Nem tolonganak a külföldi turisták

Ráadásul átlagban igen kevés idõt töltenek az országban, s nem is költenek túl sokat, ha például Bulgáriához hasonlítjuk a bevételeket. A szakemberek szerint ennek oka sokrétű, a megfelelõ ajánlatoktól az ár-minõség arányig számtalan tényezõ szerepet játszik a negatív statisztikákban.

A turisták alig negyede külföldi

Mint az Országos Statisztikai Intézet (INS) által közzétett adatsorokból kiderül, az idei év elsõ negyedében ugyan több turista érkezett a romániai szálláshelyekre, mint az elõzõ esztendõ hasonló idõszakában, alig 21,8 százalékuk volt külföldi. Hasonlóan alakultak az adatok áprilisban is, amikor összességében 4 százalékkal több turista érkezett, mint egy évvel korábban, igaz, 5,3 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el az országban. A vendégek 75,7 százaléka viszont most is román állampolgár volt, így alig 24,3 százalékban érkeztek külföldiek. A vendégek egyébként áprilisban összességében véve egymillió éjszakát töltöttek a romániai szálláshelyeken, a hazaiak és a külföldiek is fejenként átlagosan 1,9 éjszakát töltöttek egy szállásadónál, a szálláshelyek kihasználtsága 18,7 százalékos volt, 1,5 százalékponttal kisebb, mint egy évvel korábban. A legnépszerűbbek a szállodák voltak, idén áprilisban a turisták 75,1 százaléka ezekben éjszakázott, sõt a hotelek forgalma 1,6 százalékkal nõtt a tavaly áprilishoz viszonyítva.

Kevesebbet utaznak a kínai gazdagok
A korábbi évekhez képest kevesebbet utaztak tavaly a kínai gazdagok, legkedveltebb célpontjuk továbbra is Európa – derül ki egy friss felmérésbõl. A legalább egymillió dolláros vagyonnal rendelkezõ kínai gazdagok a 2011-es átlag 3,2 után tavaly már csak átlagosan 2,8 alkalommal utaztak külföldre, a tízmillió dollárnál is többet magukénak tudhatók pedig 4,2 helyett már csak 3,4 külföldi utat ejtettek meg – mutatott rá Hurun Kutatóintézet. A kínai luxusutazó címet viselõ legújabb jelentés szerint a kevesebb út ellenére a gazdag kínaiak a korábbinál többet, átlagosan 875 eurót költöttek útjaik során luxuscikkek vásárlására. A 2011-es adatokhoz képest ez 8 százalékos növekedés, a globális átlagot pedig 70 százalékkal haladja meg. Az összeg harmadik éve biztosítja a kínaiak elsõ helyét a luxuscikkekre való költést illetõ világrangsorban. Az urak mindenekelõtt drága órákra és borra költenek, a hölgyek pedig ékszert és ruhákat vásárolnak legszívesebben – áll a jelentésben. A luxusutazók kétötöde utazásaira alkalmanként – a repülõjegyet nem számolva – ötezer dollárnál is többet költ, 10 százalékuk számláinak végösszege a tízezer dollárt is meghaladja. A tehetõs kínaiak legkedveltebb célpontja – a korábbi évekhez hasonlóan – továbbra is Európa: Franciaország a lista aranyérmese, az elsõ tízben emellett Svájc, az Egyesült Királyság, Olaszország és Németország is szerepelnek. A vén kontinensen kívüli kedvelt helyek közt az Egyesült Államok és Szingapúr vezet.

Más nemzet, más célpont

A Romániába látogató külföldiek többsége, 81,4 százaléka Európából érkezett, s közülük is 85,2 százalék az Európai Unió országaiból. Az pedig, hogy ki hova utazik, nagyban függ a nemzetiségétõl – derül ki a statisztikákból. A Bukarestben vagy valamely megyeszékhelyen megszállók közül a legtöbb olasz, német, francia, brit, amerikai egyesült államokbeli vagy izraeli. Ha a kirándulások, túrák kedvelt színhelyeit vesszük górcsõ alá, akkor is az olaszok és a németek vannak az elsõ két helyen, ám õket a magyarországiak, a franciák, majd a törökök követik. A hegyvidéki üdülõtelepeken eközben az év elsõ három hónapjában leggyakrabban a Moldovai Köztársaságból érkezettekkel találkozhattunk, õket az izraeliek és a németek követték. A gyógyfürdõknek otthont adó településeken is a moldovaiak fordultak meg a legnagyobb számban, majd a magyarországiak, a németek, illetve az albánok következtek.

