Veszélyben a cégszabadság? Nem tetszik a vállalkozásoknak a kötelező kamaratagság

Barabás Csaba, az Arbor Vállalkozók Szövetsége vezetőjének elmondása szerint nemtetszésükre már több fórumon is felhívták a döntéshozók figyelmét, de mindeddig eredménytelenül. A mostani tiltakozó levelet Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, valamint azoknak az RMDSZ-es és szociáldemokrata párti (PSD) honatyáknak címezték, akik a törvénymódosítás kezdeményezői.

A másik perspektíva

Egy nappal a tiltakozás megfogalmazását követően, csütörtökön Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke sajtótájékoztatón érvelt a javaslat mellett, ahogy ő fogalmazott: „mutat egy más perspektívát”.

Arról beszélt, hogy a kötelező éves regisztrációs díj nem olyan nagy összeg, „a vállalkozók többségének el sem érte az ingerküszöbét, hiszen kis pénzért kapnak valamit”. Kovászna megyében például tízezer vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélynek (PFA) évi 10 eurót kellene befizetnie, a vállalkozások 90 százaléka mikrovállalkozás, ezek évi 20 eurót, a 8,2 százalékot kitevő kisvállalkozások évi 50 eurót, az 1,1 százalék közepes vállalkozás 75 eurót, míg a 0,2 százalékot jelentő nagyvállalkozások 100 eurót kellene hogy fizessenek.

 – mondta a kamaraelnök. Másrészt – tette hozzá – az a tény, hogy köteleznék a cégek bejelentését a kamaránál, hozzájárulna egy naprakész adatbázis összeállításához. A pénzből a gazdasági diplomáciát is finanszíroznák, a kamara képviselői vizsgálnák, és felmérnék a romániai cégeknek lehetőséget jelentő külföldi piacokat – magyarázta Édler András.

„Digitális analfabéták ne vállalkozzanak!”

A kompetenciabizonylat, illetve a leendő cégvezetőket tanfolyam elvégzésére kötelező javaslat kapcsán pedig leszögezte, „el kell dönteni, milyen országot szeretnénk”. „Ha a Nyugat felé tekintünk, és a közigazgatás valós digitalizációját szeretnénk, nem bízhatjuk a cégek vezetését olyan emberekre, akik írni-olvasni sem tudnak, és nincsenek alapvető vállalkozói ismereteik. A digitális analfabéták nem tudnak megfelelően vállalkozni” – fogalmazta meg a háromszéki kamara elnöke.

Hozzátette: a tanfolyam a felzárkóztatást szolgálja, cél, hogy a cég vezetője a feladatát 21. századi feltételek mellett tudja ellátni. Édler jelezte, a tanfolyam fizetős, de akinek már van legalább hároméves cégvezetői tapasztalata vagy szakirányú végzettsége, nem kell elvégeznie, csak a bizonylatot kell pénzért kiváltania.

„A szervezeteknek azért van kifogásuk, mert a módosításokkal a kamarai rendszer előnyösebb helyzetbe kerülne velük szemben. Viszont a vállalkozói szervezetek létrehozása opcionális, a kamarákat pedig törvény hozta létre, akárcsak a pártokat, a kormányt, az igazságügyi rendszert. A kereskedelmi kamarák az országok intézményes infrastruktúrájának részei” – húzta alá Édler András.

Újságírói kérdésre kifejtette, az is járható út lenne, ha az állam költségvetési pénzt rendelne a kamarák fenntartására, de fontosabb, hogy az ingyenes, naprakész adatbázist létrehozzák, ám amennyiben a törvény nem kötelezi a cégeket a jelentésre, az soha nem lesz működőképes.

Hamarosan egyeztetnek az érintettekkel

„A kezdeményezők iktatták a törvénytervezetet, ezután kezdődnek az egyeztetések annak esetleges jobbításáról” – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor, aki egyike a módosítást kezdeményező politikusoknak.

„Kérdés, hogy egy jelenleg nem vagy rosszul működő struktúrának úgy tudunk lendületet adni, ha megteremtjük a finanszírozási kereteit, vagy egyszer a működést kell felpörgetni, és utána biztosítani a forrásokat” – fogalmazta meg a szakpolitikus.

Rámutatott, Nyugat-Európa országaiban a kamararendszer jól működik, erős lobbit képvisel, elsődleges feladata az üzleti szféra érdekképviseletének ellátása és kereskedelmi diplomácia életben tartása, például az osztrák kamara 70 külkereskedelmi irodát tart fenn.

 – mondta Antal Lóránt. Az RMDSZ-es törvényhozó felidézte, hogy 2007-ben kormányrendelettel elcsatolták a kamaráktól a Cégbíróságot, és megszűnt a rendszer finanszírozása.

„Keserű szájízzel kell megállapítani, hogy ilyen szegényes körülmények között a kamarák, kevés kivétellel, nem működtek megfelelően, a hatáskör betöltésével is gondok vannak” – állapította meg az udvarhelyszéki szenátor, aki szerint ennek a következménye, hogy a vállalkozók arra kényszerültek, különböző társulási formákban állítsanak fel érdekvédelmi szervezeteket.

 – fogalmazott a politikus. Úgy gondolja, vannak, akik „tendenciózusan félreértelmezik” a kötelező tagságot, és a kötelező tagsági díjat, ám a folyamat mindenképp még az elején tart. Antal Lóránt kérdésünkre elmondta, az elmúlt időszakban több román vállalkozói szervezettel egyeztetett, telefonon beszélt a székelyföldi vállalkozói egyesületek képviselőivel, és ezután következik, hogy velük is átbeszélik a tervezetet.