Miközben a szakszervezetek hevesen ellenzik, a szenátus elfogadta kedden a munkáltatók által befizetett társadalombiztosítási hozzájárulás 5 százalékpontos csökkentéséről szóló törvénytervezetet.
2014. június 24., 15:512014. június 24., 15:51
Az októbertől tervezett intézkedésre még – döntő kamaraként – az alsóháznak is rá kell bólintania, a képviselőket várhatóan a következő időszakban hívják össze rendkívüli ülésszakra. A tervezet szerint a munkáltatóknak az eddigi 20,8 százalékos nyugdíjjárulék helyett 15,8 százalékot kell fizetniük az államkasszába alkalmazottaik bére után. A nehéz munkakörülmények között dolgozók után fizetendő magasabb járulékkulcsokat is 5 százalékponttal, 20,8 százalékra és 25,8 százalékra mérsékelnék.
A felsőház költségvetési-pénzügyi bizottsága hétfői ülésére meghívták Bogdan Hossut, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnökét, aki a honatyáknak azt tanácsolta, hogy inkább az alkalmazottak által fizetett tb értékét csökkentsék, azáltal ugyanis biztosan nőnének a fizetések, felgyorsulna a fogyasztás, ezáltal pedig bővülne a gazdaság.
Hozzátette: ha mégis a munkáltató által befizetendő összeg csökken, akkor a kormánynak 25-30 százalékkal növelnie kellene a minimálbért. Hossu szerint egyébként a munkavállalók tb-csökkentésére a Nemzetközi Valutaalap – amely, mint ismeretes, ellenezte a kormány lépését – és az Európai Unió is rábólintana.
A szakszervezeti vezető ugyanakkor úgy véli, alapvetően jó ötlet az 5 százalékpontos tb-csökkentés, ami a jelenleg befizetett összeg 19 százalékát teszi ki, azonban a kormány nem elemezte ki alaposan az intézkedés várható negatív hatásait, elmondása szerint ugyanis hatalmas összegek esnek így ki a nyugdíjalapból. A bizottság szociáldemokrata elnöke azt tanácsolta Hossunak, hogy ismertesse aggályait a képviselőház előtt, nekik ugyanis még aznap el kell fogadniuk a tervezetet, hogy másnap a plénum is megszavazhassa.
Nem felkészült a román gazdaság a tb-csökkentésre Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) elnöke szerint. Mint keddi sajtótájékoztatóján elmondta, óriási makrogazdasági egyensúlytalanságot teremthet az intézkedés, hosszú távon akár a nyugdíjrendszer összeomlásához is vezethet.
Szerinte a csökkentés után társadalombiztosítási költségvetés egyensúlyozására két lehetőség lenne: vagy a jelenlegi 5,56 millió foglalkoztatott számát kellene 8,2 millióra növelni, vagy az átlagbérnek kellene a jelenlegi 2231 lejről 3627 lejre nőnie. „Egyik megoldás sem életképes” – tette hozzá. Szerint egyébként a közeljövőben a kormánynak egy vegyes intézkedéscsomagot kellene alkalmaznia, a folyamatot pedig egy alapos hatástanulmánynak kell megelőznie.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A romániai üzemanyagárak jelenleg 16 százalékkal alacsonyabbak az európai átlagnál – nyilatkozta csütörtökön az Agerpresnek a Versenytanács elnöke.
Az Erste Group jelentősen felfelé módosította Románia inflációs előrejelzését, és 2026-ra átlagosan 8 százalékos inflációt vetít előre, miután a politikai bizonytalanság a lej leértékelődéséhez vezetett, ami gyorsan átgyűrűzik az árakra.
A Bolojan-kormány bukása a fokozódó gazdasági bizonytalanság miatt máris érezteti hatását a román energiapiacon – figyelmeztetett csütörtökön közzétett elemzésében Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
Miután az elmúlt négy napon történelmi csúcsról történelmi csúcsra hágott a lej-euró árfolyam, csütörtökön megszakadt a sorozat.
Dacolva a belpolitikai válsággal, csökkenésnek indult az a kamat, amelyen hitelhez jut Románia.
Az S&P Global Ratings által Magyarország és Románia hitelminősítése kapcsán kiadott leminősítési figyelmeztetések tükrözik a két feltörekvő európai országot érintő költségvetési kockázatot – nyilatkozta a hitelminősítő illetékese a Reutersnek.
Június 5. a 2026-os mezőgazdasági támogatásokhoz kapcsolódó kifizetési kérelmek benyújtásának határideje – közölte szerdán a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA).
Szerdán is folytatódott a román deviza értékvesztése: a Román Nemzeti Bank (BNR) újabb történelmi csúcsot jelentő 5,2688 lej/eurós referencia-árfolyamot közölt ki.
Az előző napok áremelései után szerdán is folytatódott a drágítások hulláma a romániai üzemanyag-töltőállomásokon. Az Economedia.ro elemzője szerint minden jel arra utal, hogy a piac nagy szereplői most az üzemanyagárak egységesítését választják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!