
Miközben a szakszervezetek hevesen ellenzik, a szenátus elfogadta kedden a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentéséről szóló törvénytervezetet.
2014. június 24., 15:512014. június 24., 15:51
Az októbertől tervezett intézkedésre még – döntő kamaraként – az alsóháznak is rá kell bólintania, a képviselőket várhatóan a következő időszakban hívják össze rendkívüli ülésszakra. A tervezet szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos nyugdíjjárulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal, 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék.
A felsőház költségvetési-pénzügyi bizottsága hétfői ülésére meghívták Bogdan Hossut, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnökét, aki a honatyáknak azt tanácsolta, hogy inkább az alkalmazottak által fizetett tb értékét csökkentsék, azáltal ugyanis biztosan nőnének a fizetések, felgyorsulna a fogyasztás, ezáltal pedig bővülne a gazdaság.
Hozzátette: ha mégis a munkáltató által befizetendő összeg csökken, akkor a kormánynak 25-30 százalékkal növelnie kellene a minimálbért. Hossu szerint egyébként a munkavállalók tb-csökkentésére a Nemzetközi Valutaalap – amely, mint ismeretes, ellenezte a kormány lépését – és az Európai Unió is rábólintana.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor úgy véli, alapvetően jó ötlet az 5 százalékpontos tb-csökkentés, ami a jelenleg befizetett összeg 19 százalékát teszi ki, azonban a kormány nem elemezte ki alaposan az intézkedés várható negatív hatásait, elmondása szerint ugyanis hatalmas összegek esnek így ki a nyugdíjalapból. A bizottság szociáldemokrata elnöke azt tanácsolta Hossunak, hogy ismertesse aggályait a képviselőház előtt, nekik ugyanis még aznap el kell fogadniuk a tervezetet, hogy másnap a plénum is megszavazhassa.
Nem felkészült a román gazdaság a tb-csökkentésre Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint. Mint keddi sajtótájékoztatóján elmondta, óriási makrogazdasági egyensúlytalanságot teremthet az intézkedés, hosszú távon akár a nyugdíjrendszer összeomlásához is vezethet.
Szerinte a csökkentés után társadalombiztosítási költségvetés egyensúlyozására két lehetőség lenne: vagy a jelenlegi 5,56 millió foglalkoztatott számát kellene 8,2 millióra növelni, vagy az átlagbérnek kellene a jelenlegi 2231 lejről 3627 lejre nőnie. „Egyik megoldás sem életképes” – tette hozzá. Szerint egyébként a közeljövőben a kormánynak egy vegyes intézkedéscsomagot kellene alkalmaznia, a folyamatot pedig egy alapos hatástanulmánynak kell megelőznie.
Júliusban fokozatosan csökkenhetnek az üzemanyagárak Romániában: a 95-ös benzin literenkénti ára 7,90 és 8,20 lej közé, a gázolajé 8,40 és 8,80 lej közé eshet vissza – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
A romániai építőiparban dolgozók egyre borúlátóbban ítélik meg az előttük álló időszakot: a megkérdezett vállalkozók 83 százaléka biztosra veszi, hogy a következő 12 hónapban tovább emelkednek az árak.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök csütörtökön kijelentette, hogy az üzemanyagárak csökkenése várható a következő napokban, ahogy a vállalatok elkezdik az alacsonyabb áron beszerzett készletek értékesítését.
Romániában egyelőre nem elég fejlett az úgynevezett internship (szakmai gyakorlat) jelensége, amikor időszakos, gyakorlatorientált munkalehetőséget biztosítanak egyetemisták, frissen diplomázottak számára a vállalatok, intézmények vagy szervezetek.
Az RMDSZ politikusa egy csütörtöki szakmai rendezvényen emlékeztetett arra, hogy a közel-keleti konfliktus kirobbanásakor a gázolaj ára gyorsan emelkedett, ezért szerinte a nemzetközi jegyzések visszaesése után hasonló ütemű árcsökkentésre lenne szükség.
Verőfényes napsütéses nyári napokon esz a fene a leginkább amiatt, hogy a napelemes rendszerem újra és újra leáll – nem meghibásodás, hanem a hálózati túlfeszültség miatt. Saját tapasztalatok alapján próbáltam utánajárni a problémának.
Július elsejével életbe lépett a 150 eurónál kisebb értékű, unión kívülről érkező e-kereskedelmi csomagokra vonatkozó vámmentesség eltörlését előíró jogszabály.
A legtöbb töltőállomáson azonnal éreztette a hatását, hogy június 30-án lejárt az iráni konfliktus nyomán meglódult kőolajárak által elkerülhetetlenné tett válságintézkedések hatálya. Volt, ahol gázolaj ára 38 banival is nőtt július első napján.
Drágább lehet a víz, az üzemanyag és egyes díjszabások: jelentős többletköltségekkel kell számolni júliustól Romániában.
Az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított hadműveletek nem csupán a kőolaj- és a földgázszállítást akadályozták, hanem egyéb, származékos termékekét is, amely Erdélyben is kihat az infrastruktúra-fejlesztésre.
szóljon hozzá!