Nem sokat segítenek a lazítások a vendéglátásban, a társadalom vizsgája is a jelenlegi helyzet az egészségügyi szakember szerint

kényelmetlen helyzetbe hozva őket azzal, hogy nyitva tarthatnak, megszervezhetik például a szilveszteri mulatságot, de meg kell válogatniuk, hogy kit engednek be. Nem tesztelhetünk az ajtó előtt, csak ellenőrizzük, kinek van zöldigazolványa, ám a Kovászna megyei átoltottság alapján minden tíz emberből csak háromnak van igazolványa, ők mehetnek étterembe” – fejtette ki a vállalkozó.

Mint mondta, a szilveszteri mulatságot meghirdették, ám egyelőre lanyha az érdeklődés, aminek a hátterében az áll, hogy egy baráti társaságból, családból, ha nincs mindenki beoltva, a többiek szolidaritásból otthon maradnak, vagy házibulit szerveznek. Ebből a megfontolásból nem szerveznek céges előszilvesztereket sem, és lehet, hogy a százszemélyes szilveszteri mulatságra csak harmincan mennek el. „Karácsonykor eddig sem volt forgalom, általában bezártak az éttermek, mert mindenki otthon ünnepel. A decemberi hónap nem nagy dobás a vendéglátásban, mindenki az ajándékokra, a karácsonyi ünnepi asztalra spórol, kevesebbet járnak vendéglőbe. A szilveszter hozhat valamilyen forgalomnövekedést” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács István, jelezve, értesülései szerint vannak olyan éttermek is, amelyek bezárnak az ünnepekre.

Kevesen tudják lefaragni a veszteségeket

„A lazítások mindig jól jönnek, az emberek már nagyon várták, ám kérdéses, hogy eljött-e ennek az ideje, amikor egész Európa éppen szigorít” – fogalmazott eközben kérdésünkre Kovács Zsolt, a kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa. Rámutatott:

„Egy 500 férőhelyes vendéglátóipari egységben megéri a megengedett  250 fővel szilveszteri mulatságot szervezni, ám a Mikó étterem 90–100 férőhelyes, tehát legtöbb ötvenszemélyes szilvesztert szervezhetnének. Egy zenekar legkevesebb ezer euró, tehát a vendégek költségét fejenként száz lejjel megdobná csak a zene. Az alkalmazottak tripla bérezést kérnek szilveszter éjszakáján, a vendégeknek nagy elvárásaik vannak, például korlátlan italfogyasztást akarnak, ebben a felállásban nem éri meg” – részletezte a vállalkozó. Karácsonykor eközben eddig is bezártak, hogy a munkatársaik otthon ünnepelhessenek.

– összegezte Kovács Zsolt. 

„Erről szól a nyugat- és kelet-európai átoltottság közötti különbség is. Az átoltottság szintje tükrözi a társadalmi felelősségvállalás szintjét. Ez Nyugat-Európában 70–80 százalékos, Romániában 40, míg Székelyföldön 30 százalék. Amíg a többség nem vállal felelősséget a közért, addig nehezen lehet bizalmon alapuló intézkedésekkel célt érni, a cél pedig az, hogy leálljon a járvány, megszűnjön a kórházak leterheltsége, csökkenjen az elhalálozások, a súlyos szövődmények száma” – hangsúlyozta a közegészségügyi szakember.

– tette hozzá. Tar Gyöngyi úgy véli, mindezt figyelembe véve érti a döntéshozók logikáját, hogy miért enyhítettek, még akkor is, ha ennek valószínűleg az ünnepek után két héttel meglesznek a következményei. „Az egészségügyi miniszter új politikát hirdetett meg, hogy a bizalom legyen a korlátozások alapja, nem kényszerrel, hanem bizalommal kell az emberek felé fordulni. Ezt tette az oktatási miniszter is az iskolai nyáltesztek kapcsán, ám ez esetben megkérdőjelezhető, miként szolgálják meg egyesek a bizalmat: az interneten árulják az iskolában kapott teszteket.

– mutatott rá az igazgató, aki szerint a politikum a szavazatokat nézi. Példaként Németországot hozta fel, ahol a lakosság több mint 70 százaléka be van oltva, tehát támogatja az oltáspárti politikát. Nálunk viszont éppen fordítva van, a szavazatok nagyobb része azoktól érkezik, akik nincsenek beoltva, így a döntéshozók többsége óvatos, amikor kényszerítő, korlátozó intézkedéseket kell meghozni.