Itt a vendég, hol a vendég? Egyelőre nem sok lendületet ad a vendéglátásnak a romániai korlátozások lazítása
Fotó: Jakab Mónika
Mindenki várta a járványügyi korlátozások feloldását, ám a gyakorlatban ezek nem sokat segítenek a vendéglátósokon. A lapunk által megszólaltatott vállalkozók kifejtették, a rendezvények, előszilveszteri mulatságok többsége elmarad, mert a lakosság több mint fele továbbra sincs beoltva, egy társaságban, egy munkahelyen még mindig általában többségben vannak az oltatlanok, akik nem mehetnek étterembe.
2021. december 13., 08:122021. december 13., 08:12
„Nesze semmi, fogd meg jól” – jellemezte a Krónika megkeresésére a bukaresti kormány által nemrég elfogadott lazítások hatását a vendéglátóiparra Kovács István, a sepsiszentgyörgyi Park étterem és szálloda tulajdonosa. Hangsúlyozta: ezentúl is csak azt a vendéget tudja fogadni, aki be van oltva, hiszen „senki nem tesztel csak azért, hogy elmenjen étterembe”.
kényelmetlen helyzetbe hozva őket azzal, hogy nyitva tarthatnak, megszervezhetik például a szilveszteri mulatságot, de meg kell válogatniuk, hogy kit engednek be. Nem tesztelhetünk az ajtó előtt, csak ellenőrizzük, kinek van zöldigazolványa, ám a Kovászna megyei átoltottság alapján minden tíz emberből csak háromnak van igazolványa, ők mehetnek étterembe” – fejtette ki a vállalkozó.
Mint mondta, a szilveszteri mulatságot meghirdették, ám egyelőre lanyha az érdeklődés, aminek a hátterében az áll, hogy egy baráti társaságból, családból, ha nincs mindenki beoltva, a többiek szolidaritásból otthon maradnak, vagy házibulit szerveznek. Ebből a megfontolásból nem szerveznek céges előszilvesztereket sem, és lehet, hogy a százszemélyes szilveszteri mulatságra csak harmincan mennek el. „Karácsonykor eddig sem volt forgalom, általában bezártak az éttermek, mert mindenki otthon ünnepel. A decemberi hónap nem nagy dobás a vendéglátásban, mindenki az ajándékokra, a karácsonyi ünnepi asztalra spórol, kevesebbet járnak vendéglőbe. A szilveszter hozhat valamilyen forgalomnövekedést” – osztotta meg velünk tapasztalatait Kovács István, jelezve, értesülései szerint vannak olyan éttermek is, amelyek bezárnak az ünnepekre.
„A lazítások mindig jól jönnek, az emberek már nagyon várták, ám kérdéses, hogy eljött-e ennek az ideje, amikor egész Európa éppen szigorít” – fogalmazott eközben kérdésünkre Kovács Zsolt, a kolozsvári Mikó étterem tulajdonosa. Rámutatott:
„Egy 500 férőhelyes vendéglátóipari egységben megéri a megengedett 250 fővel szilveszteri mulatságot szervezni, ám a Mikó étterem 90–100 férőhelyes, tehát legtöbb ötvenszemélyes szilvesztert szervezhetnének. Egy zenekar legkevesebb ezer euró, tehát a vendégek költségét fejenként száz lejjel megdobná csak a zene. Az alkalmazottak tripla bérezést kérnek szilveszter éjszakáján, a vendégeknek nagy elvárásaik vannak, például korlátlan italfogyasztást akarnak, ebben a felállásban nem éri meg” – részletezte a vállalkozó. Karácsonykor eközben eddig is bezártak, hogy a munkatársaik otthon ünnepelhessenek.
– összegezte Kovács Zsolt.
Kell a zöldigazolás. Amíg sok az oltatlan, nem sokkal több vendégre számíthatnak az éttermekben
Fotó: Jakab Mónika
„A járványügyi korlátozások lazítása akkor működik jól, akkor nem veszélyes, ha egyéni szinten mindenki felelősségteljesen viselkedik” – értékelt Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője, amikor arról kérdeztük, a járvány terjedése szempontjából mit jelentenek a mostani lazítások. A szakember aláhúzta: a lazítások alatt levizsgázik a romániai – és egyben az erdélyi magyar – társadalom is, kiderül, az elmúlt közel két év elég volt-e arra, hogy megtanuljuk, hol vannak a vészhelyzetek, hol kell védőmaszkot viselni, elővigyázatosnak lenni, milyen helyeket, helyzeteket kell kerülni.
„Ha mindet megtanultuk, jól vizsgázik a társadalom, és nem emelkednek az esetszámok. Viszont ha mégis sok lesz újra a fertőzés, azt jelzi, hogy nem szolgáltuk meg a bizalmat, nem tanultunk meg egyéni szinten védekezni” – részletezte a járványügyi szakértő. Rámutatott:
„Erről szól a nyugat- és kelet-európai átoltottság közötti különbség is. Az átoltottság szintje tükrözi a társadalmi felelősségvállalás szintjét. Ez Nyugat-Európában 70–80 százalékos, Romániában 40, míg Székelyföldön 30 százalék. Amíg a többség nem vállal felelősséget a közért, addig nehezen lehet bizalmon alapuló intézkedésekkel célt érni, a cél pedig az, hogy leálljon a járvány, megszűnjön a kórházak leterheltsége, csökkenjen az elhalálozások, a súlyos szövődmények száma” – hangsúlyozta a közegészségügyi szakember.
– tette hozzá. Tar Gyöngyi úgy véli, mindezt figyelembe véve érti a döntéshozók logikáját, hogy miért enyhítettek, még akkor is, ha ennek valószínűleg az ünnepek után két héttel meglesznek a következményei. „Az egészségügyi miniszter új politikát hirdetett meg, hogy a bizalom legyen a korlátozások alapja, nem kényszerrel, hanem bizalommal kell az emberek felé fordulni. Ezt tette az oktatási miniszter is az iskolai nyáltesztek kapcsán, ám ez esetben megkérdőjelezhető, miként szolgálják meg egyesek a bizalmat: az interneten árulják az iskolában kapott teszteket.
– mutatott rá az igazgató, aki szerint a politikum a szavazatokat nézi. Példaként Németországot hozta fel, ahol a lakosság több mint 70 százaléka be van oltva, tehát támogatja az oltáspárti politikát. Nálunk viszont éppen fordítva van, a szavazatok nagyobb része azoktól érkezik, akik nincsenek beoltva, így a döntéshozók többsége óvatos, amikor kényszerítő, korlátozó intézkedéseket kell meghozni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jövő tavasszal kezdődhet el Európa legnagyobb gipszkartongyárának megépítése Bánffyhunyadon, ami késést jelent, hiszen a korábbi tervek szerint már idén neki kellett volna fogni a munkálatoknak Kalotaszeg központjában.
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!