Fotó: Pál Árpád
Visszaüthet a román állampolgárok számára vízummentességet hozó, Kanada és az EU közötti szabadkereskedelmi megállapodás, a Gabriel Resourceshez hasonlóan más tengerentúli cégek is kártérítést követelhetnek Romániától bányaberuházásuk meghiúsulása esetén.
2017. március 27., 13:582017. március 27., 13:58
A verespataki bányaprojekt engedélyezési folyamatának felfüggesztése ellenére nem mondtak le a kanadai társaságok a dél-erdélyi színesfémlelőhelyek kiaknázásáról. Megfigyelők szerint a tengerentúli aranyásók még nagyobb lendülettel vágnak neki romániai bányatervük végrehajtásának azok után, hogy létrejött a nagyvállalatok kártérítési igényét megkönnyítő szabadkereskedelmi megállapodás Kanada és az Európai Unió között.
A térségben jelenleg a legnagyobb bányászati tevékenységet folytató Eldorado Gold társaság nemrég bejelentette, hogy idén húszmillió dollárt fordít az Erdélyi-érchegységben fekvő Felsőcsertésre tervezett színesfémbányájának kiépítésére, a szükséges engedélyek beszerzésére. A Déva közeli Felsőcsertés színesfémbányájában – ahol 1971-ben közel száz halálos áldozatot követelő gátszakadás történt az egykori állami bányában – a verespatakihoz hasonlóan ciántechnológia alkalmazásával zúznának össze 45 millió tonna ércet, és tizenhat éven keresztül mintegy 80 tonna aranyat akarnak kinyerni.
Becslések szerint az itteni arany- és ezüstlelőhely értéke meghaladja a hárommilliárd dollárt. Az Eldorado Gold már két évvel ezelőtt nekilátott volna a kitermelésnek, ám zöldszervezetek keresete nyomán a hazai bíróság felfüggesztette az építkezési, illetve környezetvédelmi engedélye érvényességét. A kanadai cégnek ez a legnagyobb, ám nem az egyetlen beruházása a gazdag lelőhelyekkel rendelkező dél-erdélyi Hunyad megyében, ahol mintegy ötezer hektárnyi terület került a birtokába. Deva Gold és European Goldfields Gold leányvállalatain keresztül összesen öt bányamező esetében szerezte meg a kitermelési engedélyt az ásványkincseket felügyelő bukaresti hatóságtól. Európa egyik legnagyobb nyílt színi színesfémbányáját igyekszik létrehozni a Hunyad megyei, becslések szerint kétszáz tonna aranyat és 630 ezer tonna rezet tartalmazó Rovinán a szintén kanadai Euro Sun Mining. Ugyanez a vállalat a tavalyi év végén nemesfém-kitermelési engedélyt kapott a bukaresti szakhatóságtól a szomszédos, színesfémekben ugyancsak gazdag stanizsai bányamezőre is.
Hiába viszont a kanadai cégek lendülete, a végső döntés ugyanis a román államtól függ. E téren intő jel a tengerentúli társaságok számára a verespataki bányaterv esete, amely azután került holtvágányra, hogy a bukaresti parlament 2014-ben elutasította a bányaberuházást elősegítő törvénytervezetet. A kanadai Gabriel Resources több mint tizenöt éven keresztül próbálta engedélyeztetni Európa legnagyobb külszíni színesfémbányáját a Fehér megyei településen, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.
A bányaterv elutasítása után a cég tetemes veszteséget volt kénytelen elkönyvelni (2015-ben például 300 millió dollárt), majd elbocsátotta romániai alkalmazottainak többségét. Ezután a társaság stratégiát váltott, és nemzetközi választott bíróságnál, a beruházási viták rendezésének washingtoni központjánál tett panaszt a román állam ellen amiatt, hogy Bukarest megakadályozta verespataki bányaprojektjét.
Bár a román kormány nem szolgál információval a keresettel kapcsolatban, kiszivárgott, hogy a Gabriel négymilliárd dolláros kártérítési igényt támasztott. Szakértők attól tartanak, hogy Verespatak esete követendő példaként szolgál majd a többi kanadai társaság számára is romániai bányatervük meghiúsulása esetén. A Kanada és az Európai Unió között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) révén a multinacionális cégeknek nagyobb mozgásterük nyílik kártérítést követelni, ráadásul Bukarest egyetlen feltételt támasztott a CETA aláírásához: a román állampolgárok kanadai vízummentességét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Közvitára bocsátották kedden a villamosenergia-tároló rendszerek támogatási útmutatóját, azaz fény derült a várva várt napelemes Zöld ház program idei, kizárólag akkumulátorok beszerzését támogató kiírásának részleteire.
Románia az elkövetkező napokban nem szembesül az áramellátás biztonságát érintő kockázatokkal, azonban a kánikula miatt a fogyasztás meghaladja majd a 7000 MW-ot, és nőni fog az importigény – jelentette ki Cristian Bușoi.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Két nagyváradi üzemet vásárolt fel az amerikai Madison Air Solutions – számolt be a Profit.ro gazdasági hírportál.
Ahogy az várható volt, a nagyobb töltőállomásláncok kedden követték az OMV–Petrom egy nappal korábbi példáját, és megemelték a gázolaj literenkénti árát.
A 2032-es év lehet Románia euróövezeti csatlakozásának céldátuma – jelentette ki hétfőn Dragoș Pîslaru, az európai uniós beruházásokért felelős ügyvivő miniszter.
Miután a jövedéki adó 20 százalékos csökkentésének köszönhetően vasárnapra virradóra 68 banival csökkent a gázolaj literenkénti ára, hétfőn újabb drágításnak lehettünk tanúi a piacvezető Petrom töltőállomásain.
A román vasút anyagi patthelyzetét sürgősen rendezni kell, különben a vonatok leállása valósággá válik – figyelmeztetnek a szakszervezet képviselői. Szerintük kritikus az állami vasúttársaság anyagi helyzete, ami oda vezethet, hogy leállnak a vonatok.
Románia 2026 első félévében is nettó áramiportőr volt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból. És ez még azelőtt volt, hogy a múlt héten le kellett volna állítania a cernavodai atomerőművet.
Ahogy várható volt, vasárnapra virradóra csökkent a gázolaj ára a főbb romániai töltöállomás-láncoknál, miután éjfélkor 20 százalékkal csökkent a jövedéki adó. A literenkénti ár éppen 68 banival zsugorodott.
Látogatottsági adatok