Keveset maradnak, keveset költenek

Egészen más sorrend alakul ki ugyanakkor, ha azt nézzük meg, hogy melyik ország polgárai mennyit költenek romániai útjuk során. Errõl friss statisztika nem állt a rendelkezésünkre. A Hotnews hírportál márciusban kért le hasonló adatokat a statisztikai intézettõl, azonban tavaly õszi adatsorokat biztosítottak rendelkezésükre. Ezekbõl arra derül fény, hogy a legtöbbet a jordániai, iráni, valamint brazil turisták költenek el romániai útjuk során. De azt is megtudhattuk, hogy elenyészõ összegekrõl van szó, hiszen a külföldiek által itt hagyott pénzösszegek mintegy 40 százalékkal alacsonyabbak, mint amennyit Bulgáriában elköltenek más országok polgárai. Elenyészõ a hatásuk így egyes vendéglátó-ipari egységek forgalmára is, a vendéglõk, bárok összbevételének alig 15,3 százaléka származik külföldiektõl, a bevásárlások estén pedig alig 7,6 százalékról beszélhetünk. Ennek fõ oka egyébként, hogy déli szomszédunkkal ellentétben, ide nem a nyaralni, sívakációzni, avagy legalább egy héten át kikapcsolódni, szórakozni vágyók érkeznek, hanem a turisták legnagyobb részét, több mint 50 százalékát az üzleti utakra, kulturális eseményekre vagy éppen egy hétvégi bulizásra érkezõk teszik ki, akik igen kevés ideig maradnak az országban.

Károly herceg jó marketinges

Erdélyben viszont úgy tűnik, árnyaltabb a kép. Miközben a statisztikai adatok szerint az év elsõ négy hónapjában csökkent a külföldi turisták száma, László Endre, a turisztikai vállalkozások szövetségének regionális alelnöke, a sepsiszentgyörgyi Transilvania Tourist Service utazási iroda ügyvezetõ igazgatója a Krónika megkeresésére arról számolt be, hogy az erdélyi utakat szervezõ irodák forgalma alapján stagnál, sõt fellendülõben van a beutazás. Elmondása szerint újdonságnak számít ugyanakkor, hogy a magyarországi vendégek már nemcsak Erdélyben utazgatnak, hanem ki is tekintenek innen, szívesen megnézik a bukovinai kolostorokat, elmennek Máramarosba vagy Dél-Romániába is. „Egyre több az angol turista. Jó szolgálatot tett az erdélyi turizmusnak Károly herceg, aki viszi a jó hírünket\" – ecsetelte a turisztikai szakember. Általában kisebb, 7-10 fõs csoportok érkeznek, a nyugati turisták pedig a különleges, rusztikus szállásokat keresik, ódzkodnak a „futószalagos\" szállodai helyektõl vagy a jellegtelen panzióktól, tudtuk még meg. László Endre ugyanakkor arról is beszámolt, hogy Erdélyben a természetjárás, az épített örökség, a népművészet, a nemesi turizmus jelenti a vonzerõt a turisták számára. A szakember egyúttal azt is kiemelte, hogy szerencsére mostanra sikerült Kolozsvártól a Székelyföldig megbízható szálláshelyláncolatot kialakítani. László Endre viszont a hiányosságokra is felhívta a figyelmet. Mint rámutatott, a Székelyföldön a gyógyturizmus lehetne a kitörési pont, ennek a fejlesztése pedig szerinte rég prioritás kellett volna hogy legyen, de most sem késõ európai szintûre emelni.

Több külföldit remélnek Félixen

A Bihar megyei Félixfürdõre látogató külföldi turisták többsége például egyértelműen gyógykezelésre jön a termálvizérõl ismert üdülõhelyre, és szinte mindegyikük a három-, illetve négycsillagos szállodákat választja – tudtuk meg Cãtãlin Şipoştól, a Turism Felix Rt. gazdasági osztályának szakemberétõl. Mint kérdésünkre elmondta, Izraelbõl, Németországból, Finnországból és Ausztriából érkeznek csoportok, de lengyel és magyarországi vendégeik is szoktak vannak. „A külföldi turisták száma nem nõtt az elmúlt évekhez képest, de örülünk annak, hogy nem is csökkent, megõriztük a korábbi átlagot\" – magyarázta az illetékes, aki azonban reméli, hogy az ötcsillagos Lotus Hotel felépítése fellendíti majd a helyi idegenforgalmat. A mostani adatok szerint a négycsillagos Internaţional Hotelben a vendégek mintegy harminc százaléka külföldi, míg a háromcsillagos Termalban húszszázalékos az arányuk. Utóbbi szálloda amúgy épp most hétfõn bõvült két új úszómedencével, amelyekkel inkább a fiatalok és a családosok felé nyitnak.