Miközben a szakszervezetek hevesen ellenzik, a szenátus elfogadta kedden a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentéséről szóló törvénytervezetet.
2014. június 24., 15:512014. június 24., 15:51
Az októbertől tervezett intézkedésre még – döntő kamaraként – az alsóháznak is rá kell bólintania, a képviselőket várhatóan a következő időszakban hívják össze rendkívüli ülésszakra. A tervezet szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos nyugdíjjárulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal, 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék.
A felsőház költségvetési-pénzügyi bizottsága hétfői ülésére meghívták Bogdan Hossut, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnökét, aki a honatyáknak azt tanácsolta, hogy inkább az alkalmazottak által fizetett tb értékét csökkentsék, azáltal ugyanis biztosan nőnének a fizetések, felgyorsulna a fogyasztás, ezáltal pedig bővülne a gazdaság.
Hozzátette: ha mégis a munkáltató által befizetendő összeg csökken, akkor a kormánynak 25-30 százalékkal növelnie kellene a minimálbért. Hossu szerint egyébként a munkavállalók tb-csökkentésére a Nemzetközi Valutaalap – amely, mint ismeretes, ellenezte a kormány lépését – és az Európai Unió is rábólintana.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor úgy véli, alapvetően jó ötlet az 5 százalékpontos tb-csökkentés, ami a jelenleg befizetett összeg 19 százalékát teszi ki, azonban a kormány nem elemezte ki alaposan az intézkedés várható negatív hatásait, elmondása szerint ugyanis hatalmas összegek esnek így ki a nyugdíjalapból. A bizottság szociáldemokrata elnöke azt tanácsolta Hossunak, hogy ismertesse aggályait a képviselőház előtt, nekik ugyanis még aznap el kell fogadniuk a tervezetet, hogy másnap a plénum is megszavazhassa.
Nem felkészült a román gazdaság a tb-csökkentésre Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint. Mint keddi sajtótájékoztatóján elmondta, óriási makrogazdasági egyensúlytalanságot teremthet az intézkedés, hosszú távon akár a nyugdíjrendszer összeomlásához is vezethet.
Szerinte a csökkentés után társadalombiztosítási költségvetés egyensúlyozására két lehetőség lenne: vagy a jelenlegi 5,56 millió foglalkoztatott számát kellene 8,2 millióra növelni, vagy az átlagbérnek kellene a jelenlegi 2231 lejről 3627 lejre nőnie. „Egyik megoldás sem életképes” – tette hozzá. Szerint egyébként a közeljövőben a kormánynak egy vegyes intézkedéscsomagot kellene alkalmaznia, a folyamatot pedig egy alapos hatástanulmánynak kell megelőznie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a legnagyobb éves áremelkedést regisztrálta a személygépkocsikhoz használt üzemanyagok és kenőanyagok terén júliusban európai uniós összevetésben – derül ki az Eurostat pénteken közzétett adataiból.
Kivonul Romániából az egyik legnagyobb európai nyomdaipari vállalat, az Euro-Druckservice (EDS) – írja a Profit.ro gazdasági hírportál a vállalat közleménye alapján.
Az Országos Villamosenergia-rendszer (SEN) a 2026 eleje óta a hálózatra kapcsolt új termelő- és tárolókapacitások terén csütörtökön meghaladta a 2500 MW-os küszöböt.
Januártól mostanáig kevesebb mint 55 ezer, külföldi munka iránt benyújtott pályázatot regisztráltak, ami az idei összes jelentkezés mindössze 0,6%-át teszi ki – derül ki az eJobs toborzóplatform által csütörtökön közzétett adatokból.
Bár a mezőgazdasági minisztérium hektáronkénti 700–800 eurós támogatást javasolt a burgonyatermesztőknek, a kormány végül 300 eurót hagyott jóvá. De ez az összeg is bizonyára sokaknak jön jól. Mutatjuk a burgonyatermesztőket megcélzó program részleteit.
Az Európai Bizottság szakértői véleményezték az egységes közalkalmazotti bértörvény tervezetét, a pénzügyminisztérium és a munkaügyi minisztérium jelenleg dolgozik a javaslatok felülvizsgálatán – jelentette ki Ilie Bolojan a B1 TV-ben.
A globális élelmiszerárak idén akár 11,8, jövőre pedig további 4,8 százalékkal emelkedhetnek – derült ki egy friss elemzésből.
Júliusban 3 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban a júniusi 2,9 százalékról; a tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,2 százalék – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Energiaügyi fogyasztóvédelmi központ jön létre egy olyan időszakban, amikor az energiaárak, a számlák és a szolgáltatókkal fenntartott viszony továbbra is kiemelt jelentőséggel bírnak a romániai fogyasztók számára.
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!