Változtatnának a Szatmár megyeiek a munkahelyteremtést serkenteni hivatott 2014/332-es kormányrendeleten, mivel úgy vélik, a támogatási feltételek hátrányosak a térség számára.
2015. január 26., 19:392015. január 26., 19:39
Többen úgy gondolják, egyszerűsíteni kellene a procedúrát, és olyan is akad, aki szerint csalókák a hivatalos statisztikai adatok. A tavaly indult kormányprogramról a Szatmár megyei prefektúra keretében működő, a szociális párbeszédért felelős bizottság hétfői ülésén esett szó.
Elhangzott, a megyéből az előző fordulóban mindössze egyetlen vállalat pályázott: egy nagykárolyi játékgyár kért támogatást tasnádi részlege megnyitásához. Mint megtudtuk, a vállalat kérvénye egyelőre elbírálás alatt áll. A kormányhivatal munkatársai úgy vélték, érdemes lenne népszerűsíteni a programot, hiszen jelentős segítséget jelenthet az újonnan alakuló vagy a bővíteni szándékozó cégek számára a program, amire idén 450 millió lejt különített el a kormány.
Azok pályázhatnak a maximálisan 50 százalékos bértámogatásra, akik legalább 2 éves időszakra minimum 10 új munkahelyet teremtenek. „Túlbürokratizált az eljárás, ezért irtóznak tőle a vállalkozók, és Szatmár megye hátrányosan érintett, mivel kizárták a mezőgazdasági vállalkozásokat. Ráadásul az adatok tévesen azt mutatják, hogy alacsony a munkanélküliségi ráta” – fejtette ki Ciprian Dan Costea, a munkáltatók szövetségének vezetője, rámutatva: torz képet ad a foglalkoztatottsági helyzetről a statisztika, mivel nem szerepelnek benne azok a munkaképes személyek, akik nem dolgoznak, de szociális juttatásban részesülnek.
Elmondta, ezek aránya meglehetősen magas az északnyugati megyékben. Közölte, kezdeményezik a pályázati feltételek megváltoztatását. Daniela Culic, a megyei kereskedelmi kamara vezetője szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nem mernek tervezni a vállalkozók, ezért sokallja, hogy a kisebb vállalatoknak 3, míg a nagyobbaknak 5 évig kell garantálniuk, hogy munkát adnak a bértámogatott dolgozóiknak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy friss nemzetközi kutatás nagy fordulatot jósol a turizmusban, a változások nagy nyertese Románia és Magyarország lehet. De mégis hogyan?
A gyenge közlekedési feltételek, a kedvezőtlen csatlakozások, és a nehézkes földrajzi adottságok az európai sereghajtók közé helyezik Romániát az egy lakosra jutó vasúti utaskilométerek számát tekintve.
Miért válik szinte lehetetlen küldetéssé a karrier már a második gyermek után Romániában? Részmunkaidős adócsapda, bölcsődehiány és igazságtalan nyugdíjszámítás – egy elemzés rávilágít, miért fizetnek a nők súlyos árat az anyaságért.
A Neptun Deep-projekt keretében kitermelt gáz egy része a román belföldi piacra kerül, a fennmaradó mennyiség pedig más európai piacokra – jelentette ki Emma Delaney, akit nemrég neveztek ki az OMV-csoport vezérigazgatójává.
Romániában drágult a legnagyobb mértékben a háztartási fogyasztóknak szolgáltatott villanyáram európai uniós összevetésben: a villamosenergia-árak 2026 első félévében 51,9 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához képest.
A munkaügyi minisztérium rendelkezik a szükséges fedezettel a nyugdíjak kifizetésére – jelentette be Florin Manole régi-új miniszter a költségvetés-kiigazítás kapcsán.
Tavaly óta csaknem 5 százalékkal, 114 900 euróra nőtt egy romániai lakás átlagára, miközben egy családi ház megvásárlásához átlagosan 170 000 euróra van szükség – legalábbis ezt mutatja az egyik legnagyobb romániai ingatlanközvetítő szeptemberi indexe.
A Carlyle Group, egy washingtoni székhelyű amerikai befektetési alap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) eladta a legnagyobb romániai nyíltvízi gáztermelőt, a Black Sea Oil & Gas (BSOG) SA-t – írja a profit.ro.
A BRD – Groupe Société Générale perével elkezdődött szerdán a ROBOR-bírság miatt indított eljárások sora.
Novemberben sem lehet újraindítani a cernavodai atomerőművet, továbbra is fennáll az áramellátási válság kockázata – derül ki az országos operatív törzs határozatából.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!