Kinek az érdeke? A vállalkozói szervezetek tiltakoznak a kötelező kamarai tagság ellen
Fotó: László Ildikó
Valamennyi cég számára kötelezővé tenné a kereskedelmi kamarai tagságot egy, a parlament elé terjesztett jogszabályjavaslat, amely ugyanakkor kompetenciabizonylathoz kötné a cégvezetést is. A székelyföldi vállalkozói szervezeteknek nem tetszik a javaslat.
2022. május 28., 20:142022. május 28., 20:14
Határozottan ellenzik a székelyföldi vállalkozók azt a parlament napirendjére került törvénytervezetet, amely valamennyi cég számára kötelezővé tenné, hogy tagjai legyenek a megyei kereskedelmi és iparkamarának, továbbá a cégvezetőknek úgynevezett kompetenciaigazolást is ki kellene váltaniuk.
Nyolc székelyföldi vállalkozói szervezet viszont közös közleményben fájlalja, hogy a törvénymódosítás kezdeményezését nem előzte meg egyeztetés az alulról szerveződő vállalkozói képviseletekkel.
Barabás Csaba, az Arbor Vállalkozók Szövetsége vezetőjének elmondása szerint nemtetszésükre már több fórumon is felhívták a döntéshozók figyelmét, de mindeddig eredménytelenül. A mostani tiltakozó levelet Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, valamint azoknak az RMDSZ-es és szociáldemokrata párti (PSD) honatyáknak címezték, akik a törvénymódosítás kezdeményezői.
Egy nappal a tiltakozás megfogalmazását követően, csütörtökön Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke sajtótájékoztatón érvelt a javaslat mellett, ahogy ő fogalmazott: „mutat egy más perspektívát”.
Arról beszélt, hogy a kötelező éves regisztrációs díj nem olyan nagy összeg, „a vállalkozók többségének el sem érte az ingerküszöbét, hiszen kis pénzért kapnak valamit”. Kovászna megyében például tízezer vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélynek (PFA) évi 10 eurót kellene befizetnie, a vállalkozások 90 százaléka mikrovállalkozás, ezek évi 20 eurót, a 8,2 százalékot kitevő kisvállalkozások évi 50 eurót, az 1,1 százalék közepes vállalkozás 75 eurót, míg a 0,2 százalékot jelentő nagyvállalkozások 100 eurót kellene hogy fizessenek.
– mondta a kamaraelnök. Másrészt – tette hozzá – az a tény, hogy köteleznék a cégek bejelentését a kamaránál, hozzájárulna egy naprakész adatbázis összeállításához. A pénzből a gazdasági diplomáciát is finanszíroznák, a kamara képviselői vizsgálnák, és felmérnék a romániai cégeknek lehetőséget jelentő külföldi piacokat – magyarázta Édler András.
A kompetenciabizonylat, illetve a leendő cégvezetőket tanfolyam elvégzésére kötelező javaslat kapcsán pedig leszögezte, „el kell dönteni, milyen országot szeretnénk”. „Ha a Nyugat felé tekintünk, és a közigazgatás valós digitalizációját szeretnénk, nem bízhatjuk a cégek vezetését olyan emberekre, akik írni-olvasni sem tudnak, és nincsenek alapvető vállalkozói ismereteik. A digitális analfabéták nem tudnak megfelelően vállalkozni” – fogalmazta meg a háromszéki kamara elnöke.
Hozzátette: a tanfolyam a felzárkóztatást szolgálja, cél, hogy a cég vezetője a feladatát 21. századi feltételek mellett tudja ellátni. Édler jelezte, a tanfolyam fizetős, de akinek már van legalább hároméves cégvezetői tapasztalata vagy szakirányú végzettsége, nem kell elvégeznie, csak a bizonylatot kell pénzért kiváltania.
„A szervezeteknek azért van kifogásuk, mert a módosításokkal a kamarai rendszer előnyösebb helyzetbe kerülne velük szemben. Viszont a vállalkozói szervezetek létrehozása opcionális, a kamarákat pedig törvény hozta létre, akárcsak a pártokat, a kormányt, az igazságügyi rendszert. A kereskedelmi kamarák az országok intézményes infrastruktúrájának részei” – húzta alá Édler András.
Újságírói kérdésre kifejtette, az is járható út lenne, ha az állam költségvetési pénzt rendelne a kamarák fenntartására, de fontosabb, hogy az ingyenes, naprakész adatbázist létrehozzák, ám amennyiben a törvény nem kötelezi a cégeket a jelentésre, az soha nem lesz működőképes.
„A kezdeményezők iktatták a törvénytervezetet, ezután kezdődnek az egyeztetések annak esetleges jobbításáról” – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor, aki egyike a módosítást kezdeményező politikusoknak.
„Kérdés, hogy egy jelenleg nem vagy rosszul működő struktúrának úgy tudunk lendületet adni, ha megteremtjük a finanszírozási kereteit, vagy egyszer a működést kell felpörgetni, és utána biztosítani a forrásokat” – fogalmazta meg a szakpolitikus.
Rámutatott, Nyugat-Európa országaiban a kamararendszer jól működik, erős lobbit képvisel, elsődleges feladata az üzleti szféra érdekképviseletének ellátása és kereskedelmi diplomácia életben tartása, például az osztrák kamara 70 külkereskedelmi irodát tart fenn.
– mondta Antal Lóránt. Az RMDSZ-es törvényhozó felidézte, hogy 2007-ben kormányrendelettel elcsatolták a kamaráktól a Cégbíróságot, és megszűnt a rendszer finanszírozása.
„Keserű szájízzel kell megállapítani, hogy ilyen szegényes körülmények között a kamarák, kevés kivétellel, nem működtek megfelelően, a hatáskör betöltésével is gondok vannak” – állapította meg az udvarhelyszéki szenátor, aki szerint ennek a következménye, hogy a vállalkozók arra kényszerültek, különböző társulási formákban állítsanak fel érdekvédelmi szervezeteket.
– fogalmazott a politikus. Úgy gondolja, vannak, akik „tendenciózusan félreértelmezik” a kötelező tagságot, és a kötelező tagsági díjat, ám a folyamat mindenképp még az elején tart. Antal Lóránt kérdésünkre elmondta, az elmúlt időszakban több román vállalkozói szervezettel egyeztetett, telefonon beszélt a székelyföldi vállalkozói egyesületek képviselőivel, és ezután következik, hogy velük is átbeszélik a tervezetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!