
Nem sérti a román alaptörvényt a választási kampány küszöbén elfogadott közalkalmazotti béremelési törvény – állapította meg a bukaresti alkotmánybíróság szerdán.
2016. december 14., 15:082016. december 14., 15:08
2016. december 15., 17:082016. december 15., 17:08
A bukaresti képviselőház egy júniusi sürgősségi kormányrendelet parlamenti megerősítését használta fel arra, hogy olyan béremelésekről döntsön, amelyekkel a kormány nem számolt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) és szövetségesei által november elején elfogadott törvénytervezet szerint január elsejétől az oktatási alkalmazottak alapbére 15 százalékkal nő, egyes egészségügyi alkalmazottaknál pedig 25 százalékos bérfejlesztést irányoztak elő. A törvény ellen mind Dacian Cioloș szakértői kormánya, mind a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) alkotmányossági óvást emelt. Szerintük ugyanis a fedezet nélküli béremeléseket nem a választókra, hanem szavazataikra gondolva szavazta meg a baloldali parlamenti többség.
Az alkotmányossági kifogást arra alapozták, hogy a kormány nyáron elfogadott, bérkiigazításokról szóló sürgősségi rendeletének parlamenti megerősítésénél nem tartották be a kétkamarás parlament elvét, vagyis olyan lényegi módosításokat eszközöltek a képviselőházban, amelyeket a szenátus előzőleg nem tárgyalt meg. A PNL és a kormány óvását azonban az alkotmánybíróság szerdán elutasította, a döntés indoklását pedig később teszi közzé.
Az előzetes normakontrollon túljutott törvénytervezetet az államfőhöz küldik, hogy kihirdesse. A béremelések fedezetét a vasárnapi választásokon győztes PSD-nek kell majd beépítenie a 2017-es, még kidolgozásra váró állami költségvetésbe. Az alkotmánybíróság szerdán elhalasztotta a döntést annak az óvásnak az ügyében, amelyet az államfő emelt egy másik kampányidőszakban elfogadott törvény ellen, amelyben 102 fajta illeték eltörléséről rendelkezett a PSD-körüli parlamenti többség.
A szakértői kormány három hete elfogadott idei második költségvetési-kiigazításakor közölte: idén változatlanul 2,95 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számolnak. Dacian Cioloș szerint a választások előtt megszavazott béremelési és adócsökkentési törvények – hatályba lépésük esetén – több mint egy százalékponttal növelik a költségvetési hiányt.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
Májusban 7,7 ponttal 30,5-re csökkent a román gazdaság iránti bizalom indexe a 0-tól 100-ig terjedő skálán – közölte a CFA Románia Egyesület. A szervezet havonta készít felmérést a pénzügyi elemzők körében a román gazdaság kilátásairól.
Nem tudja, mikor kezdődhetnek (végre) a nyugdíjas évek? Vagy mikor kell kérelmeznie nyugdíjazását? Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) honlapján megtalálható online nyugdíjkorhatár-kalkulátor személyre szabott választ ad.
A Wizz Air légitársaság úgy döntött, hogy töröli több, romániai repülőterekről üzemeltetett járatát, valamint ideiglenesen felfüggeszt egy bukaresti járatot is – irányította rá a figyelmet a BoardingPass szakportál.
Románia 2025-ben is az Európai Unió legalacsonyabb árakkal rendelkező országai között volt, Bulgária után a második helyet foglalta el.
A jelenlegi 4050 lejről július elsejétől havi 4325 lejre nő a bruttó minimálbér, ami nettóban 125 lejes bérnövekedést jelent. A minimálbér megemelése 1 759 027 alkalmazottat érint.
A relatív jövedelmi szegénységben élők száma Romániában tavaly 3,468 millió volt, 3,5 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, a relatív jövedelmi szegénységi arány (AROP) 18,4 százalékra csökkent.
szóljon hozzá!