Miközben a szakszervezetek hevesen ellenzik, a szenátus elfogadta kedden a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentéséről szóló törvénytervezetet.
2014. június 24., 15:512014. június 24., 15:51
Az októbertől tervezett intézkedésre még – döntő kamaraként – az alsóháznak is rá kell bólintania, a képviselőket várhatóan a következő időszakban hívják össze rendkívüli ülésszakra. A tervezet szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos nyugdíjjárulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal, 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék.
A felsőház költségvetési-pénzügyi bizottsága hétfői ülésére meghívták Bogdan Hossut, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnökét, aki a honatyáknak azt tanácsolta, hogy inkább az alkalmazottak által fizetett tb értékét csökkentsék, azáltal ugyanis biztosan nőnének a fizetések, felgyorsulna a fogyasztás, ezáltal pedig bővülne a gazdaság.
Hozzátette: ha mégis a munkáltató által befizetendő összeg csökken, akkor a kormánynak 25-30 százalékkal növelnie kellene a minimálbért. Hossu szerint egyébként a munkavállalók tb-csökkentésére a Nemzetközi Valutaalap – amely, mint ismeretes, ellenezte a kormány lépését – és az Európai Unió is rábólintana.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor úgy véli, alapvetően jó ötlet az 5 százalékpontos tb-csökkentés, ami a jelenleg befizetett összeg 19 százalékát teszi ki, azonban a kormány nem elemezte ki alaposan az intézkedés várható negatív hatásait, elmondása szerint ugyanis hatalmas összegek esnek így ki a nyugdíjalapból. A bizottság szociáldemokrata elnöke azt tanácsolta Hossunak, hogy ismertesse aggályait a képviselőház előtt, nekik ugyanis még aznap el kell fogadniuk a tervezetet, hogy másnap a plénum is megszavazhassa.
Nem felkészült a román gazdaság a tb-csökkentésre Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint. Mint keddi sajtótájékoztatóján elmondta, óriási makrogazdasági egyensúlytalanságot teremthet az intézkedés, hosszú távon akár a nyugdíjrendszer összeomlásához is vezethet.
Szerinte a csökkentés után társadalombiztosítási költségvetés egyensúlyozására két lehetőség lenne: vagy a jelenlegi 5,56 millió foglalkoztatott számát kellene 8,2 millióra növelni, vagy az átlagbérnek kellene a jelenlegi 2231 lejről 3627 lejre nőnie. „Egyik megoldás sem életképes” – tette hozzá. Szerint egyébként a közeljövőben a kormánynak egy vegyes intézkedéscsomagot kellene alkalmaznia, a folyamatot pedig egy alapos hatástanulmánynak kell megelőznie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bezárja romániai üzemét a legnagyobb ukrán acélgyártó, a Metinvest – írja a profit.ro. A gyár 195 dolgozója közül 194-et bocsátanak el.
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!