Kinek az érdeke? A vállalkozói szervezetek tiltakoznak a kötelező kamarai tagság ellen
Fotó: László Ildikó
Valamennyi cég számára kötelezővé tenné a kereskedelmi kamarai tagságot egy, a parlament elé terjesztett jogszabályjavaslat, amely ugyanakkor kompetenciabizonylathoz kötné a cégvezetést is. A székelyföldi vállalkozói szervezeteknek nem tetszik a javaslat.
2022. május 28., 20:142022. május 28., 20:14
Határozottan ellenzik a székelyföldi vállalkozók azt a parlament napirendjére került törvénytervezetet, amely valamennyi cég számára kötelezővé tenné, hogy tagjai legyenek a megyei kereskedelmi és iparkamarának, továbbá a cégvezetőknek úgynevezett kompetenciaigazolást is ki kellene váltaniuk.
Nyolc székelyföldi vállalkozói szervezet viszont közös közleményben fájlalja, hogy a törvénymódosítás kezdeményezését nem előzte meg egyeztetés az alulról szerveződő vállalkozói képviseletekkel.
Barabás Csaba, az Arbor Vállalkozók Szövetsége vezetőjének elmondása szerint nemtetszésükre már több fórumon is felhívták a döntéshozók figyelmét, de mindeddig eredménytelenül. A mostani tiltakozó levelet Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettesnek, valamint azoknak az RMDSZ-es és szociáldemokrata párti (PSD) honatyáknak címezték, akik a törvénymódosítás kezdeményezői.
Egy nappal a tiltakozás megfogalmazását követően, csütörtökön Édler András, a Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke sajtótájékoztatón érvelt a javaslat mellett, ahogy ő fogalmazott: „mutat egy más perspektívát”.
Arról beszélt, hogy a kötelező éves regisztrációs díj nem olyan nagy összeg, „a vállalkozók többségének el sem érte az ingerküszöbét, hiszen kis pénzért kapnak valamit”. Kovászna megyében például tízezer vállalkozói engedéllyel rendelkező magánszemélynek (PFA) évi 10 eurót kellene befizetnie, a vállalkozások 90 százaléka mikrovállalkozás, ezek évi 20 eurót, a 8,2 százalékot kitevő kisvállalkozások évi 50 eurót, az 1,1 százalék közepes vállalkozás 75 eurót, míg a 0,2 százalékot jelentő nagyvállalkozások 100 eurót kellene hogy fizessenek.
– mondta a kamaraelnök. Másrészt – tette hozzá – az a tény, hogy köteleznék a cégek bejelentését a kamaránál, hozzájárulna egy naprakész adatbázis összeállításához. A pénzből a gazdasági diplomáciát is finanszíroznák, a kamara képviselői vizsgálnák, és felmérnék a romániai cégeknek lehetőséget jelentő külföldi piacokat – magyarázta Édler András.
A kompetenciabizonylat, illetve a leendő cégvezetőket tanfolyam elvégzésére kötelező javaslat kapcsán pedig leszögezte, „el kell dönteni, milyen országot szeretnénk”. „Ha a Nyugat felé tekintünk, és a közigazgatás valós digitalizációját szeretnénk, nem bízhatjuk a cégek vezetését olyan emberekre, akik írni-olvasni sem tudnak, és nincsenek alapvető vállalkozói ismereteik. A digitális analfabéták nem tudnak megfelelően vállalkozni” – fogalmazta meg a háromszéki kamara elnöke.
Hozzátette: a tanfolyam a felzárkóztatást szolgálja, cél, hogy a cég vezetője a feladatát 21. századi feltételek mellett tudja ellátni. Édler jelezte, a tanfolyam fizetős, de akinek már van legalább hároméves cégvezetői tapasztalata vagy szakirányú végzettsége, nem kell elvégeznie, csak a bizonylatot kell pénzért kiváltania.
„A szervezeteknek azért van kifogásuk, mert a módosításokkal a kamarai rendszer előnyösebb helyzetbe kerülne velük szemben. Viszont a vállalkozói szervezetek létrehozása opcionális, a kamarákat pedig törvény hozta létre, akárcsak a pártokat, a kormányt, az igazságügyi rendszert. A kereskedelmi kamarák az országok intézményes infrastruktúrájának részei” – húzta alá Édler András.
Újságírói kérdésre kifejtette, az is járható út lenne, ha az állam költségvetési pénzt rendelne a kamarák fenntartására, de fontosabb, hogy az ingyenes, naprakész adatbázist létrehozzák, ám amennyiben a törvény nem kötelezi a cégeket a jelentésre, az soha nem lesz működőképes.
