez lapzártánkig közel 30 ezren csatlakoztak.
Szeptember 1-jétől nyújthatják be a támogatási kérelmeket a sertés- és szarvasmarha-tenyésztők – jelentette be kedden Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
„Eurómilliárdokat fogunk elveszíteni – ingyenes európai pénzt” – figyelmeztet Eugen Rădulescu. Mugur Isărescunak, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsadója szerint a román gazdaság súlyos válság küszöbére sodródott.
Bár miután a gázolaj literenkénti ára újra átlépte a 10 lejes lélektani határt, sokan még a 20 százalékos jövedéki-adócsökkentéstől várt 68 banis áresést is kevesellték, végül jelenleg még ennyit sem érezhetnek a zsebükben a dízel járművet vezető sofőrök.
A munkaügyi minisztérium épülete előtt tüntet kedden 11 és 13 óra között több szakszervezeti szövetség. A résztvevők a minimálbér 2027. január 1-jei emelését és az ágazati, valamint az országos kollektív tárgyalások felgyorsítását követelik.
Az oktatásra és az egészségügyre a közalkalmazotti bértörvényben jelenleg előirányzott, mintegy 6 milliárd lej összeg a maximum, amit Románia jelenleg megengedhet magának – jelentette ki Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
Az öt nagy országos szakszervezeti szövetség elutasítja az új közalkalmazotti bértörvénytervezet jelenlegi formáját, és felhívja a figyelmet, hogy a dokumentum újabb méltánytalanságok, megkülönböztetések és társadalmi feszültségek forrása.
Miközben lassan a körmükre ég a gyertya és 770 millió eurónyi európai uniós finanszírozás a tét, a korábbi kormánykoalíció pártjai között továbbra sincs egyetértés a közalkalmazottak bértörvénye kapcsán.
A cernavodai atomerőmű leállítása miatt Románia este drágább energiát vásárol, és ez a helyzet – egyelőre mérsékelt mértékben – az áramárak emelkedéséhez vezethet – jelentette ki Cristian Bușoi, az energiaügyi minisztérium államtitkára.
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.