„A kezdeményezők iktatták a törvénytervezetet, ezután kezdődnek az egyeztetések annak esetleges jobbításáról” – jelentette ki csütörtökön a Krónika megkeresésére Antal Lóránt RMDSZ-es szenátor, aki egyike a módosítást kezdeményező politikusoknak.
„Kérdés, hogy egy jelenleg nem vagy rosszul működő struktúrának úgy tudunk lendületet adni, ha megteremtjük a finanszírozási kereteit, vagy egyszer a működést kell felpörgetni, és utána biztosítani a forrásokat” – fogalmazta meg a szakpolitikus.
Rámutatott, Nyugat-Európa országaiban a kamararendszer jól működik, erős lobbit képvisel, elsődleges feladata az üzleti szféra érdekképviseletének ellátása és kereskedelmi diplomácia életben tartása, például az osztrák kamara 70 külkereskedelmi irodát tart fenn.
– mondta Antal Lóránt. Az RMDSZ-es törvényhozó felidézte, hogy 2007-ben kormányrendelettel elcsatolták a kamaráktól a Cégbíróságot, és megszűnt a rendszer finanszírozása.
„Keserű szájízzel kell megállapítani, hogy ilyen szegényes körülmények között a kamarák, kevés kivétellel, nem működtek megfelelően, a hatáskör betöltésével is gondok vannak” – állapította meg az udvarhelyszéki szenátor, aki szerint ennek a következménye, hogy a vállalkozók arra kényszerültek, különböző társulási formákban állítsanak fel érdekvédelmi szervezeteket.
– fogalmazott a politikus. Úgy gondolja, vannak, akik „tendenciózusan félreértelmezik” a kötelező tagságot, és a kötelező tagsági díjat, ám a folyamat mindenképp még az elején tart. Antal Lóránt kérdésünkre elmondta, az elmúlt időszakban több román vállalkozói szervezettel egyeztetett, telefonon beszélt a székelyföldi vállalkozói egyesületek képviselőivel, és ezután következik, hogy velük is átbeszélik a tervezetet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodás nagy lehetőséget jelent Románia gazdasága, különösen az autóipar számára – jelentette ki Nicușor Dan államfő szombaton Jászvásáron.
Hiba a szén-dioxid-kibocsátás kivezetése a gépjárműadó új számítási képletéből; azok, akik kidolgozták, „nem jártak iskolába”, miközben a „szerző” továbbra is ismeretlen – jelentette ki a Romániai Autógyártók és -importőrök Szövetségének elnöke.
Feltartóztathatatlanul emelkedik Romániában az üzemanyagok ára, a benzin és a gázolaj az év első hónapjában már hatodszor drágult. Az Európai Unió 27 országa közül csak tízben drágább az üzemanyag, mint Romániában.
Az eMAG csoporthoz tartozó Sameday futárszolgálat eladta magyarországi üzletágát az egyik vezető európai logisztikai csoportnak, az Austrian Postnak, vagyis az osztrák postának.
A gázárplafon áprilisi kivezetése még nem biztos, de a jelenleg folyó elemzés eredményei alapján a következő két héten belül döntés várható ez ügyben – jelentette ki pénteken Ilie Bolojan.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a közigazgatási reformról szóló törvénycsomag segít helyreállítani az egyensúlyt, hatékonyabbá és polgárbaráttá teszi a közigazgatást.
Románia nem rendelkezik azokkal a laboratóriumokkal, amelyekkel ki lehetne mutatni a Mercosur-országokból importált termékekben található esetleges növényvédőszer-maradványokat vagy génmódosított összetevőket – jelentette ki Florin Barbu miniszter.
Radikálisan megváltozik a romániai prosumertörvény – adta hírül több mérvadó román hírportál, amelyek az energiaügyi minisztérium közvitára bocsátott sürgősségi rendelettervezetét ismertetik.
Támogatást nyújtanak a zöldség- és burgonyatermesztőknek, a 150 millió eurós pályázati programot a mezőgazdasági államtitkár jelentette be. A támogatásra jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodók pályázhatnak, magánszemélyek nem.
A Leoni vállalat aradi gépkocsialkatrész-gyártó üzeme értesítette az Arad megyei munkaerő-elhelyezési ügynökséget, hogy 465 alkalmazottjától válik meg a decemberben bejelentett leépítések keretében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!